Az utóbbi hetekben újra előkerült a hír, hogy mégis bevezetik azt a törvényt, amely az árkötöttséget szabályozná. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke, Zentai Péter László szerint ez "hosszú távon biztosítaná a minőségi könyvkiadás-és terjesztés tartós fennmaradását, valamint a kis könyvesboltok versenyképességének megőrzését". A szokásos érvrendszer mellett a MKKE-nek egy nagy előnye van: a gazdasági válságban elég nagy problémáik lesznek a kiadóknak.
Előzmény: Könyvrendőrséggel küzdenének az olcsó könyvek ellen
"A 2009-es év a túlélésért való küzdés jegyében telik majd el, a pénzügyi világválság a könyvkiadókat és könyvkereskedőket, valamint a nyomdákat is nehéz helyzetbe hozza" - írta a Könyvjelzőbe az alexandrás Matyi Dezső a bajokról, majd a Líra és Lant vezetője, Kolosi Tamás nyilatkozott a Napi gazdaságnak arról, hogy "2009-ben hármas válság lesz: a globális krízis az import és a hitelek drágulását hozza; a nagy külföldi kiadók is elbocsátásokra kényszerülnek; s mindehhez jön a magyar könyvpiac sajátos jellege, melyre a nagymértékű túltermelés jellemző - mind a forgalomba kerülő könyvek számában, mind pedig a bolti alapterületben." Közben a Sunbooksszal nyomul a Líra és Lant, az Alexandra belekezdett a komolyabb online értékesítésbe a Sanomával közösen (polc.hu), valamint Matyi Dezsőt egyre jobban érdekli a romániai terjeszkedés. A Bookline-ról is felemás információkat kapni: a bevételük jelentős részét könyvekből szerző online könyvkereskedőnél egyre több műfajidegen terméket lehet megvásárolni, és többek szerint nem az elvártaknak megfelelően teljesít. Egyedül a Bookline-nak nem érné meg az árverseny megszűntetése.
Ha a nagyok összefognak, akkor vége az árversenynek, ami azt jelenti, hogy a nagyoknak megfelel a jelenlegi helyzet, őket a vásárló nem érdekli, így a bevételeiket rögzíteni tudják. Sőt a nagyok talán jobban is járnak, mert mi garantálja, hogy fix árnál a kisebbekhez megyünk vásárolni? Semmi. Jelenleg úgy tűnik, hogy a friss megjelenésekre hat hónapig havi 10 százalék árengedményt lehetne adni az internetes vásárlásoknál, és még 10 százalékot a törzsvásárlóknak, így oldják meg a faramuci helyzetet.
Az árverseny még mindig azért fura, mert a kiadóknak, a szerzőknek teljesen mindegy, mennyiért adják a könyveiket, ők akkor is ugyanannyi százalékot kapnak. A kereskedőknek ez komoly biztosítékot jelent, mert nagyobb százalékot haraphatnak le maguknak, és mivel a költségeik jelentős részét a borzalmasan drága boltjaikra költik, ezért megéri belemenniük ebbe a törvénybe. Az akciókat meg majd megoldják máshogy, mondjuk mint Angliában, ahol a frissen megjelent, teljes árú könyv mellé a vásárló választhat egy nagyon-nagyon olcsó terméket.
"A politikai meteorológia egy rossz pillanatában, idén tavasszal, terjesztette a szakma az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elé az árkötöttségről szóló törvénytervezetét - idézte fel Zentai Péter László a tavaszi eseményeket." Ha nem hullott volna szét a koalíció, már lenne könyves törvény, hangsúlyozta az MKKE igazgatója. A politikai döntéshozók pártállástól függetlenül egyetértettek ugyanis abban, hogy szükség van erre a törvényre. Ez praktikusan a többi között azt jelenti, hogy a kiadó határozná meg az általa megjelentetett kötet fogyasztói árát, és ezen fél évig nem lehetne változtatni" - közölte Zentai Péter László a Független Hírügynökséggel.
Az MKKE igazgatója elmondta az FH-nak, hogy a könyvek árkötöttségét szabályozó jogszabály az Európai Unió régi tagállamai közül tizenötben működik, legutóbb Németországban teljes politikai konszenzussal fogadták el a törvényt. A jogszabály garantálná a sokszereplős kínálati piac tartós fennmaradását, a kis könyvesboltok versenyképességének megőrzését, valamint biztosítaná a könyvkínálat sokoldalúságát, a kevés példányszámban megjelenő, minőségi kötetek kiadását, tette hozz.
Zentai Péter László szerint a tavaszi törvénykezési ciklusban reális esély van arra, hogy a parlament tárgyalja a könyves törvényt. Az MKKE igazgatója hozzátette, Halász János, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes alelnökével egyeztetve, az sem elképzelhetetlen, hogy ebben az ügyben politikai egyetértés lesz a legnagyobb ellenzéki és a kormányzópárt között.
A Gazdasági és Versenyhivatal ellenzi a tervezetet, sőt szerintük a német példa rossz, mert hamarosan bebukik az árkötöttség, mondták még a nyáron, és tudtommal ezt az állításukat még nem változtatták meg. Egy svájci bíróság hasonló ügyben megállapította, hogy az árrögzítés korlátozza a versenyt, és a német nyelvterület miatt azt gondolják, hogy ez befolyásolhatja a német könyvpiacot is. Angliában 1997-ben már megszűnt az árrögzítés, és az angol versenyhatóság 2008-as jelentése szerint megnőtt az összes eladott könyv és az újonnan kiadottak száma is.