Margitay Richárd - Margitay Zsolt: Ferencváros-Újpest: A futballháború
Aba Könyvkiadó, 112 oldal, 2013, 792 HUF
Fotó: Barakonyi Szabolcs/Index (Teljes galéria itt)
Március 10-én újra telt ház előtt rendeztek Ferencváros-Újpest meccset, ami a Könyvesblogon nyilván nem kiemelt ünnepnap, de Margitay Richárd és Margitay Zsolt Ferencváros-Újpest: A futballháború című könyve miatt foglalkozunk vele. A 2-1-es Fradi győzelem és a szokásos rendbontás mélyére ástunk, ha már feldolgozták egy vékony könyvben a magyar focitörténelem híres rivalizálásának hátterét: az ellenségeskedésben komoly szerepet játszott a vallás, a politika és a társadalmi helyzet is. Az Újpest 1950-ig vidéki csapatnak számított, mivel csak akkor vált Budapest részévé. A Fradi a kommunizmusban igazi ellenzéki csapat volt, míg az Újpest a Belügyminisztérium focicsapataként üzemelt. Az Újpesti Torna Egyletet 1885. június 16-án alapították, míg a Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án, előbbinek Egység, Épség, Egyetértés, utóbbinak Erkölcs, Erő, Egyetértés volt a jelszava. A két csapat 258 egymás elleni meccse mégsem kizárólag a fociról szólt, hanem a szurkolókról is: soha nem volt mindegy, melyik csapattal azonosul az ember, ahogy az sem, hogy kilencvenes évek elejétől kezdve rendre háborús helyszínné változtatták a várost.
A könyv szerint a Fradi-Újpest bekerült arra a Daily Mail által gyártott 50-es listára, ami a legnagyobb rangadókat gyűjti össze, amiket egy futballfanatikusnak látnia kell. A listán az első a Boca Juniors-River Plate meccs, a Barcelona-Real Madrid az ötödik, a 21. helyen találjuk a Fradi-Újpestet. Margitay Zsolt válaszolt emailben feltett kérdéseinkre.
Hogyan lett a Fradi és az Újpest a magyar futball-bajnokság legnagyobb ellenfelei? Milyen előzményeket kell ismerni a párharchoz?
Nem csupán kerületi- és színbeli ellentét húzódik a csapatok között, hanem ezen túlmenően vallási, kulturális és politikai szembenállás is jellemezte egykoron az összecsapást. A szurkolói bázis eltérő volt: a Fradi katolikus csapat volt asszimiláns német kispolgári háttérrel, addig az Újpest egy vegyes társadalmi összetételű együttesként funkcionált, amelyben németek és zsidók is megtalálhatóak voltak a szimpatizálóik között. Később aztán politika is erősítette a megosztást, de ez már a kommunista hatalomátvételt követően bontakozott ki.
Miért és mikor vált a Fradi-Újpest két rivális csapat meccseiből futballháborúvá?
Habár 108 éves hagyományokkal rendelkezik a derbi, a küzdelem csak az 1930-as évektől éleződött ki, miután az újpestiek is beszálltak az addig csak a Ferencváros és az MTK által vívott bajnoki versengésbe. Az 1950-es években pedig a klubok életébe való állami beavatkozás idézte elő azt, hogy a két gárda gyűlölt ellenséggé vált egymás szemében. 1901-ben és 1902-ben még a BTC nyerte a magyar bajnokságot, azonban 1903-29 között az FTC vagy az MTK lett az aranyérmes. 1930-ban ezt a hagyományt törte meg az Újpest. Az ellenségeskedést ekkor még döntő részben a pályán való rivalizálás generálta. Az első vészjósló jelek 1950-től mutatkoztak, az államhatalom belenyúlt a hazai csapatok életébe. Színváltás, névváltás és játékosmozgások is elősegítették azt, hogy a két gárda közötti viszony fokozatosan elmérgesedett.
Meghatározó volt a szurkolók számára az azonosulás szempontjából, hogy az ötvenes évektől az Újpest a Belügyminisztérium csapata lett, a Fradi meg ellenzékinek számított? Milyen nyoma volt ezeknek a csapatokra, a játékosokra vagy a szurkolókra?
A csapatok, a játékosok és a szurkolók próbáltak kimaradni ebből a történetből, ugyanis számukra sokkal fontosabbak voltak a gyökerek és a hagyományok. A csapatokkal való szimpátia, illetve összetartozás sokkal erősebb érzés, ezt felülírni fegyverrel és vérrel sem lehetséges. A legtöbb esetben apáról fiúra öröklődik az imádott klub iránti "szerelem".
Mikor alakultak ki az első szurkolói csoportok? Melyek voltak ezek? Ma melyek a legerősebb szurkolói csoportok?
Kisebb szurkolói csoportok mindig is léteztek. Egykoron a hírhedt 2-es szektor, illetve a Viola Chaos csatázott egymással, napjainkban a ferencvárosi Green Monsters és az újpesti Ultra Viola Bulldogs a legjelentősebb képviselői a csapatoknak a lelátókon. A létszám, illetve az erőfölény dönti el, hogy melyik a legmeghatározóbb szurkolói csoport az adott csapaton belül.
Hogyan épülnek fel ezek a csoportok, mi alapján szervezik meg magukat? Tényleg beleszólnak az edzők és játékosok kiválasztásába?
A csoportosulás baráti társaságok összeolvadásából szerveződik, amelyet minden esetben a közös érdeklődési kör tart életben, ami maga a klub. Ezek a szurkolói csoportok véleményeznek és kritizálnak, de döntő sportszakmai kérdésekbe nem szólnak bele. Az ő szerepük leginkább az, hogy "12. emberként" buzdítsák a csapatot a győzelem elérése érdekében.
Tényleg igaz, hogy 1899-ben a Fradi szerelése zöld-lila volt? Mit lehet erről tudni?
Egy régi anekdota szerint 1899-ben a Ferencváros szerelése még zöld-lila színekből állt, amely aztán a többszöri mosás következtében kifakult, a lila rész pedig a fehérítő hatására hófehér lett. A csapat első hivatalos mérkőzésén így már zöld-fehér dresszben léptek pályára az FTC játékosai. Ennek a történetnek a valódiságát azonban csak a klubalapítók tudnák megerősíteni, vagy megcáfolni. Így ennek megfejtése rejtély marad, azonban ettől függetlenül érdekes sztori.
Mikor és miért alakult ki, hogy a mérkőzéseket rendszeresen botrányok kísérték? Mi volt az első eset?
Az igazi botrányok a rendszerváltás után kezdődtek a Ferencváros-Újpest rangadókon. A nyugati világból sok új dolgot "importáltunk" és ez alól a huligánkultúra sem volt kivétel. A szocializmus szétesésével együtt a rendfenntartás ereje is meggyengült, így gyakorlatilag az elszabadult indulatokat már nem volt, aki vagy ami megfékezze. A futballpályákon volt már kődobálás, tömegverekedés, szitkozódás, kinek mi számít nagy botránynak. Az mindenesetre lényeges, hogy régen a vezérszurkolók is megütköztek egymással.
A szurkolóknak miért vált céljukká, hogy háborús helyszínné változtassák a várost? Szétvert metrók, megvert szurkolók, törött csontok kísérték a rivalizálást.
Tudomásul kell venni, hogy sok embernek ez az egyetlen szórakozási lehetősége az életben, mármint az, hogy önfeledten kitombolhassák magukat a mérkőzésen, miközben a csapatuk legyőzi az ősi riválist. Az itt szerzett gólok és győzelmek pedig felérnek egy "orgazmussal". Az persze már más kérdés, hogy ezek az összecsapások milyen károkat és személyi sérüléseket eredményeznek. Ustawkának nevezik, amikor futballhuligánok egy része előre megbeszéli egymással az összecsapás helyszínét és idejét. Itt általában 10-10 ember méri össze az erejét egymással. A történet ezen része viszont már egyáltalán nem a futballról szól. A szurkolók legelvetemültebb része valóban csak balhézni jár a meccsre, kevésbé érdekli őket az eredmény. Számukra fontosabb az ellenfél drukkereinek elpáholása, mint a csapat teljesítménye. Ők az igazi "botrányhősök". Az üzengetés pedig része az ütközetnek, egyfajta hadüzenet, amelynek legfőbb célja a rivális elrettentése.
A Fradi-pályán rendszeressé vált, hogy a legkeményebb szurkolókból állítják össze a stadion biztonsági csapatát. Ennek mi a története, miért alakult így?
A legkeményebb elemek jelenléte mindig is hatalmas kockázatot jelentett a rendezőkre nézve, azonban minden renitens elemet nem lehet börtönbe záratni a mérkőzés idejére. A klubok pedig rájöttek, hogy sokkal jobb a stadion épsége, illetve a drukkerek biztonsága szempontjából az, ha ezek a személyek inkább "várvédők" lesznek, és nem pedig ostromlók. Másrészről ezek a vezérszurkolók óriási hatással vannak a többségre, így akár egy kézmozdulattal is rendet tudnak teremteni.
A Fradi-szív elnevezés 1929-ből származik. Hogy alakult ki ez a kifejezés?
A mai szurkolók szerint fradistának lenni egy életérzés, de ez már abban az időben is így volt. Akkoriban havi 5 pengőért lehetett a szerveződés tagjává válni, amiért a klub cserébe egy jelvényt adott, amit aztán a szívük fölött viseltek a drukkerek. Ez a kitűző a klub iránti elköteleződést, illetve az összetartozást szimbolizálta. A Fradi-szívet és a klubot sok esetben azonosítják a magyarságtudattal is, mivel az egyesület rengeteg vidéki és határon túli szimpatizánssal rendelkezik.
