Az internet előtti időkben még számított a méret

Rostás Eni | 2017. július 24. |

A Sorvezető fókuszában ezúttal az elutasítás, ami akkor fáj a legkevésbé, ha gyors és egyértelmű, mint egy letépett gyantacsík. Elsőként Benedek Szabolcs válaszát olvashatjátok. 

wp_20160924_12_26_26_pro_2_1.jpgFeltételezem, nem csupán az én tapasztalatom, hogy ahogy halad előre az ember az írói pályán, úgy egyre kevesebb visszautasításban lesz része. Ennek három oka lehet. A legkézenfekvőbb, hogy egyre jobbakat ír. A másik, hogy a megjelent műveinek számával és minőségével párhuzamosan a reputációja is nagyobb lesz. A harmadik, hogy idővel türelmesebbé válik, nem bombázza a szerkesztőségeket, inkább bölcsen kivár, amíg egy-egy írása valóban közlésre csiszolt nem lesz.

Az internet előtti időkben, amikor még postán kellett elküldeni a műveket a szerkesztőségeknek, azok sorsára következtetni lehetett az ugyancsak postán érkezett válaszlevél borítékjának vaskosságából. Mert bár több lap impresszumában is szerepelt a kijelentés, miszerint kéziratokat nem küldenek vissza, a szerkesztők is tisztában voltak a sokszorosítás nehézségeivel – valamint azzal, hogy egy-egy elutasított kézirat a gyűrődések kisimítása és a cigarettafüst kiszellőztetése után általában útnak indul egy másik lap felé –, és visszajuttatták a közlésre be nem fogadott műveket. A vékony boríték elfogadást jelentett és lehetett örülni, a vaskos borítékban benne volt a visszaadott kézirat. Huszonegynéhány éves koromban, amikor kitartóan ostromoltam egy folyóiratot irományaimmal, egyszer napokig nem nyitottam ki a méretes borítékot, mondván, minek okozzak magamnak több keserűséget, a lényeget úgyis tudom. Aztán mégse dobtam ki az egészet bontatlanul – szerencsére, a novellát ugyanis elfogadták, de egy fél mondatot kihúzásra javasoltak, ezért jött vissza a kézirat.

Könyves Magazin 2017/3.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2017, 79 oldal, 490 HUF vagy 5 pont + 199 HUF

 

A legfrappánsabb visszautasítás amúgy, amit valaha is kaptam, az volt, amikor a szerkesztő arról tájékoztatott, hogy a novellámmal nincs különösebb gond, akár közölhetnék is – csak éppen minek? A kérdés olyan esztétikai és metafizikai magasságokba vezet, hogy azóta is gyakran eszembe jut, és hosszú évek távlatából is fejet hajtok előtte.

 

A válasz eredetileg a Könyves magazin 2017/3. számában jelent meg. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával! 

...

Az olvasók megmentik a világot / Flair #8

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Flair podcastsorozat úgy fejeződik be, hogy a következő hetekben az előre felvett részekkel folytatódik. Hallgassátok meg a záróepizódot!

...

„A Könyvhét olyan, mint a falusi búcsú” – a Magvető Kiadó estjén jártunk

3528 oldalnyi friss megjelenést mutatott be a Magvető. Ott voltunk.