A tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet, amely egy csapásra reflektorfénybe állította az erős női karaktereket. Pedig ha jobban visszagondolunk, jó pár éve magyarul is megjelentek már olyan könyvek, melyek olyan nők életét mesélték újra, akik a maguk területén vagy nagyot alkottak, vagy a nekik rendelt sorskereteket szétfeszítve hoztak létre valami újat. Lehet, hogy pontosabb lenne pár évtizedet mondani, hiszen még bőven a kommunizmus éveiben kezdte el kiadni a Móra az úgynevezett csíkos könyveket, amelyek között regényes életrajzokat is lehetett találni például Zrínyi Ilonáról vagy Teleki Blankáról. Ebben a sorozatban jelent meg Kertész Erzsébet regénye is az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról, ez volt a Vilma doktorasszony. Sokan, ha máshonnan nem is, de innen értesülhettek a grófi családból származó orvosról, akinél a saját korában – azaz a 19. század végén, a 20. század elején – lázadóbb magyar lányt tényleg nehéz elképzelni.
Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni
Naphegy Kiadó, 2018, 48 oldal, 2800 HUF
Hugonnai Vilma ugyanis nagyjából szembement mindennel, amit a kor elvárt volna tőle: például ahelyett, hogy hagyta volna magát egy boldogtalan házasságban elsorvadni, elutazott Svájcba, hogy orvosi diplomát szerezzen. Azért pont Svájcba, mert Magyarországon a nők akkor még nem járhattak az orvosira. Mivel anyagi támogatásra otthonról nem számíthatott, a családi ékszereket apránként eladogatta, abból fizette a tandíjat és biztosította a megélhetését. 1879-ben megszerezte a diplomáját, és joggal hihette, hogy onnantól kezdve majd a hazájában is gyógyíthat. A svájci végzettséget viszont itthon nem ismerték el, és hosszú-hosszú évekig tartó tortúra vette kezdetét, mire 1897-ben végre Magyarországon is orvossá avatták. Hugonnai Vilma története most Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni című képeskönyvében elevenedik meg, melynek illusztrációit Maros Krisztina készítette. A kötet végigköveti Hugonnai Vilma életét a nagytétényi gyerekkortól kezdve az egyetemi éveken át egészen addig, míg ténylegesen orvosként dolgozhatott.
A kötet szerzője, Kertész Edina megkeresésünkre elmondta, hogy a Naphegy Kiadóval már régóta tervezték, hogy folytatják A fiú, aki imádta a matekot című kötettel megkezdett sorozatot; utóbbi Erdős Pál matematikus életét mutatja be. „Biztos voltam benne, hogy a következő résznek nőről kell szólnia, méghozzá egy olyan nőről, akinek valamilyen szempontból jelentős az élettörténete. Ezt a jelentőséget végül abban a hihetetlenül kitartó, hosszú évtizedeken át folytatott küzdelemben találtam meg, amit Hugonnai Vilma folytatott azért, hogy orvosként dolgozhasson Magyarországon. Ezzel a küzdelemmel párhuzamosan nagyon sokat tett azért is, hogy a nőket megillesse a tanuláshoz való jog például, és fontos szerepet játszott az egészségügyi ismeretterjesztésben is. Menő feminista volt, bár ez akkor így nem volt kimondva” – teszi hozzá Kertész Edina.
Szerinte amúgy nem csak a gyerekirodalomban, de úgy általában is téma lett a nő szerepe, helye a társadalomban, az irodalom, így a gyerekirodalom is, pedig erre reagál; az utóbbi időben több könyv is megjelent a témában. „A könyv ugyan egy lányról szól, aki orvos akart lenni, de azt tapasztaltam, hogy ha valakinek az élete önmagában nagyon érdekes, a fiúk is ugyanolyan kíváncsian olvassák, mint a lányok. És szerintem Hugonnai Vilma élete pontosan ilyen.” Mivel a kötet hősét egy valós személyről mintázta, fontosak voltak az életrajzi részletek is, ráadásul a kutatásai során lehetősége nyílt egy személyes találkozásra is:
„Elérhető Hugonnai Vilma önéletrajza, amit egyfajta szakmai önéletrajznak szánt, és persze ott van a klasszikus csíkos könyv, Kertész Erzsébet regénye is az életéről. Dr. Katona Ildikó tanulmányában is sok hasznos dolgot találtam, ahogy Nyáry Krisztián írásában és Facebook-bejegyzéseiben is. És olyan szerencsém volt, hogy beszélhettem Hugonnai Vilma első férjének leszármazottjával és feleségével, akik nagyon kedvesen elmesélték, amit tudtak róla”.
Mutatunk néhány oldalt a könyvből:
