Fotó: Valuska Gábor
A Göteborgi Könyvvásár szervezői idén Magyarországot választották díszvendégül. A szeptember 24-27. között megrendezett könyvvásár Európa egyik legfontosabb vására, melyen tavaly több mint háromezer program közül válogathatott csaknem százezer érdeklődő. Magyarország a negyedik alkalommal vesz részt a rendezvényen, a hazai írókat idén 19 fős író- és illusztrátordelegáció képviseli, a hazai irodalom pedig egy 162 négyzetméteres standon mutatkozhat be. A Balassi Intézet célja, hogy a lehető legnagyobb svéd közönségnek mutassa be a magyar irodalom sokszínűségét és színvonalasságát, és a szélesebb értelemben vett magyar kultúrát. A díszvendégség mottójául 2011 irodalmi Nobel-díjasától, a márciusban elhunyt Tomas Tranströmertől választottak idézetet.
„Félig kitárt ajtó valahány ember,
a térre nyílik, amely mindannyiunké...”
Tranströmer nemcsak az egyik legjelentősebb svéd költő volt, de a magyar líra nagy barátja is. A magyar költészettel az 1956-ban Svédországba emigrált magyar műfordító, Thinsz Géza révén ismerkedett meg tüzetesebben, később többek közt Nemes Nagyot, Illyést, Pilinszkyt fordított.
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a vásár a svédek számára nemcsak irodalmi, de társadalmi esemény is, ezért különösen fontos, hogy ne csak az „önmagát eladó magyar irodalmi termés”, de a magyar kultúra is bemutatkozzon rajta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, ami alá a Balassi Intézet is tartozik, fontosnak tartja, hogy Magyarország a jövőben is képviseltesse magát a különböző könyvvásárokon, Íjgyártó pedig reméli, hogy a kulturális diplomácia koncentráltabban segítheti majd elő a magyar kulturális jelenlétet külföldön.
A magyar íródelegáció tagjairól nem a Balassi Intézet döntött, taglalja Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója, ugyanis nehéz olyan delegációt és könyvlistát összeállítani, ami mindenki tetszését elnyeri.Felállt egy szakmai kuratórium, melyben a külügyi és kulturális döntéshozók mellett a Magyar Művészeti Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum keretein belül működő Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda, valamint a kiadók is képviseltették magukat. Döntésük értelmében ott lesz Göteborgban Berg Judit, Bodor Ádám, Jókai Anna, Jávorszky Béla, Kiss Judit Ágnes, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Ladik Katalin, Lipcsey Emőke, Mezey Katalin, Nádasdy Ádám, Szécsi Noémi, Szegedi Katalin, Szkárosi Endre, Szőcs Géza, Tóth Krisztina, Török András, Varró Dániel és Vincze Ferenc.
A könyvvásárra tizenkét magyar mű jelenik meg svédül, ebből kettő klasszikus (Szerb Antal: Utas és holdvilág, Kosztolányi Dezső: Pacsirta), tíz pedig kortárs. A kortársak között szerepel többek közt Tóth Krisztina Pixelje, Esterházy Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat és Kertész Imre A végső kocsma című könyvei, valamint egy-egy verseskötet Kiss Judit Ágnestől, Krusovszky Dénestől és Varró Dánieltől .
Ha összehasonlítjuk a svéd irodalom hazai népszerűségét azzal, hogy milyen népszerűségnek örvend jelenleg a magyar irodalom Svédországban, bőven van még teendőnk, véli Hammerstein. A Balassi Intézet ezért hét magyar kötetet fordított le svédre: Bodor Ádám Sinistra körzet, Jókai Anna Éhes élet, Kukorelly Endre Ezer és 3, Szécsi Noémi Finnugor vámpír, Háy János Mélygarázs, Lipcsey Emőke taurus blogja és Vincze Ferenc Desertum című munkáit. Mindegyik regényből kiemeltek egy-egy fejezetet, és egy antológiába szerkesztették őket, amitől azt remélik, a svéd kiadók felfigyelnek majd a művekre, és hamarosan Svédországban is megjelenhetnek. Az intézet ezek mellett lefordította Örkény Egyperceseit, valamint 12 nyelvre fordította és egy kötetbe rendezte a vajdasági költő, Domonkos István Kormányeltörésben című versét, ami Hammerstein szerint az 1945 utáni magyar líra egyik legfontosabb darabja.
Mivel a svéd közönség angolul és németül is remekül elboldogul, Göteborgba megy Török András Budapest-könyvének (Budapest: A Critial Guide) angol kiadása, valamint Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának német változata is, Oplatka András fordításában.
A magyar program több nagy tematika mentén szerveződik. Az egyik ilyen tematika Budapest, amit minden formában próbálnak népszerűsíteni, például a magyar stand oldalára applikált városfotókkal, vagy a Budapest Bár koncertjével. Idén Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét, ám nem csak ezért kap kitüntetett figyelmet a programban a holokauszt. Rendeznek egy beszélgetést Kertész Imre életművéről, a holokausz-áldozat magyar fotográfus, Kinszki Imre képei a vásár kiemelt helyein lesznek láthatóak, és bemutatkozik a nyolcéves kora óta Svédországban élő fiatal kutató, Kovács Gellért Alkonyat Budapest felett című munkája is, amely az embermentők oldaláról közelíti meg a második világháborút. A harmadik nagy tematika a roma-tematika: a látogatók megismerkedhetnek Magyarország első roma designstúdiójával, a Romani Designnal, valamint Lakatos Menyhért Füstös képek című regényével, ami nemrég jelent meg angolul. Az ember és a természet viszonyával is kiemelten foglalkoznak a programokon, felépül egy Balaton-színpad, ahol a magyar bor- és gasztrokultúrával ismerkedhetnek az érdeklődők, bemutatkozik a Balaton-felvidék, és a Hévíz irodalmi folyóirat is.
A programok közt találunk még többek között beszélgetést a magyar avantgárdról, a magyar nyelv sajátosságairól, '56 hatásáról a magyar irodalomra, a kis nyelvről kis nyelvre való műfordítás problematikájáról, és arról is, hogy milyen ma női írónak lenni Magyarországon.
