Ezeket a könyveket olvassuk az Oscar-díj miatt

Vasárnapról hétfőre osztják ki az idei Oscar-díjakat, minket természetesen a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriája érdekel. A jó adaptáció új művet hoz létre, ideális esetben egy jó olvasó értelmezésében, sokszor pedig félreolvasásokkal vagy akár a szöveg megerőszakolásával. Az idei év legnagyobb esélyesei közé tartozik André Aciman romantikus regénye a Szólíts a neveden!, amely megnyerte ezt a kategóriát a BAFTÁ-n. A közönség kedvence emellett Molly Bloom, avagy a Pókerkirálynő életrajzi könyve, amely ugyan díjat még nem kapott, de jelölték az Oscar mellett a BAFTÁ-ra és az Aranyglóbuszra is. Összeszedtük azokat a könyveket, amelyek az Oscaron versenyeznek, de más kategóriában jelölt adaptációkat is bemutatunk, mert versenyben lesz történelmi és ifjúsági regény is, így mindenki találhat magának olvasnivalót akár a gála előtt. Az Oscar is csak egy újabb alkalom az olvasásra!

André Aciman: Szólíts a neveden!

André Aciman: Szólíts a neveden

Fordította: Szigethy-Mallász Rita, Athenaeum, 2018, 303 oldal, 3699 HUF

 

James Ivory, a Szólíts a neveden forgatókönyvírója nem véletlenül kapta meg az Oscar-jelölést a legjobb adaptációért, ugyanis a könyv nem tipikusan forgatóköny-alapanyag (mi nagyon szerettük). A történet az 1980-as évek Olaszországában játszódik egy átlagosnak induló nyáron. A fiatal Elio már hozzászokott ahhoz, hogy a szünidejében átadja a szobáját egy idegennek, akit édesapja hívott oda gyakornoknak. Most is ez történt, ám a szürke porfelhők helyett ezüstös holdfény költözött be a szobába egy fiatal férfi személyében. Aciman regénye Elio szemszögéből mutatja be részletesen és kifinomultan a két fiú kapcsolatát. Az első találkozását Oliverrel, az apró válaszadások körülményességét vagy a saját szexualitásának felismerését és az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot. A könyv központi kérdése, az „Is it better to speak or die?” – amelyet egy francia meséből idéznek– a vásznon csak egyszer jelenik meg, de mégis végig kihat a főszereplőkre. A két férfi szerelme a könyvben egy hosszú visszaemlékezés: Elio és Oliver  húsz év után találkozik újra, és Aciman már az első dialógusukkal érzékelteti kapcsolatuk különlegességét és felejthetetlenségét. A rendező, Luca Guadanino ezzel szemben lineárisan halad az eseményekkel, azzal a céllal, hogy a néző fokozatosan, de minél áthatóbban megértse a főszereplők szándékait és érzelmeit, ezért nála a befejezés is sokkal nyitottabb marad, mint a regényben (nem is meglepő, hogy a tervei között szerepel egy folytatás is). Guadanino az érzelmek hangsúlyozásának érdekében nemcsak a könyvön, de az eredeti forgatókönyvön is változtatott azzal, hogy jelentős szexjelenetet és meztelenséget is kivágott. Az érzelmi utazás nyomatékosítása mellett nem szeretett volna semmilyen diszkriminációt a karakterekkel szemben. Aciman is részt vett a forgatáson Olaszországban, melyről így írt: “Az igazság, hogy én nem tudtam megírni a csendet. Nem tudtam kimérni a szüneteket, a lélegzetvételeket és a leginkább meghatározhatatlan, mégis legfontosabbnak számító testbeszédet. A mozi ezáltal egy teljesen varázslatos médium is lehet. Amit én teszek íróként és amit Guadagnino filmrendezőként, az több, mint két különböző nyelvet beszélni. Én kivésem a szobrot a legaprólékosabb részletekig, de egy filmrendező életre is kelti azt.”

Molly Bloom - Az elit játszma

Molly Bloom: Elit játszma

Agave, 2017, 320 oldal, 3480 Ft

 

Adott egy hatalmas álmokkal teli, sikeres élsportoló, Molly Bloom, aki létrehozta Los Angeles egyik legnagyobb hálózattal rendelkező illegális szerencsejáték-központját. Ennek eredménye egy életrajzi könyv lett, amelyet a Soical Network című filmmel Oscarral jutalmazott Aaron Sorkin adaptált és rendezett, aki igyekezett nagyobb hangsúlyt fektetni a fő történetszál drámaiságára az apró részletek megtartása helyett. Az elit játszma végül a megszokottnál hitelesebb maradt az eredetihez, amihez kellett, hogy a forgatókönyv írásakor többször egyeztetett Bloommal, aki például kikötötte, hogy Jessica Chastainnek kell játszani a főszerepet. Mollyval ellentétben Chastain szinte semmi nem tudott a szerencsejátékokról, nem is vonzza őt ez a világ. Akadtak azonban jelenetek, ahol Sorkin belenyúlt a történetbe: a film elején arról van szó, hogy Mollynak egy komoly baleset miatt kellett feladnia sportolói karrierjét, de ez a valóságban nem így történt. Síkarrierje után jogi iskolában kezdett tanulni, mellette pedig a vendéglátásban dolgozott, ahol a főnöke megkérte, hogy segítsen egy pókerjátszmát levezetni. Amikor belépett a pókerszobába, akkor jött csak rá, hogy az emberek, akik körülvették, olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, amiket ki kell használnia, ám pókerjátszmáival végül egy FBI által irányított botrányba keveredett.  Jelenleg a megszerzett kapcsolatait próbálja minél eredményesebben felhasználni, és nőknek segíteni abban, hogy sikeresebbek legyenek. A Pókerkirálynő leírásai alapján több hírességet is dekódolni tudunk, például  Leonardo DiCapriót, Tobey Maguire-t, Matt Damont és Ben Afflecket. A legjobb adaptált forgatókönyv díjára jelölt Aaron Sorkin maga is feltűnik egy cameóban az egyik underground pókerparti alatt.

Hillary Jordan - Mudbound - Sárfészek

Hillary Jordan: Mudbound - Sárfészek

Fordította: Babits Péter, Athenaeum, 2018, 320 oldal, 3699 HUF

 

1946 tele. Henry McAllen és családja úgy döntött, hogy feladja  kényelmes otthonát és inkább elköltözik a családi farmra. Míg az apa dolgozik, az anya otthon próbálja két lányát nevelni, víz és áram nélkül. Ha leesik az eső, a víz felgyülemlik, egy hatalmas sártengerben hagyva a családot. A történetet egy fekete és egy fehér katona kapcsolata mozgatja, akik hazatérve a világháború borzalmaiból, azt hitték, megszabadultak a szörnyűségektől, de szülőföldjükön sokkal veszélyesebb ellenségekkel kell szembenézniük, az előítéletekkel, a rasszizmussal a felsőbbrendű fehér ember biztonytalanságából következő erőszakkal. A veteránoknak és családjuknak most az előítéletekkel és rasszizmussal kell megküzdeniük. Hillary Jordan könyve nem megtörtént eseményeken alapszik, de nagymamája és édesanyja  élete inspirálták. A 2008-ban megjelent regény végül meg is nyerte a Barbara Kingsolver által alapított Bellwether-díjat. Jordan jelenleg is egy folytatáson dolgozik (Fatherland), mely az egyik katona Németországban született törvénytelen gyermekéről szól, aki elhatározza, hogy megkeresi édesapját az Egyesült Államokban, ahol beindulnak a polgárjogi mozgalmak. A legjobb adaptált forgatókönyv és a legjobb nő mellékszereplő kategóriák mellett Rachel Morrisont jelölték a legjobb operatőrök között, ezzel történelmet írva, hiszen nőt még nem ismertek el ezzel a jelöléssel a kategóriában.

Greg Sestero - The Disaster Artist

Greg Sestero angolul olvasható memoárjának középpontjában a kultfilmként is emlegetett 2003-as The Room és annak készítési folyamata áll. Tommy Wiseau nemcsak a producere, de az írója és a rendezője is volt a világ legrosszabbjaként emlegetett filmnek. A The Disaster Artist egyik jelenete, amelyben a The Room bemutatója utáni tapsoló ovációt mutatja, nem valóságos inkább a kultfilm jelenlegi népszerűségére utal. Az igazi bemutatón ugyanis elfojtott nevetéseket vagy a távozó nézők által bezárt ajtók csapódását hallhatták az alkotók. Sestero a rendezés körüli botrányokat és bonyodalmakat emeli ki, valamint saját megpróbáltatásait is, hiszen ő játszotta az egyik szerepet. Amikor Wiseau számára kiderült, hogy barátja könyvet ír kijelentette, hogy csakis kizárólag két ember játszhatja őt: Johnny Depp és James Franco. Végül a Franco testvérekre esett a választás, hiszen Sesterót James öccse, Dave Franco alakítja. A filmmel kapcsolatban is akadt egy kikötése, mégpedig egy rövid szerep, amelyet meg is kapott egy kitalált karakter személyében. A mozivásznon végül Sestero is feltűnik castingügynökként. Az idei Oscaron a The disaster artist a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriájában lett jelölve, de James Franco a Golden Globe-on már begyűjtött egy díjat az alkotásnak. A díj átvételekor mellette láthattuk testvérét és magát Tommy Wiseau-t is, aki majdnem megkaparintotta a mikrofont.Szerencsére Franco ezt megakadályozta és helyette elmesélte a The Room ötletének történetét.

Logan

Egy képregény adaptációja is belekerült a legjobbak közé. A Farkas vagy Rozsomák (a hitvitákat hagyjuk) utolsó filmje a Logan, amiben Hugh Jackman utoljára öltözött be mutánsnak, és jól tette, mert a westernhangulatú mozi messze túlmutat az átlagos képregényfilmeken. Az alapsztorit az Old man Logan részből Scott Frank, James Mangold és Michael Green írta, amely a kategóriában végül az első szuperhős film és a negyedik képregény-adaptáció, amit Oscar-díjra jelöltek. Ezenkívül ez volt a második X-men film, amit egy nagyszabású filmfesztiválon, Berlinben mutattak be, és az egyike azon kevés Marvel-filmenk, aminek a végén nem látható a jól megszokott post-credit jelenet. A történet az előzőhöz képest 6 év után folytatódik egy szinte mutáns-mentes 2029-ben, valahol a mexikói határnál, ahol Logan és X professzor elszigetelten és titokban él. Logan limuzinsofőrként keresi a megélhetésükhöz szükséges pénzt és szerzi be a gyógyszert, amit a professzor egyre erősödő rohamai ellen szed. Ekkor jelenik meg egy rejtélyes nő egy különleges kislánnyal: a nő visszautasíthatalan ajánlatot tesz neki egy útért cserébe Éden felé, mellyel kapcsolatban Logannak nincsenek nagy reményei, hiszen csak egy X-men képregényben olvashatóak koordinátái. Hugh Jackman ebben a filmben alakította utoljára a Farkas karakterét, de talán hajlandó lenne visszatérni a karakterhez, ha Deadpoollal lenne egy közös jelenete.

 EXTRÁK: 

Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul

Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul - A királynő legközelebbi barátjának igaz története

Athenaeum, 2017, 383 oldal, 3499 Ft

 

Viktória királynő és Karim Abdul barátsága a britek egyik legjobban titkolt története volt, amíg az író, Shrabani Basu el nem kezdett kutatni (figyelem!) a curry történetéről. Ekkor találkozott először Abdul nevével, majd egy évre rá látta őt egy festményen. Viktória királynő halála után parancsba adták, hogy el kell égetni mindent, amit kettejük kapcsolatáról találnak, Abdult pedig visszaküldték Indiába. Basut nem hagyta nyugodni ez a tiltott kapcsolat. A királynő számára férje halála után Karim tudott megfelelő támaszt nyújtani neki, ami a családjának nem sikerült. Pedig szinte semmi közös nem volt bennük: más volt az anyagi hátterük, az anyanyelvük, máshonnan származtak. A könyv Viktória királynő utolsó éveit mutatja be, oldalán szeretett személyes tanácsadójával. Basu tartotta fontosnak megírni Abdul történetét, főleg egy olyan környezetben, ahol egyre muszlimellenesebb a hangulat. Az írónő egy interjú során azt is megosztotta, hogy a forgatókönyvírók remek munkát végeztek, hiszen megtartották a fő cselekményszálat, a fontos fordulópontokat és még a vicces részt is. Személyes kedvence a mangós jelenet, amit nem hagyhattak ki a filmből sem.

J.

R. J. Palacio: Csodácska

R. J. Palacio: Csodácska

Könyvmolyképző Kiadó, 2013, 364 oldal,

 

Palacio könyve ugyan ifjúsági, de annyira fontos üzeneteket közvetít, hogy bárkinek megéri elolvasni. Fókuszában  a kedvesség és egy Dr. Wayne Dyer idézet áll („When given the choice between being right or being kind, choose kind”). A főszereplő, Auggie Pullmann arcdeformitással született, ami miatt otthon tanult. Most viszont iskolába kell járnia, ahol mindenki megbámulja őt. Mint minden gyereknek, neki is a barátkozás a legfontosabb, de feltűnő külseje miatt ez nagyon nehezen indul be. Palacio a két fiával állt sorba fagyiért, amikor odament hozzájuk egy kislány, az Auggie-éhoz hasonló arccal.  A fia szemében látott ködös félelem volt az, ami a találkozás után inspirálta őt a történet megírására. A film egyik főszereplője Julia Roberts a családjával olvasta a New York Times bestsellerét, amikor eldöntötte, hogy ő szeretné Auggie anyukáját játszani: “A gyermekeim kérdezték tőlem, hogy lesz-e belőle film valamikor. Egyből hívtam az ügynökömet a kérdéssel és választ sem várva mondtam, hogy én leszek az anyuka.” Julia akkor érezte karakterében az anyaság legnagyszerűbb pillanatát, amikor rájön, hogy tetszik-e neki vagy sem eljött a pillanat ahhoz, hogy fia elhagyja a házat.

Anthony McCarten: A legsötétebb óra

Anthony McCarten: A legsötétebb óra - Így rántott minket vissza Churchill a szakadék széléről

Agave, 2018, 268 oldal, 3280 Ft

 

A Mindenség elméletének forgatókönyvírója idén Winston Churchill-t mutatta be részletgazdagon. A legsötétebb óra középpontjában az a négy idegölő hét áll, amikor Angliát bármelyik pillanatban megszállhatták volna a németek. McCarten azt a Churchill-t mutatja be, aki egy nép sorsát változatta meg egy toll és egy gyorsírónő segítségével. A szerző úgy gondolta, Churchill valódi íróként hitt a szavak erejében és abban, hogy egy szó meg tudja változtatni akár az egész világot. “Egy tollal élt együtt és úgy halt meg, hogy több szót írt le, mint Shakespeare és Dickens együttvéve”- oszotta meg egy írásában. 

John Pearson - Painfully Rich

Paul Getty rendelkezett a legnagyobb vagyonnal Amerikában, és ez majdnem a családját tette tönkre. Pearson a könyvében, amely magyarul egyelőre nem olvasható, a Getty család átkát mutatja be: az örökösök közül valaki öngyilkos lett, valaki drogfüggő, és az átok a következő generációban is megjelent. J. Paul egyik unokája jelenleg is az AIDS-cel küzd, kedvenc unokáját, Pault pedig elrabolta és váltságdíjért fogva tartotta az olasz maffia. A könyvből készült A világ összes pénze (All the Money in the World) az utóbbi cselekményszálat dolgozza fel. A film teljes egészében valós eseményeken alapul, sőt állítólag kevésbé drámain dolgozza fel a botrányt, mint ahogy megtörtént. Christopher Plummert jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, ezzel elnyerve a valaha Oscarra jelölt legidősebb színész címet is. Szerepét eredetileg Kevin Spacey játszotta volna, de őt végül a szexuális bántalmazások körüli botrányok miatt hetekkel a bemutató előtt lecserélték. A stábnak mindössze nyolc napja maradt az újraforgatásra. A Getty-család nem csak Pearsont ihlette meg, A. J. Quinnellnek is ez a botrány adta az ötletet a Man on Fire megalkotásához.

 Szerző: Raposa Renáta