Honnan tudja egy író, hogy milyen érzés meghalni?

Rostás Eni | 2014. szeptember 30. |

Xue_Yanping_eloado_330x330.pngHa nincs egészség, nincs szabadság és méltóság sem. Erről szól a kínai írónő, Xue Yanping első magyarul megjelent regénye, a 21 gramm szerelem. Hőse, Xiaoqi, a petefészekrákkal küzdő elvált asszony rátalál élete szerelmére, és nem képes elfogadni, hogy ez a mindent elsöprő, végtelen boldogság is véget érhet egyszer. Váradi Júlia elmúlásról, lélekről, cenzúráról beszélgetett az írónővel az Írók Boltjában, és ha beszélgetőpartnere pár kilométerrel keletebbről érkezett volna, most piros pöttyös harisnyája is szerepelne az első bekezdésben. Legalább egy kósza felkelő nap-párhuzam erejéig.

Bár hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy egy kínai nem úgy gondolkodik, mint mi, ennek nincs semmi valóságalapja. Pontosan ugyanúgy gondolkodik, csak sokkal érdekesebb dolgokat tud, tisztázza már az elején Váradi, majd a tabuk kérdését kezdi feszegetni. Yanping könyve egy elvált nő és egy fiatalabb férfi viszonyáról, egy gyógyíthatatlan beteg szexualitáshoz való viszonyáról, a saját testünkhöz, saját halálunkhoz való viszonyról mesél, tehát mindenről, ami az egyszeri európai szerint felborzolhatja egy konzervatív kínai olvasó idegeit. Az írónő viszont nem nevezné tabunak ezeket a kérdéseket, mivel hazájában is gyakran szóba kerülnek - hála az elmúlt időszak etikai, szellemi változásainak.

Xue Yanping: 21 gramm szerelem

Fordította: Mészáros Klára, Libri, 2014, 300 oldal, 3490 HUF

 

Yanping tíz évvel korábban már találkozott mostani beszélgetőpartnerével - akkor arról a kiadóról mesélt Váradinak, aminek egy ideig az élén állt, és ami kénytelen volt elküldeni, mert túl érzékeny témákkal foglalkozó könyveket publikált. Bár ma már nem ilyen rossz a helyzet, az írónő szerint még mindig vigyázni kell a politikailag érzékeny, vagy szexualitással foglalkozó írásokkal, arról viszont szó sincs, hogy a cenzúra elől menekült volna Magyarországra. Benne is megvolt ugyan a végtelen szabadságvágy, meg akarta tapasztalni, hogy milyen az igazán szabad élet, ám gyökerei most is Pekinghez kötik. Ahhoz a városhoz, ami szerinte nem is különbözik olyan sokban Budapesttől. Közösnek nevezhető például a történelmi múlt, sőt még a Petőfi Kör is. Ha egy kisebb kínai társaság összegyűlik, hogy a politikáról vitatkozzon, azt ugyanis hazájában is Petőfi Körnek nevezik. (A kínai Petőfi-kultuszról itt olvashatsz bővebben.)

Budapestre költözésének a menekülésnél sokkal banálisabb oka volt - egy magyar férfihoz ment feleségül. Pár év múlva talán magyar szereplő is felbukkan majd a regényeiben, ám ezt ma még szinte lehetetlennek tartja. Mivel alig áll kapcsolatban magyarokkal, nem lát bele túlságosan az életükbe, és úgy érzi, írni sem tudna róluk. Mikor a közönségből arról kérdezik, hogy tulajdonképpen hogyan is került ide, meglepő választ ad. A kérdést szerinte inkább neki kellene feltennie magának, a válaszadás pedig komoly filozófiai gondolatmenetet indítana el a fejében. Úgy érzi, a sorsa rendelte úgy, hogy itt éljen, de hogy miért, azon még neki is gondolkodnia kell.
Szókimondását és konkrétságát számos kínai olvasó csodálkozással, sőt megrökönyödéssel fogadta, ám a fiatalok épp rámenősége miatt nem tudták letenni a regényt. A 21 gramm szerelem először 2004-ben került a kínai könyvesboltok polcaira, és még ma is nagyon sokat adnak el belőle, ráadásul egyre drágábban. A közönség nevet, én pedig elkezdem fogalmazni magamban azoknak az egyetlen kiadást megért, manapság szinte már beszerezhetetlen regényeknek listáját, melyekért hajlandó lennék egy átlagos könyvárhoz viszonyítva sokkal többet fizetni.

Yanpinget inkább fantáziája, mint a saját élményei inspirálták munka közben. Már gyerekkora óta érdekli az orvoslás, orvosbarátai pedig sokat meséltek neki arról, hogy pácienseik hogyan élik meg saját betegségüket – lelkileg és fizikailag egyaránt. Magánemberként is nagyon foglalkoztatja a születés és a halál kérdése, hiszen egészen születésünk óta a halálunkra készülünk. Számára a lélek az ember legértékesebb része, íróként és magánemberként is szeretne hinni abban, hogy a lelke örökké fog élni. Az elmúlással, és a továbbélő lélekkel kapcsolatos legintenzívebb élménye saját édesanyja halála volt. Az asszonyt még az utolsó negyedórában is a családja vette körül, Yanping pedig látta, amint a lélek az utolsó lehelettel távozik édesanyja testéből. Legalábbis nagyon szeretné hinni, hogy így történt.