Csak két dolog van: a szerelem meg a New Orleans-i muzsika

aprobuba | 2013. május 27. |

Boris Vian: Tajtékos napok

Cartaphilus, 264 oldal, 2011, 2125 HUF


Boris Vian, a Tajtékos napok szerzője talán a francia irodalom egyik utolsó polihisztora: író, költő, festő, dzsessztrombitás és énekes, újságíró és zenekritikus, műfordító, színész és mérnök. Az egzisztencializmus sötét világképe keveredett nála a groteszkkel, a finom szentimentalizmussal és szürrealizmussal, valamint erős iróniával és humorral. Egyszerre francia, és álnéven amerikai fekete szerző.

Vian a francia avantgarde kiemelkedő alkotója, munkássága azonban nehezen köthető kortársaihoz. Igazi mitikus hős, akinek életében csak az álnéven írt amerikai bestsellereit ismeri meg és el a közönség (ezek közül van, amit be is tiltanak), és hiába a kortárs francia irodalmi élet központi figurája, a legtöbben csak az életművészt és sanzonszerzőt látják benne. 39 évesen saját regényének filmadaptációja vetítésén kap szívrohamot, műveit pedig a hatvanas években fedezi föl magának a közönség; kultikus szerzővé válik. Viant gyermekkorától végigkísérte szívbetegsége, amely erős bélyeget nyomott műveire is; a fékezhetetlen életélvezet mellett mindig megjelenik az haláltudat is. Boris Vian 1942-ben szerzett mérnöki diplomát, majd a francia Szabványügyi Hivatalban kapott lélekölő és unalmas munkát, ahol regényírással szórakoztatta magát.

Sullivan

Vian Vernon Sullivan „amerikai fekete író" kitalált figurájával álcázza önmagát, „fordításai" pedig tüstént vihart kavarnak: rasszizmussal és pornográfiával vádolják, miközben A köpök a sírotokra hatalmas sikert arat 1946-ban, ezt követi a Minden hulla fekete, az Öljünk meg minden rohadékot és a Mindez a nők miatt, amelyek százezres példányszámban fogynak. Amerikai regényei nem csupán paródiák, túlmutatnak a detektívregények és a roman noir műfaján. Vian emellett nem csak álfordítóként működött, Chandlert, Cheyney-t és Caint is fordított.

Tajtékos napok

Hivatali munkaidejének nagy részét Vian regényírással töltötte, itt született a mindmáig leghíresebb regénye, a Tajtékos napok és a Pekingi ősz is. Vian ezekben a műveiben találja meg először rá jellemző hangját, itt teremt először teljes, szürreális világokat, akár a Tajtékos napok groteszk, abszurd, kifordított Párizsa, vagy a Pekingi ősz Exopotámiája (a regénynek természetesen semmi köze sem Pekinghez, sem az őszhöz), ahol a sivatagban épül értelmetlenül a vasút, de tökéletes lesz, mert nem zavarják majd az utasok.

Patafizika

Vian tagja a 'Patafizikai Társaságnak többek között Raymond Queneau, Eugène Ionesco, Michel Leirís, Joan Miró, Jacques Prévert, Henri Salvador, Jean Genet, Marcel Duchamp és Umberto Eco mellett. A társaság Alfred Jarry Doktor Faustroll cselekedetei és véleményei című munkáját tekinti alapművének. Vian így határozta meg a patafizika lényegét: „A 'patafizika egyik alapvető szabálya az Egyenértékűség törvénye. Talán ez magyarázza részünkről a komoly és a nem komoly közötti különbség elutasítását; számunkra ugyanis ez egy és ugyanaz a dolog, ez a 'patafizikus."

Sanzoníró

Sanzoníróként több mint ötszáz dalt írt. Ezek közül a leghíresebb a Le Déserteur antimilitista és pacifista dal, amely az algíriai háború ellen tiltakozik. Dalaira is jellemző a fanyar, groteszk hangvétel. Vian nem csak szövegíróként vett részt a kortárs dzsesszéletben, trombitásként játszott a Hot Club de France-ban is. Emellett drámákat és operákat is szerzett. 

Nem azért vagyunk itt, hogy kinyírjanak:

Szívtépő-Hullasztó

Utolsó regényei a Piros fű (1950) és a Szívtépő (Hullasztó) (1953). Mindkettő sötét hangvételű, a szerelem sem jelent megváltást, mindent a halál ural. A Piros fű Wolfja egy felejtőt épít, amely pszichoanalízis-szerűen végigéleti az emberrel az életét, majd kitépi belőle az emlékeket,miközben A világok harca vérvörös füve burjánzik mindenhol. Dupont szenátor, a beszélő kutya pedig hiába kapja meg három hónapos kora óta vágyott vapitijét („Egy vapiti, az zöld, kerek tüskéi vannak, és pluttyan, ha vízbe dobja az ember. Legalábbis nekem ilyen a vapiti"), a tökéletes boldogság vegetítv állapotba taszítja, többé nem szólal meg soha.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.