A könyvfesztiválra jelent meg Ken Liu A papírsereglet és más történetek című novelláskötete, melyben a Magyarországon eddig ismeretlen, a nemzetközi sci-fi szcéna sztárjaként is aposztrofált, Nebula-, Hugo- és World Fantasy-díjas szerző tizenöt, különböző műfajú novellájában mesterien rétegezi egymásra a japán és kínai mitológiát és történelmet, a transzhumanizmust, a mágikus realizmust és a steampunkot. Összetett világokat teremt nagyon erős atmoszférával, melyek középpontjában az emberi érzések egyszerre megismételhetetlensége és univerzalitása áll.
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Fordította: Ballai Mária, Beke Zsolt, Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Rácz Péter, Török Krisztina, Agave, 2018, 390 oldal, 3780 HUF
A kínai származású Ken Liu tizenegy éves volt, amikor családjával együtt az Egyesült Államokba emigráltak. Liu a 2000-es évek elején kezdett publikálni, írásai a legnevesebb sci-fi és fantasy lapokban jelentek meg, mint az F&SF, Asimov's, Analog, Lightspeed, Clarkesworld, valamint rendszeres szereplője volt az év legjobb írásait összegyűjtő antológiáknak. A papírsereglet című novellája az első olyan mű, amely egyszerre nyerte el a Nebula-, Hugo- és World Fantasy-díjat is. Liu bár novellistaként kezdte, fantasy-trilógiájával is növelte hírnevét (2016-ban jelent meg a The Dandelion Dynasty első része, a Grace of Kings), de fordítóként is kiemelkedő, A Háromtest-probléma fordításááért Cixin Liuval együtt nyerték el a Hugo-díjat (ez a sci-fi Oscar-díj). Az immár magyarul is olvasható A papírsereglet és más történetek című novelláskötetet megjelenése után 2017-ben Locus-díjjal tüntették ki.
A gyűjtemény összesen 15 novellát tartalmaz, melyek műfajilag nagyon változatosak, mégis egy egységet képeznek: a sci-fi, a fantasy vagy az alternatív történelmi írás, valamint a mágikus realizmus csak a keret, a megteremtett világ, melyben minden egyszerre univerzálisan emberi és idegenséget áraszt. „Nem tulajdonítok nagy jelentőséget a fantasy és a science fiction megkülönböztetésének – vagy a ’zsáner’ és a ’mainstream’ elkülönítésének, ha már itt tartunk. Számomra minden fikció arról szól, hogy a metaforák logikáját – ami általánosságban az elbeszélések logikája – a valóságon túl ragadjuk meg, amely megfoghatatlanul véletlenszerű és esztelen” – írja erről a szerző a novelláskötet előszavában.
Ken Liu kettős identitásának, a kínai gyökereknek és amerikai életnek erős lenyomata van a novelláiban, és számos írásának központi témája a kultúrák találkozása, mely hol pusztító és bekebelező, hol építő összekapcsolódás, de mindig feszültségteli esemény. A találkozásnak – legyen bár a régi és új világok, valamint kelet és nyugat közötti –, mint a Jó vadászatot! című, az erős novellák közül is kiemelkedő alkotásban, minden esetben van egy személyes horizontja. A gőzgépekkel benépesített, a nyugati ember által leuralt vidékről eltűnik a varázslat, a fájdalmas folyamatot és a kényszerű alkalmazkodást egy hulicsing (rókadémon) és egy démonvadász fia történetén keresztül követhetjük.
Az ősi és az új egymásnak feszülése vagy összefolyása emberi kapcsolatokban teljesedik ki; visszatérő karakter a nyitott és naiv amerikai kislány, aki előítéletek nélkül lép be a kínai mitológia bűvkörébe. A kultúrák ütközése számos esetben régi és új civilizációk, világszemléletek találkozásakor történik meg akár az 1800-as évek amerikai aranyláza közepén (A világ ízei - A kínai háborúisten, Kuan Jü kalandjai Amerikában), vagy az űrben, a Föld elhagyása után (Hullámok, Mono no aware). Ebből fakadóan kulcsmotívum az állandó idegenség-érzet és az emlékezet, hogy az új, sok esetben gépek uralta világban hogyan őrizzük meg személyes emlékeinket (Szimulákrum), és hogyan működik a kollektív emlékezet, mi az emberiség azon magja, amely évszázadokat, évezredeket is túlél.
A papírsereglet című, címadó novella mágikus realista elemekkel operálva meséli el az anya és fia közötti kapcsolati dinamikát, kötődést és eltaszítást, melyet szintén meghatároz a kultúrák közötti szakadék. Az anya teremtette kínai világ, és a részeként életre kelő origami állatok a különleges gyermekkor során köteléket formáznak, de az identitásválsággal küzdő kamaszfiú számára ez már nem befogadható, a két személy közötti univerzum újbóli összekapcsolódásáig a tárgyak elveszítik varázserejüket. A szerző abban a pillanatban, hogy túlcsordulnának az érzelmektől, és szirupossá válnának a jelenetek, általában kegyetlenül lecsap, és még az elérzékenyülés előtt vágja arcon olvasóját.
Űropera, steampunk és mágikus realizmus keveredik Ken Liu novelláiban
A kínai származású Ken Liu a generációjának az egyik legeredetibb, legkülönlegesebb és legelgondolkodtatóbb novellistája. Az írásai rendre rámutatnak a varázslatosra a hétköznapi dolgokban. A papírsereglet és más történetek e kivételes tehetségű szerző legjobb műveit gyűjti össze az évtizedből.
A kötet másik csúcspontja az Állapotváltozás: az izgalmas alapötlet szerint az emberi lélek egy, a személyhez köthető tárgyban lakozik, és Liu ebben a novellájában mesterien formálja a feszültséget a végletekig fenntartani tudó történetté, melyben irodalmi kitekintést is kapunk többek között a T. S. Eliot lelkét magában tartó tárgyról is.
Ken Liu egyenletesen magas színvonalú novellagyűjteményében rendkívül sokféle univerzumot képes felvázolni és élettel megtölteni, megtalálni a tökéletes egyensúlyt a történelem és a fikció, a személyes és univerzális szintek, valamint a reális és a mágikus között.