(Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál meghívott díszvendége a norvég Jostein Gaarder, aki 1991-ben robbant be a nemzetközi köztudatba Sofie világa című könyvével, amely olvasmányos formában dolgozta fel a nyugati filozófia történetét. Regényét hatvan nyelvre fordították le és több, mint negyven millió példányt adtak el belőle. Gaarder olyan író, aki nem fél felszólalni emberjogi vagy politikai kérdésekben, emellett a környezetvédelem élharcosa. Hírnevét és az eladott példányok után járó jogdíját arra használta, hogy feleségével együtt alapítványt és díjat hozzon létre a klímaváltozás orvosolása érdekében. Legújabb regényével, az Anna világával is legnagyobb félelmére, a globális felmelegedés problémájára kívánja felhívni a figyelmet. Ki is ő?
Jostein Gaarder regényíró, novellista és gyerekkönyvszerző. 1952-ben született, Oslóban. Gyerekkorának meghatározó élménye, hogy értelmiségi, liberális családba érkezett, ahol alapvető érték volt a könyvek szeretete, a tolerancia és a konstruktív vitatkozás képessége. Apja iskolaigazgató, édesanyja pedig tanár volt, de emellett gyerekkönyveket is írt.
Jostein Gaarder: Anna világa - Történet a földgolyó klímájáról és környezetéről
Fordította: Fejérvári Boldizsár, Noran Libro, 2016 308 oldal, 2990 HUF
Ő tizenkilenc korában döntötte el, hogy író lesz, az elhatározás mögött pedig nem kisebb dolog állt, mint a szerelem. Ekkor ismerte meg ugyanis a nőt, akit később feleségül vett, és akitől két gyermeke is született. Első regényét, amelyet saját bevallása szerint zseniálisnak tartott, ekkoriban írta, de az elkészült példányt a kiadó visszaküldte. Csalódottsága ellenére nem adta fel. Első novellája 1982-ben jelent meg, később pedig már regényei is napvilágot láthattak. A siker nem maradt el.
Első számú bestsellere, a Sofie világa előtt három könyvet is írt, amelyek hazájában, Norvégiában sikeresnek számítottak. A Sofie világának népszerűsége meglepetésként érte, hiszen álmában sem gondolta volna, hogy a filozófia könnyedebb tálalására ilyen nagy lesz az érdeklődés. Mivel több, mint negyven millió példányt adtak el belőle, long-sellerként is szokták emlegetni a művet. Film és számítógépes játék is készült a regényből, amelyből 1995-ben az egész világon a legtöbb példányt adták el. Gaarder egyszer úgy nyilatkozott, ha tudta volna, hogy ilyen sok nyelvre lefordítják könyvét, nem csak a nyugati filozófiára koncentrált volna benne. A hiányosság miatt számos országban kiegészítették az alcímet: „Regény a nyugati filozófia történetéről”.
Hogy megírhassa ezt a regényt, otthagyta tanári állását és egyéves vakációra ment. Korábban ugyanis a Bærum Fana Népfőiskola igen népszerű irodalom- és filozófiatörténet tanára volt. Ennek az iskolának egyébként komoly szerepe volt a Sofie világa megírásában is, és nemcsak azért, mert Gaarder az ott leadott filozófia anyagot sűrítette bele készülő könyvébe, hanem azért is, mert a kellően liberális és különlegesen szabadon, kreatívan működő iskolában tanuló fiatal felnőttek példáiból és kérdéseiből is építkezhetett. Egyébként úgy tartja, hogy a jó tanár, egyben szükségszerűen jó mesemondó is.
Amikor írni kezdett, feleségétől előre bocsánatot kért, hogy a filozófia szolgálata miatt kell nélkülözniük, úgy gondolta, ez most egy olyan könyv lesz, amely kevés bevételt fog termelni. Felesége végül jóváhagyta a döntést, csak arra kérte férjét, hogy ha lehet, írja meg gyorsan. Gaarder pedig valóban így tett: annak ellenére, hogy a kötet magyar kiadása több, mint ötszáz oldal, a szerző nagyjából három hónap alatt megírta az egészet. Napi tizennégy órát dolgozott rajta.
Aztán jött is a nemzetközi siker és áttörés 1991-ben, amikor megjelent. Számos díjat bezsebelt, a Der Spiegel című német hetilap toplistájának szinte rögtön az élére került és egy évig ott is maradt. A Sofie világa tinédzserek több generációjának mutatta meg, hogy milyen izgalmas a filozófia. Gaarder azóta szinte minden idejét az írásnak szenteli, de nagyon aktív akkor is, ha társadalmi, filozófiai, emberjogi vagy környezetvédelmi kérdésekről van szó. Egyik legfőbb küldetése talán az, hogy ezeket a kérdéseket közelebb hozza az emberekhez, s azon belül is a fiatalokhoz. Nem véletlen, hogy legtöbb regénye gyerekszemszögből, s bár nem kizárólag, de elsősorban gyerekeknek, fiatal felnőtteknek szól. Hasonló célt szolgált az is, hogy Norvégiában filozófia-fesztivált hozott létre, illetve, hogy feleségével Siri Danneviggel 1997-ben megalapította a Sofie-díjat, mely a legnagyobb jelentőségű nemzetközi környezetvédelmi fejlesztések elismerésére szolgált. 2013 után azonban sajnos ellehetetlenült a díj finanszírozása, az utolsó elismerést és a 100 000 dollárnyi jutalmat Bill McKibben kaphatta meg.
Sokszor nyilatkozta azt, hogy ha mostanában írná meg a Sofie világát, nem csak filozófiai, de környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozna benne. Ennek a vágyának nem olyan rég eleget is tett, hiszen megírta az Anna világa című regényt, amely olvasmányosan, gyerekszemszögből tárgyalja a Föld klímaváltozásának és a környezetszennyezésnek a problémáját. Új könyvét nem elsősorban magunkért, hanem a következő generációkért írta: „Nincs tehát jogunk olyan Földet magunk után hagyni, amely csekélyebb értékű, mint az a bolygó, amelyen nekünk élnünk adatott.” Gaarder szerint a művészet egy jó eszköz arra, hogy felhívja a figyelmet egy-egy komoly témára, amiket izgalmas történetekbe ágyaz utána, így közérthetőbbé és egyben közismertebbé téve mondandóját. Az Anna világának megírása azért volt rendkívül fontos számára, mert itt már nem elvont kérdésekkel, hanem a realitással kell szembesíteni az embereket.
A szerző nem riad vissza attól sem, hogy politikai problémákkal kapcsolatban foglaljon állást, ami miatt 2006-ban kisebb botrányba is keveredett: Izraelt elítélő publicisztikája miatt antiszemitizmussal vádolták meg. A cikk azután született, hogy Dél-Libanonban egy izraeli akció során nagyon sok civil vesztette életét. Gaarder Norvégia legnagyobb lapjában, az Afterposten hasábjain közölte cikkét, amelyben Izrael politikáját kritizálta. Az Isten kiválasztott népe című írásban úgy nyilatkozott, Izrael elvesztette a létezéshez való jogát. Az író azonban tagadta az antiszemitizmus vádját, állítása szerint ő csupán Izrael politikájáról és kormányának felelősségéről írt a cikkben, nem pedig a zsidóságról tett állításokat. Nem sokkal később egy másik szövegben is megírta, hogy szavait sokan félreértették, ezzel együtt vállalta a felelősséget amiért író létére félreérthetően fogalmazott.
Gaardert 2005-ben lovaggá ütötték és ugyanebben az évben a Dublini Egyetem díszdoktorává is avatták. Rengeteg elbeszélés, regény, filozófiai és teológiai szakkönyv szerzője. Több, mint tíz norvég díj és nemzetközi elismerés birtokosa. Meghívott vendégként már 2012-ben is részt vett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, akkor a skandináv országok képviselőjeként érkezett hazánkba. Több kötete olvasható magyarul, többek között A kártya titka, A történetárus, A narancsos lány, a Karácsonyi rejtély és a Vita Brevis. Az Anna világának magyar fordítása pedig éppen a könyvfesztivál alkalmából jelent meg a Noran Libro gondozásában. Április 22-én, vagyis a Föld napján pedig, a fesztivál keretében Gaarder előadást tart majd az Etika a jövőért címmel, a kiadója által szervezett globális felmelegedésről szóló minikonferencián.
Szerző: Forgách Kinga
