Salla Simukka: Vérvörös, fordította: Panka Zsóka
Athenaeum Könyvkiadó, 2014, 240 oldal, 2490 HUF
Lumikki Andersson nem is sejti, hogy milyen veszélyes játékba keveredett, amikor tudomást szerzett az osztálytársai birtokába jutott véres bankjegyekről. Alkotója, Salla Simukka viszont pontosan tudja. Éppen akkorába, hogy egy trilógia kelljen ahhoz, hogy kimásszon belőle. A Hófehér-trilógia első, hamarosan magyarul is olvasható kötete, a Vérvörös kapcsán beszélgettünk a finn írónővel - kamaszokról, Hófehérkéről és Lisbeth Salanderről.
Áprilisban jelenik meg nálunk a Hófehér-trilógia első kötete, a Vérvörös. Hogyan ajánlaná a magyar olvasóközönségnek?
Aki szereti a thriller műfaját és a rémisztő meséket, vonzódik a hideg telekhez, és erős női főhősökről akar olvasni, annak mindenképp ajánlom a könyvet, érdemes lesz elolvasnia.
Miért pont Hófehérkéről nevezte el a trilógiát?
Már akkor felötlött bennem, hogy a Vérvörös tökéletes cím lenne egy krimi műfajban íródott regénynek, mielőtt még bármi megírtam volna, amikor még hiányzott a történet és nem voltak meg a karakterek sem. Az is egyértelmű volt számomra, hogy kell majd egy Hófehér (AS White As Snow) és egy Ébenfekete (As Black as Ebony) című könyvet is írnom. És mivel ezek a nevek a Hófehérke klasszikus meséjét idézik, úgy döntöttem, hogy szervesen felhasználom a mesét a saját történetem megalkotásához. A főhőst is ezért neveztem el Lumikkinnek, ami finnül Hófehérkét jelent.
Hatottak önre a filmes Hófehérke-feldolgozások, mint a Once Upon a Time című sorozat, illetve a Snow White and the Huntsman című film?
Nem igazán. Már azelőtt megfogant bennem a trilógia gondolata, hogy tudomást szereztem volna a filmekről és a sorozatról. Kicsit ijesztő is volt számomra, mikor kiderült, hogy 2012-ben nem egy, hanem rögtön két Hófehérkéről szóló hollywoodi film is vászonra kerül. Nyilván volt valami a levegőben, ez lehet a magyarázat.
Vannak a regénynek önéletrajzi vonatkozásai?
Ezt nehezen állíthatnám. A főhős, Lumikki Andersson teljesen más, mint amilyen én voltam 17 éves koromban. Nekem sok barátom volt, ő pedig amolyan magányos farkas. Természetesen a történet is teljesen fiktív. Viszont ugyanabba az iskolába jártunk, illetve a regény színhelyéül szolgáló Tampere városában nőttem fel, és itt is élek a mai napig.
Miért választotta témául a fiatalokat? Elsősorban fiataloknak ír, vagy inkább róluk, mindenkinek?
Minden regényemet fiatalokról írtam. Úgy gondolom, a 13 és 25 éves kor közötti évek rendkívül érdekesek, mivel az ember ebben a korban rengeteg változáson megy keresztül. Kialakul az egyéniségünk, a szexualitásunk, eldől, hogy miben hiszünk, hogyan tudunk szeretni, vagy gyűlölni. De szeretném hinni, hogy a regényeim mindenkit megszólítanak, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam felnőtt olvasóktól is. Vannak köztük, akik úgy érzik, hogy róluk, az ő életükről szólnak a könyveim.
Olvastam, hogy főhősét, Lumikki Anderssont Lisbeth Salanderhez hasonlítják. Jogosnak érzi az összehasonlítást Larsson hősével?
Persze, miért ne? Bevallom, nem olvastam a Millenium-trilógiát, de ismerem Lisbeth Salander alakját. Lisbeth és Lumikki is erős, magányos, független fiatal nő, akinek a múltja sötét titkokat rejt. Mégis azt hiszem, Lumikki nem olyan kemény figura, mint Lisbeth. Ezen kívül Lumikkire sokkal jellemzőbb a hűség, és megpróbál mindig helyesen cselekedni, még akkor is, ha alapvetően nem szívesen avatkozik bele mások dolgába.
Milyen irodalmi hagyományok hatottak önre?
A skandináv krimi-irodalom sok inspirációt adott, és persze általában a meseirodalom is. Ugyanakkor ragaszkodom a saját stílusomhoz, próbálok a magam műfaján belül dolgozni, a magam fejem után menni.
Mit szól a példátlan skandináv krimi-dömpinghez, és hatalmas sikerükhöz? Mi lehet a titkuk?
A skandináv krimi sokkal több kérdést vet fel, mint egy átlagos krimi. Ezek a könyvek nem pusztán bűnügyi történetek. Sokkal több a céljuk, mint a szórakoztatás, gondolkodásra serkentik az olvasót. Természetesen a sötét téli évszak, a hideg, a hótakaró tökéletes hátteret ad a gyilkosságoknak és más bűntényeknek.
Saját munkáját érzi-e egy konkrét irodalmi irányzathoz tartozónak?
Olyanhoz nem, amit néhány szóban össze lehet foglalni.
Melyek a kedvenc krimijei és gyerekregényei?
Nagyon szeretem Jo Nesbø bűnügyi regényeit, valamint Herman Koch-tól A vacsorát. (Kritikánkat a könyvről itt olvashatod) Gyerekregények közül a kedvenceim Astrid Lindgren könyvei, illetve Tove Jansson Moomin-sorozata.
Mit tanácsolna egy feltörekvő írónak, aki tinédzserek életéről, lelkivilágáról akar könyvet írni?
Soha ne próbálj meg felülről írni, mert egyszerűen nem lehet. Valódi érzelmekről és gondolatokról írj, ne olyasmikről, amikről azt képzeled, biztos így gondolkodik egy tinédzser. Mindannyian voltunk tizenöt évesek. Sőt, mind a mai napig azok is vagyunk, hiszen mindenkiben ott él a kamasz. Az ember nem változik meg teljesen az évek során, vagy legalábbis mindig marad valami legbelül, ami változatlan. Egyedül arra koncentrálj, amit ismersz, és ami téged, mint írót igazán érdekel.
Mennyiben változtatta meg a nemzetközi siker az életét?
Nem annyira, legalábbis egyelőre nem. Azt viszont nem tudom, mit fog hozni a következő néhány év.
Gondolom, van néhány irodalommal kapcsolatos terve a jövőre nézve.
Jelenleg a fordítások kapcsán felmerülő nemzetközi figyelem köti le az energiáimat. Nem kell annyira sietnem egy új könyv megírásával. Ha eljön az ideje, úgyis meg fog születni. Attól egyáltalán nem tartok, hogy kifogyok az ötletekből és cserbenhagy az ihlet.
