Ernest Cline a totális vágybeteljesítésben utazik

Ernest Cline a totális vágybeteljesítésben utazik

Ernest Cline nosztalgiában dagonyázva, totális vágybeteljesítésben utazik. Mert melyik geek ne szeretné, ha kiderülne, hogy a popkultúra iránti megszállottsága, a ’70-es és ’80-as évek játékai, filmjei, sorozatai, zenéi és képregényei iránti féktelen rajongása nem csupán hobbi, kellemes időtöltés, urambocsá’, eszképizmus, hanem egyenesen: hasznos.

Rusznyák Csaba | 2016. január 13. |

Első mondat: Minden korombéli emlékszik arra, hogy hol volt és mit csinált, amikor először hallott a versenyről.

A 2012-es, bombasikerű Ready Player One, amelyből az a Steven Spielberg fog filmet készíteni (premier: 2017 december), akinek munkássága Cline-t és a hozzá hasonló geekalkotókat inspirálta (a kör ezzel teljes), egy olyan világot és szituációt ábrázol, amelyben a popkultúra mély, sőt, egyenesen kínos ismerete a kulcs a teljes, gazdag élethez. Vagy akár még a Föld megmentéséhez is.

Ernest Cline: Ready Player One

Fordította: Roboz Gábor, Agave Könyvek, 2015, 464 oldal, 3780 HUF B+

 

A sztori egy disztópikus, lepukkant, nyomasztó jövőben játszódik, amelyből az emberek egyetlen kiútja egy hatalmas, globális virtuális utópia, az OASIS, egy végtelenül nerd programozózseni, James Halliday agyszüleménye. Az OASIS-ba belépők az avatárjaikon keresztül nemcsak szórakozhatnak, játszhatnak, randalírozhatnak, de tanulhatnak és dolgozhatnak is. És miután Halliday meghal, kiderül, hogy végrendelete értelmében az kapja meg örökségét, a világ legnagyobb, legértékesebb vállalatát és programját, aki megfejti az OASIS masszív, több ezernyi bolygóból álló virtuális világába beleprogramozott és elrejtett, rafinált rejtvényeit – geekek előnyben: merthogy a rejtvények természetesen popkulturálisak.

A Ready Player One a manapság oly divatos nosztalgiatrip mintapéldánya – és ékessége. Mert nem csak hogy folyton utalgat a ’70-es és a ’80-as évek geekkultúrjának alapműveire, hanem egyenesen beledolgozza azokat a cselekményébe, egy vagány és pofátlan kacsintással kerülve meg az öncélú idézgetés csapdáját. Tinédzser főhőse, társai, riválisai és ellenségei (természetesen a fél világ az OASIS-ban kutakodik, hogy megkaparintsa a felbecsülhetetlen értékű nyereményt, és vannak, akik tisztességtelen, sőt gyilkos módszerekhez is fenntartások nélkül folyamodnak) kultikus művek űrhajóival, óriásrobotjaival, fegyvereivel harcolnak, régi árkád- és szerepjátékokat játszanak végig és filmeket élnek át (szó szerint) a vadászat részeként.

A sztori ugyan olykor kicsit elnyújtott és akadozó, a geekeknek pedig külön fájó pont lehet, hogy Cline rengeteg utalást és tisztelgést az olvasó szájába rág, mintha nem bízna benne, hogy aki megveszi az igencsak jól körülhatárolt közönségnek szánt könyvét, az valószínűleg eleve tudja, miről beszél (amikor elkezdi magyarázni a Star Warst, az kis túlzással olyan, mintha egy biológusnak részletezné az emlősök és a hüllők közti különbséget), de amikor belelendül, iszonyú tempót képes diktálni.

Kapcsolódó cikk:

Az űrben sem lehet csak a nosztalgiára alapozni

És persze a fő erénye az, hogy mindezt a geekkavalkádot sikerül egy épkézláb történetté gyúrnia, és nem csak az MMORPG-k, animék, szerepjátékok és társaik jellegzetességeit tákolja bele szépen az eseményekbe, hanem a szerelem, a felnőtté válás, a barátság, a felelősségvállalás témáit is – nem csak úgy mellékesen, vagy a fenti geekelemektől függetlenül, hanem azok szövetébe ágyazva. Ez persze nem jelenti azt, hogy több lenne egy jól megszerkesztett eszképizmusnál, de nem is célja ilyesmi. A Readly Player One azoknak az ősrégi, kedves, bájos, naiv meséknek az információs társadalombeli megfelelője, amelyekben a kis, szegény parasztfiú nagy kalandra indul, találkozik segítőkkel, ellenségekkel, végül szétrúgja a gonoszok seggét, közben pedig megmenti a hercegnőt – és természetesen elnyeri a kezét is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.