A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írót 90 éves korában otthonában olvasás közben érte a halál – tudatta az alkotó titkára, Tasi Géza a Magyar Távirati Irodával.Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Műveit 42 nyelvre fordították le.
1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.
2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt. Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Főbb művei: Freskó (1958), Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), Sziget-kék (1959), Bárány Boldizsár (1959), Disznótor (1960), Születésnap (1962), Pilátus (1963), A Danaida (1964), Tündér Lala (1965), Katalin utca (1969), Abigél (1970), A szemlélők (1973), Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), Merszi, Möszjő (2000), Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.
"Hiszen még alig pár hete hagyta, hogy ünnepeljük őt a különleges napon, hogy együtt örvendezzünk vele mindannyian. Nézők a színházakban, olvasók a könyvtárakban, diákok az iskolákban, cívisek Debrecenben, taljánok Rómában és gallok Párizsban.Mind szerettük őt. Ronggyá olvastuk műveit, élveztük történeteit, örültünk az elismeréseinek. Büszkék voltunk rá.Óriásként távozott közülünk. Óriás volt tehetségben, óriás a kultúrában, óriás lélekben. És mi most mind egy kicsit kisebbek vagyunk nélküle." – hangzik az OKM hivatalos közleménye.
