Nagy krimi regény életrajz ponyva hamlet sherlock holmes arthur conan doyle

Conan Doyle, a viktoriánus kalandor őstípusa

Sherlock Holmes atyját mindenhol Mikszáth-bajszos, jóságos nagypapa-arcú, joviális karosszékírónak állítják be, pedig a majdnem két méteres magasságával, az ökölvívás, a fegyverek, a vadászat és a márkás szivarok iránti olthatatlan rajongásával igazi századfordulós brit kalandornak számított. Volt bálnavadász Grönland partjainál, hajóorvos a Nyugat-Afrikába tartó utakon, rendszeresen síelt, horgászott, vadászott, és ugyanolyan jó játékosnak számított golfban, mint rögbiben és krikettben (az első száz meccsén használt krikettütője is pont annyira megbecsült ereklyének számított sussexi kúriájában, mint a híres bokszolók képei, vagy a Napóleon-korabeli fegyverek).

Arthur Conan Doyle 1859-ben született a skóciai Edinburghben, ír szülők gyermekeként. Itt tanult orvosnak 1876 és 1881 között, majd Pylmouthban kezdett praktizálni. Ez a város volt a Királyi Haditengerészet egyik legfontosabb dél-angliai támaszpontja, így nem csoda, hogy a betegek híján unatkozó, fiatal orvos egy legendás kísértethajóról, a Mary Celeste-ről írta meg első novelláját, a J. Habakuk Jephson's Statement-et, ami 1883-ban jelent meg nyomtatásban.

Első Sherlock Holmes-története, a Bíborvörös dolgozószoba már a Southsea-ben megnyitott orvosi rendelő magányában született, 1887-ben jelentette meg nyomtatásban a Beeton's Christmas Annualban. Már ebben a történetben is megvoltak Holmes ikonikus tulajdonságai: a pipázás, a kifogástalan modor, a hegedűdallamokra meditálás, a kábítószer-függőség, a kérlelhetetlen vaslogika, valamint a kiváló megfigyelésen és brilliáns következtetéseken alapuló nyomozati munka, amivel mindig leiskolázza a szerényebb képességű Watson doktort és a Scotland Yard rendőreit.

Doyle a zseniális detektívet egyetemi tanáráról, Dr. Joseph Bellről mintázta, bár Holmes boksz- és vívótudása természetesen a teremtője kedvteléseiből lett átmentve. Doyle persze Dr. Watson karakterébe is beleírt egy kicsit saját magából: Holmes állandó segítőtársa az afganisztáni brit hadjárat veterán katonaorvosa volt, és persze a Sidney Paget-illusztrációkon látható bajszát is az írótól kapta. (Paget, a viktoriánus kor legünnepeltebb londoni grafikusa egyébként 356 rajzot készített a Sherlock Holmes történetekhez: a detektív jellegzetes vadászkalapja, viharkabátja, pipája és nagyítója azóta is etalon az illusztrátori műfajban.)

Mivel Arthur Conan Doyle bevallottan csak unaloműzésként és könnyű pénzkereseti forrásként írta meg Sherlock Holmes korai kalandjait (1891-től már egy londoni orvosi rendelőben praktizált), az 1893-as Az utolsó eset című sztoriban a legendás vízesésbe zuhanós jelenettel megölte hősét, és annak legfőbb nemeziszét, Moriarty professzort is. A rajongók és a kiadó nyomására persze később feltámasztotta mindkettőjüket. Így Sherlock Holmes 1927-ig összesen 56 novellában és 4 regényben szerepelt. Ezek többsége - H.G. Wells, Kipling és Agatha Christie műveihez hasonlóan - a The Strand Magazine-ban jelent meg. Később számos író és képregényíró folytatta a mesterdetektív történetét újabb és újabb bűnügyekkel, ezek közül egyértelműen azok a legjobbak, ahol Holmes olyan híres viktoriánus regényalakokkal találkozik, mint Drakula és Van Helsing.

Bár Conan Doyle a történelmi témájú regényei miatt hanyagolta Holmest, az utókor nem ezket, hanem a viktoriánus dinóvadászokról szóló történeteit olvassa legszívesebben a mesterdetektív bűnügyei mellett. A puskát és jegyzetfüzetet szorongató, megvadult ősemberhordák és T-Rexek elől menekülő felfedezők kalandjai Doyle 1912-es Az elveszett világ óta lettek igazán népszerűek, és eme klasszikus előtti tisztelgés miatt azóta is "lost world"-ként emlegetik a dinóvadász zsánert a ponyvairodalomban.

A sztorit a rengeteg film és tévésorozat miatt valószínűleg mindenki ismeri: az enyhén zakkant Challanger professzor Summerlee professzorral, egy Ned Malone nevű újságíróval és a neves vadászként ismert Lord John Roxtonnal expedíciót szervez Dél-Amerikába, hogy egy eldugott fennsík dzsungeleiben dinoszauruszokat és más egzotikus élőlényeket tanulmányozhassanak.

Doyle a főszereplők megalkotásához természetesen most is hús-vér embereket használt fel: E. D. Morel újságírót és a diplomata Roger Casementet (akikkel később megromlott a barátsága, mert őt jó hazafiként lovaggá ütötték, Morel viszont pacifistaként tiltakozta végig az első világháborút, Casement pedig halálbüntetést kapott az ír függetlenségi mozgalomhoz való csatlakozása miatt). Az Elveszett világ 1913 és 1928 között négy folytatást is kapott, egyre misztikusabb scifi-adalékokkal, és spiritualista utalásokkal.

Érdekes, hogy az orvos Arthur Conan Doyle a századforduló után a legnagyobb parasztvakításokat is borotvaéles logikával lebuktató Holmes krimijeitől fokozatosan átpártolt a korszak hihetetlenül népszerű "üreges Föld" elméletével, a marslakókkal, az okkultizmussal és a spiritizmussal foglalkozó, gyakran alkoholista, drogos, és a könyveiket tényfeltáró munkának gondoló, félőrült sci-fi írók közé.

Doyle váltása nem divat volt, inkább elkeseredettség: az első világháborúban elveszítette az egyik fiát, Kingsley-t, valamint a testvérét, két sógorát és két unokaöccsét is. Mély depresszióba zuhant, amiből csak a második feleségén, a médium Jean Leckie-n keresztül felfedezett spiritszta tanok jelentettek számára kiutat: az ő segítségével tudta meghallgatni Kingsley üzenetét a túlvilágról. Doyle hamarosan az angliai szellemidéző szeánszok vezéralakja lett, és egy népszerű összeesküvás-elmélet szerint a piltdowni ember néven hírhedtté vált, 1912-ben hamisított ősemberlelettel ált bosszút az őt körberöhögőkön: a koponya, ami valójában egy majom és egy ember csontjaiból lett összerakva, több mint 40 éven keresztül tartotta lázban a tudományos világot.

Doyle a spiritizmuson keresztül ismerte meg a korszak magyar születésű bűvészkirályát, a halottlátás és szellemidézés iránt csak presztízsokokból érdeklődő Harry Houdinit. Az író és Houdini éveken keresztül nagyon jó barátok voltak, annak ellenére, hogy az amerikai szabadulóművész a spanyol inkvizíció haragjával és hatékonyságával buktatta le sorra a csaló médiumokat, akik különféle asztaltáncoltatós trükkökkel szédítették a londoni szalonok előkelőségeit. Doyle persze végig azt bizonygatta, hogy Houdini természetfeletti erővel rendelkezik, és ezt a The Edge of the Unknown című könyvében is megírta.

A Bilincskirály képtelen volt meggyőzni az írót arról, hogy a mutatványai valójában bűvésztrükkök, és nagyon megsértődött, amikor a Doyle-házaspár egy spiritiszta szeánszon azt akarta elhitetni vele, hogy a halott anyja üzen neki Lady Doyle-on keresztül. Houdini azzal is magára haragította Doyle-t hogy hamisítványnak titulálta a korszak egyik leghíresebb "szellemfotóját", a cottingley-i tündéreket. Mivel a kép valóban olcsó hamisitvány volt, a két férfi a 20-as évek végén már szóba sem állt egymással.

Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, 71 évesen halt meg szívrohamban. A minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot emeltek a tiszteletére Crowboroughban és Edinburghben is, és bár Sherlock Holmes képzeletbeli házát, a londoni Baker Street 221/B-et nem tudták megszerezni a Doyle-rajongók a tulajdonostól, a 239-ben berendeztek egy XIX. századi hangulatot idéző Sherlock Holmes múzeumot.

Doyle neve és munkássága örökre egybeforrt a brilliáns nyomozó, a dinóvadász kalandor és a spiritiszta tudós alakjaival, így nem csoda, ha megihlette a Twin Peaks társíróját, Mark Frostot is, aki magából Conan Doyle-ból csinált főszereplőt a viktoriánus környezetben játszódó, okkult nyomozásról szóló kalandregényeiben (ezek közül sajnos csak az első kötetet, a Sötét szövetséget adták ki magyarul).

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!