Amikor a halál spoilerez

A-
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Fordította: M. Nagy Miklós

Ulpius-ház Kiadó, 2010. 598 oldal, 3999 Ft.

 

Elég sok könyv szól a halálról, de olyanra nem nagyon emlékszem, melyből közvetlenül maga a halál szólna a kedves olvasóhoz. Ez a mostani azonban ilyen. De nem kell megijedni, ez nem az a kaszás-csuklyás rettenet, a Zusak-féle halálfigura ugyanis meglepően emberi vonásokkal bír. Kikapcsolódást például a színek között keres („élét veszi nyugtalanságomnak”), ha teheti, messzire elkerüli a túlélőket, és mélyen együttérez a lelkekkel, melyeket azután ujjára akasztva vagy gyengéden karjára emelve magával visz.

„Nem vagyok gonosz” – mondja Zusaknál a halál. „Én csak egy következmény vagyok.”

Az az igazság, hogy ez a halál meglehetősen elcsigázott. Mondhatni fáradt, kimerült. De hát nem is csoda, hiszen történetünk idején nem tétlenkedett egyetlen percig sem. Lengyelország lerohanásától kezdve a sztálingrádi csatán és Dachaun keresztül a regénybeli Molching lebombázásáig akadt dolga épp elég.

„A náci Németországban a büntetést nem adták jegyre, de mindenkinek jutott belőle.”

A molchingi Himmel utcában él Liesel, a tíz év körüli kislány, akit – mint már a könyv fülszövegéből is kiderül, nagy poént tehát nem lövök le – háromszor látogat meg a halál. Ő a könyvtolvaj, akit egy harmonikás és egy zsidó bokszoló tanít meg a szavak szeretetére, a szavakéra, melyek – mint arra a gyorsan felnőni kénytelen Liesel is rájön – emberek millióinak halálát is okozhatják.

A lány szenvedélyesen lopja a könyveket. Az első a sírásók kézikönyve („egy ragyogó karrier kezdete”), melyet hamarosan követ a többi. Nem finnyás, lényegében jöhet bármi. Még akkor is, ha könyvtolvaji pályafutása kezdetén lényegében analfabéta szegény. A könyvek azonban menedéket nyújtanak a bizarr mindennapok elől.

Mert fura helyen él Liesel, ezt nagyon tagadni, de a történelmi háttér ismeretében akár csak taglalni is, felesleges. Egy olyan helyen, ahol a Mein Kampf az egyik legfontosabb könyv lesz egy menekülő zsidó életében. Ahol az anya a nap huszonnégy órájában válogatott szidalmakat vág az emberek fejéhez, különösen azokéhoz, akiket szeret és egy német kisfiú a berlini olimpia évében magát feketére mázolva Jesse Owens-i magaslatokra tör a helyi sportpályán. Egy olyan városban, ahol az emberek azért lesznek öngyilkosok, mert élni akarnak, az életerősek gyakorta meghalnak, a gyengék pedig paradox módon megmenekülhetnek. Egy olyan helyen, ahol a gyűlölet életet menthet, a szeretet pedig akár végzetes is lehet.

Markus Zusak alig harmincéves volt, amikor egy ausztráliai kiadó megjelentette A könyvtolvajt. Az inspirációig nem kellett messzire mennie: osztrák apja és német származású anyja épp eleget mesélt neki a náci Németországról, München bombázásáról, a városokon keresztül hajtott zsidók meneteiről, a kegyetlenkedésekről, de a segítőkészség és az emberiesség megnyilvánulásairól is ahhoz, hogy tudja, ezt a sztorit meg kell írnia.

De ez nem csak egy sztori, sok-sok személyes történet szövedéke, amiket a halál fog egybe, egy olyan narrátor, aki rendszeresen spoilerezi a regényt, és idejekorán tudatja az olvasóval, hogy ki, mikor és miként fog meghalni. A halál nem árul zsákbamacskát, nincs csattanó a végén. Hogy ez szerencsés megoldásnak tekinthető-e, azon lehet vitatkozni. Én annyira nem bántam.

Tény ugyanakkor, hogy a szöveg gyakorta elborít, sok az ismétlés, a leírás, a német kifejezések időnként erőltetett és felesleges használata, majd azok kényszeres fordítása. A nagyobb szerkesztői szigor nem ártott volna, Zusak azonban még így is elég feszes regényt írt, melyet kiszólásai, kis megjegyzései, szómagyarázatai sem akasztanak meg, sőt, még könnyedebbé is teszik a vaskos történet szövetét. Akárcsak a kötetet illusztráló rajzok.

A könyvet az Egyesült Államokban valamiért az ifjúsági irodalom kategóriájába gyömöszölték, a New York Times gyerekirodalmi listáját például vagy száz hétig vezette. Alapvetően nem gondolom, hogy kimondottan gyerekkönyvvel lenne dolgunk, ám a besorolással szembeni bizonytalanságot jól jelzi, hogy a briteknél egy felnőtteknek és egy tinédzsereknek szánt borítóval is megjelent a regény.

De ez csak marketing. Ami biztos, hogy A könyvtolvaj egyiküknek se fog megártani. Sőt.