Általános cikkek

Elhunyt Szabó Magda

Könyves Magazin | 2007. november 19. |
A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írót 90 éves korában otthonában olvasás közben érte a halál – tudatta az alkotó titkára, Tasi Géza a Magyar Távirati Irodával.

Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve.  Számos ifjúsági művet és meseregényt is írt. Műveit 42 nyelvre fordították le.
 
1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.
 
2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt. Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
 
Főbb művei: Freskó (1958), Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), Sziget-kék (1959), Bárány Boldizsár (1959), Disznótor (1960), Születésnap (1962), Pilátus (1963), A Danaida (1964), Tündér Lala (1965), Katalin utca (1969), Abigél (1970), A szemlélők (1973), Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), Merszi, Möszjő (2000), Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.
 
"Hiszen még alig pár hete hagyta, hogy ünnepeljük őt a különleges napon, hogy együtt örvendezzünk vele mindannyian. Nézők a színházakban, olvasók a könyvtárakban, diákok az iskolákban, cívisek Debrecenben, taljánok Rómában és gallok Párizsban.
   Mind szerettük őt. Ronggyá olvastuk műveit, élveztük történeteit, örültünk az elismeréseinek. Büszkék voltunk rá.
  Óriásként távozott közülünk. Óriás volt tehetségben, óriás a kultúrában, óriás lélekben. És mi most mind egy kicsit kisebbek vagyunk nélküle." – hangzik az OKM hivatalos közleménye.