Ha bejött a Watchmen, ezeket is olvasd el!

-Szűcs Gyula- | 2009. március 13. |

Az io9.com összeszedett néhány képregényt, amit mindenképpen be kell szerezned, ha tetszett a Watchmen. Mármint a képregény, mert oké, örülünk a mozifilmnek is, de Wostry kolléga szerint az olyan, mint mikor "egy káoszmágiában hívő angol zseni korszakalkotó, cinikus mesterművét rágógumi-országban megfilmesítik", és az Index is megírta: "a Watchmen rengeteg szereplőt mozgató, időben sokat ugráló, rendkívül részletgazdag alkotás, aminek a narratívája egyszerűen nem működik filmen úgy, mint papíron." Szóval ha már megemésztetted a 3x140 oldalnyi Őrzőket, rendeld meg az Amazonról vagy a Comics Investről ezeket is:

Ha bejött Alan Moore mítoszromboló stílusa, és tudni akarod, ki ez a képregényzseni és honnan indult: Miracleman

Alan Moore-t már 17 évesen kicsapták az iskolából (LSD-vel seftelt), börtönviselteknek fenntartott alkalmi munkákból élt 24 éves koráig. Ekkor született az első lánya, Amber, így muszáj volt valami jól fizető állást találnia. Angliában a képregénybiznisz szerencsére ilyen, de Moore nem tudott rajzolni, ezért inkább írni kezdett a Marvel UK, a 2000 A.D., és a Warrior magazinoknak. Utóbbinál 1982-ben rábíztak egy 50-es évek óta futó, naftalin- és izzadságszagú sorozatot, a Miraclemant, amiből Moore egy sokkal jobb, darkosabb, befordultabb képregényt készített.

A Metróemblémás pizsamában rohangáló, szöszi Mickey Moran az 50-es években csak egy volt a kor divatos Superman-klónjai közül (az eredetileg Marvelmanként futó sorozatot a konkurens Marvel kiadó nyomására kellett átkersztelni Miracleman-re). Miracleman Alan Moore keze alatt egy migréntől gyötört, megházasodott újságíró lett, aki néha még azt álmodja, hogy repül, de már nem emlékszik a szuperhősmúltjára. Viszont amikor őt küldik ki tudósítani az atomerőműt elfoglaló terroristákról, minden beugrik neki, és helyre teszi a rosszfiúkat. Miracleman tehát visszatért, de már semmi sem olyan, mint régen, a Moore előtti időszakban. A képregényekben kötelező, kiskorú segéderőről, Kid Marvelmanről például kiderül, hogy 13 évesen nem tudott megbirkózni a szupererejével járó hatalom terhével, megőrült, és egy katanón állapotba merevedett, nyáladzó idióta lett belőle.

A Miracleman-sorozat volt Alan Moore gyakorlópályája a későbbi fő művekhez, itt kísérletezett ki olyan "védjegyeket", mint a hatalma béklyóiban vergődő, az ősellenséggel leszámolni képtelen szuperhős (lásd a Gyilkos tréfa Batmanjét), vagy az érthető  és logikus indítékokkal rendelkező, már-már szimpatikus főgonosz, mint amilyen Ozymandias a Watchmenben.

 

Ha bejött a hidegháborús környzetet, a felnőttképregényes hangulat, és a nyugdíjazott szuperhősök ötlete: The Dark Knight Returns

1986 a felnőttképregények éve volt. Alan Moore a Watchmenben bemutatta a  visszavonult szuperhősök utolsó nagy akcióját, Frank Miller pedig megalkotott egy öreg és szenilis Bruce Wayne-t, aki a nem is olyan távoli jövőben megszállotként veti bele magát a bűnözők elleni harcba.

A híradórészletekből megtudjuk, hogy Millernél is tombol a hidegháború, a republikánusok fasisztoid módszerekkel kormányoznak, Reagan a tömegmédiumokon keresztül butítja népét. Gotham sohasem fuldoklott még ennyire a bűntől és a korrupciótól, ezért Batman is radikális módszerekhez nyúl: könyörtelen Megtorló-figura lesz, aki a munkamódszereik gyökeres eltérése miatt még Supermannel is összebalhézik.

 

 

 

 

Ha bejött a sok zakkant szuperhős, és Dr. Manhattan nem evilági hozzáállása: The Invisibles

Időutazás, mágia, törökülésben meditálás, erőszak, vér, vér és vér - nagyjából így lehetne összefoglalni Grant Morrison 94 és 2000 között futó lépregénysorozatát, ami természetesen a DC felnőttképregényekre szakosodott fiókkiadójánál, a Vertigónál jelent meg, mint a legjobb cuccok általában.

Az Arkham Elmegyógyintézetet is jegyző "őrült skót" már a szuperhőscsapat összeállításakor szembehugyozta a politikai korrektséget. Nála egy hermafrodita brazil sámán (Lord Fanny), egy ponyvaíróból lett káoszmágus (King Mob), egy nagycsöcsű, bohócmaszkos telepata (Ragged Robin) egy New York-i exzsaru (Boy), és Buddha következő reinkarnációja, egy liverpooli huligán (Jack Frost) húzzák ki a szarból a világot (ideértve az összes párhuzamos univerzumot is) és rúgják szét az interdimenzionális ET-k seggét. Na majd ha végre rendesen felépül itthon is a szuperhősök kultusza, jöhet az Invisibles lerombolni!

 

 

Ha bejött, hogy a Nixon-kormány a Komédiással nyíratta ki a politikai ellenfeleket: Sleeper

A veterán Batman-író, Ed Brubaker 2003 és 2005 között szállította a Wildstorm kiadónak a Sleeper-sztorikat, és nem végzett rossz munkát, ha a cucc 81. helyen áll a legjobb képregények százas toplistáján. Holden Carver ügynök különleges képességekkel rendelkezik: képes “elraktározni” a fájdalmat, és puszta érintéssel átadni másoknak, így ideális eszköz ahhoz, hogy elvégezze az amerikai titkosszolgálatok helyett a piszkos munkát. Hogy ne unatkozzon, kap maga mellé egy segítőtársat, a dögös vörös Miss Mysery-t. A Sleeperből állítólag Tom Cruise, és a Pókember-trilógiát meg az Evil Dead-et rendező Sam Raimi akar filmet forgatni. Úgy legyen!

 

 

 

 

 

Ha bejött a részletgazdag karakterábrázolás, az alternatív történelem, és a lepukkant, "cyberpunk light" jövőkép: 100%

Paul Pope 2002 és 2004 között egymaga írta és rajzolta a Vertigónak a 100%-ot, ami a végén egy Biblia lett egy 2038-ban lüktető-bűzlő, alternatív amerikai metropolisz szubkultúrájához. Pope Amerikájában  legális a marihuána, Che Guevara szakállas arca mosolyog vissza az 1 dollárosról, és minden sarkon night klubok meg sztriptízbárok vannak. A test kultusza mellett persze az erőszak kultusza is virágzik. A csöcsökre nyálcsorgató, beszívott hippiket állig felvegyverzett zsaruk rendszabályozzák meg, akik itt is olyan antigravitációs járművekkel cirkálnak, mint a Blade Runnerben.

Az orvostudomány MRI-technológiája összefeküdt a szórakoztatóiparral: a sztriptízbárok egy része "bélbár" lett, az illegális bokszmeccseket meg felváltották a sokkal látványosabb "bélbunyók". A táncosnők és a veremharcosok ebben a jövőben olyan passzos ruhákat viselnek, ahol a szövet külső felületén látszódnak a szervezet belső elváltozásai - és akkor most képzeljünk el egy gésagolyós masztizást, meg egy bordarepesztő köríves rúgást...

A sztori főszereplői is egy ilyen futurisztikus sztriptízbárhoz kötődnek: van egy paranoiás tulajdonosnő, aki fegyvert tart, mióta gyilkosság történt a klubban; van a táncoscsajok főnöke, aki gyereket vár; van a kötelező fiatal és naiv új lány, van egy háborús veteránból lett izomhegy bokszoló, van egy teáskannagyűjtő művész, és van a környéken dolgozó a taxis srác, aki össze akar jönni az új táncoscsajjal. Tiszta Beverly Hills 90210, csak több vérrel, belsőséggel, csöccsel és társadalomkritikával.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.