Az első vastagabb könyv, amiben a szöveg és a kép aránya már az előbbi javára dől el, mindig komoly mérföldkő egy kezdő olvasó életében. Ez jellemzően az az életkor, amikor sok gyereknek még olvasnak a szülei, de egyre nagyobb az igény bennük arra, hogy saját olvasmányélményeik legyenek. A lapozók, képregények, képeskönyvek, mesekönyvek mellett megjelennek a meseregények, tele hétköznapi hősökkel és mindennapi csodákkal. Most az elmúlt hónapok megjelenései közül válogattunk ötöt.
Jean-Philippe Arrou-Vignod: A cukrozott omlett
Jean-Philippe Arrou-Vignod: A cukrozott omlett
Fordította: Tótfalusi Ágnes, Manó Könyvek, 2016, 176 oldal, 2690 HUF
Van egy család, benne öt gyerek – mind az öt fiú, és mind az ötöt Jeannak hívják. Az apukájuk mindig mindent elfelejt, ezért az egyszerűség kedvéért úgy hívja a fiait, hogy Jean-A, Jean-B, és így tovább egészen a Jean-E-ig. A fiúk mindennél jobban vágynak egy tévére, vagy legalább egy kiskutyára, helyette azonban egy kisbaba érkezik majd a családba, aki minden bizonnyal lány lesz. Így véli legalábbis az apa és az anya. Addig is azonban, amíg megszületik, az élet nem áll le. Egy ekkora családban mindig történik valami, vagy ha amúgy nem történne, akkor a fiúk gondoskodnak arról, hogy mozgalmas legyen akár egy szimpla uszodalátogatás vagy a táborozás is. Jean-Philippe Arrou-Vignod eredetileg 1999-ben megjelent könyve a hatvanas évekbe repít el minket, amikor még nem volt természetes, hogy mindenkinek tévé van a nappalijában, amikor a nevelési módszerekbe még belefértek az atyai pofonok, és amikor simán előfordulhatott, hogy a diáklázadások miatt a gyerekek nem mentek iskolába. Mai szemmel nézve a hatvanas évek sok tekintetben nem volt píszí (lásd pofonok), de Arrou-Vignod humora és a sokgyermekes létből eredő helyzetkomikumok miatt egyáltalán nem erre fogunk emlékezni. A cukrozott omlettet kicsit ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a kis Nicolas ugrott volna úgy jó tíz évet az időben, és Alceste, Geoffroy meg a többi haver helyett hirtelen egy csomó testvér között kellene élnie az életét. Az események szűrője és narrátora itt is egy gyerek (Jean-B), aki detektívesdit játszik az utcán, titokban kiskutyát csempész a szobájába, és őrületbe kergeti a felnőtteket.
Kiknek ajánljuk? Kis Nicolas-rajongóknak, és mindenkinek, aki nagycsaládban él vagy vágyik rá.
Magyari Péter: Bence és a türkiz Nabu
Magyari Péter: Bence és a türkiz Nabu
Pozsonyi Pagony, 2016, 138 oldal, 1990 HUF
Bence életének egyik legszebb napja, amikor végre-valahára megkapja a türkizpalástos Nabut, akinek saját sorozata van a tévében, nem mellesleg pedig öt fegyvere (egy kés, egy aknavető, egy pisztoly, egy dobócsillag és egy elektromos sokkoló). Bence életének egyik legszomorúbb napja, amikor a suliban a Nagy Pelva elveszi tőle a Nabut, ráadásul az otthoniaknak sem szólhat egy szót sem, hiszen a szülei határozottan megtiltották neki, hogy magával vigye a játékfigurát az iskolába. Szerencsére barátja, Rigl Zoli nem szívbajos, és együtt próbálják kifundálni, hogyan is szerezzék vissza a Nabut: a tervek között szerepel egy rémisztő film levetítése, a fenyegetőző Csapodi bácsi bevetése és egy madárpókos kókuszgolyó is. A végjáték felé vezető út persze millió bukkanóval van tele, és mire megoldódik az ügy, Bence jó pár kalandon átesik, bónuszként pedig beszerez egy új házikedvencet is, akit egy nagyon-nagyon híres focistáról nevez el. Magyari Péter újságíró első gyerekkönyvének hőse egy olyan kisgyerek, aki, bár nem rendelkezik szuperképességekkel, végtelen fantáziájának és határtalan igazságérzetének köszönhetően a legmeredekebb ötletektől sem riad vissza. Egyedül nem tudná visszaszerezni kedvencét, mindenképp szüksége van barátokra és társakra, és meg kell tanulnia, hogyan kell másokkal együttműködni, a történet egy adott pontján pedig azt is, hogyan lehet és kell nagyvonalúnak lenni.
Kiknek ajánljuk? Mindenkinek, aki már áhítozott valamilyen játékra életében, meg persze azoknak, akik imádnak listázni, és akiket nem rettent vissza a zöldhasú mérges trutymagiliszta felbukkanása.
„Tudós Bob” Pflugfelder és Steve Hockensmith: Nick és Tesla - A titkos ügynökök összecsapása
„Tudós Bob” Pflugfelder és Steve Hockensmith: Nick és Tesla - A titkos ügynökök összecsapása
Fordította: Totth Benedek, Cerkabella és Vivandra, 2015, 280 oldal, 2800 HUF
Amióta Nick és Tesla szülei elutaztak (ÁLLÍTÓLAG a szójabab növekedését figyelik Üzbegisztánban), azóta a testvérpár felgöngyölített egy emberrablási ügyet és sikeresen hatástalanított egy robothadsereget, a sorozat harmadik részében pedig egy rejtélyes kémügy kellős közepébe csöppennek. A hatékony nyomozáshoz most is elengedhetetlen az a millió kütyü, amit őrült tudós nagybátyjuk, Newt bácsi laboratóriumában állítanak elő. Az egészben a jobb, hogy ezeket a szerkentyűket egy kis felnőtt segítséggel akár otthon is elő lehet állítani, a látványos kísérleteiről elhíresült Tudós Bobnak köszönhetően ugyanis a kötet számos leírást tartalmaz, így akár mi magunk is összeszerelhetjük a kémlebuktató rejtett kamerát, a lufibomba csapdát, vagy a csúcsszuper kódtárcsát. A Nick és Tesla-sorozat kötetei klasszikus kalandregények (van bennük egy csomó rejtély, üldözés, éjszakai megfigyelés), ami azonban kiemeli a hasonló könyvek közül, az elsősorban a természettudományos érdeklődés. Utóbbi esetében nem kell semmiféle hardcore tananyagra gondolni, inkább olyan egyszerű fizikai és kémiai folyamatokra, melyekről a kalandok során úgy tudunk meg egy csomó újdonságot, hogy fel sem tűnik, hogy tulajdonképpen most tanulunk. Az, hogy ezeknek a szerkezeteknek azután fontos szerep jut egy-egy bűneset felderítésében, már tényleg csak hab a tortán.
Kiknek ajánljuk? Akik szeretnek barkácsolni és/vagy kísérletezni, valamint azoknak, akik imádják a kisvárosi rejtélyeket.
Will Mabbitt: Mabel Jones és az Ijesztő Kukac
Will Mabbitt: Mabel Jones és az Ijesztő Kukac
Fordította: Pék Zoltán, Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016, 301 oldal, 2499 HUF
Mabel Jones egészen addig az átlagos kislányok életét élte, amíg végre nem hajtott egy elég gusztustalan tettet. Mit tettet, a TETTet! Ennek pedig az lett a következménye, hogy egy holdfényes éjszakán eljött érte a zsákos lóri, elrabolta, és magával cipelte a helyesírás-fóbiás kalózok hajójára, az Ilyesztő Kukacra. Ahhoz, hogy Mabel hazajusson, változatos és veszélyes kalandok egész sorozatán kell átesnie, és ezek közül csak egy a tejivó verseny a Hullaszín Homár nevű kocsmában, emellett ki kell szabadulnia egy bálna szájából, és szembe kell néznie a sunyi piperkőc gróffal is. A titokzatos kincsen kívül Mabel sokkal nagyobb értékre is bukkan: igaz barátokra, miközben megtanulja, mit jelent a hősiesség, az önfeláldozás és az otthon melege. Will Mabbitt gyerekregénye egy percig sem veszi komolyan magát: önfeledten ökörködik, gúnyt űz magából és a szokásos kalózsztorik kliséiből, többször kikacsint, és ha kell, kiszól a gyerekekhez, akik így nemcsak olvasói, de partnerei is lesznek a kalandban. Így aztán együtt lehet izgulni és borzongani a zöldfülű kalózlánnyal, aki többször kerül slamasztikába, mint nem, de a sorsnak, a szerencsének és a barátoknak (vagy saját talpraesettségének?) hála egyre közelebb kerül a végső megoldáshoz. Mabel nem lenne az igazi Ross Collins illusztrációi nélkül, és a tipográfiai megoldások nélkül, melyek vizuálisan is tagolják, ezzel pedig könnyen olvashatóvá teszik a szöveget.
Kiknek ajánljuk? Akik tudják, hogy a lányok is igazi kalandorok, akik nem ijednek meg egy-egy rémisztő kalózpofától, és bárkit az asztal alá isznak egy alkalmi tejivó versenyen.
Borbáth Péter: Sündör és Niru – Sündör nyomában
Borbáth Péter: Sündör és Niru – Sündör nyomában
Csimota Könyvkiadó, 2015, 72 oldal, 2590 HUF
Sündör és Niru minden egyes nap a Csillanó Fém Birodalmában kószálnak. Niru szeret céltalanul csatangolni, barátja viszont mindig gondosan kitalálja és megtervezi a következő útvonalat. Sündört lenyűgözik a fények, így nem is kérdés, hogy ketten együtt indulnak fénylesre. Az egyik fényvadászaton különös lénybe botlanak, mely olyan kicsi, hogy gond nélkül befészkeli magát a tenyerükbe – egy zajgyerek. Őt pendülések, csusszanások, pittyegések, szörtyögések zaja követi. Sündör és Niru azonban nem elégednek meg a zajokkal, ők magát a Napot akarják foglyul ejteni. Kalandjaik közben kiderül, milyen veszélyekkel járhat, ha villámcsapdát akarunk állítani, vagy mire lehet jó egy pillanatszorító. Borbáth Péter komplett kis világot épített fel a két jóbarát köré, ezt pedig olyan figurákkal népesítette be, mint a titkolódzó és bizony meglehetősen szagos Tivonul Buffogó, a rozsdalevet kínáló Bocskoján vagy a mogorva Zazil, akinek minden létező bajra van valamilyen gépezete (például a köldökkoszkiszedő, nagyon praktikus). A történet szerint Sündör az egyik útján eltűnik, Niru pedig a nyomába ered, és miközben keresi-kutatja, nemcsak barátságának erejét bizonyítja, de átlépi a saját árnyékát is, és olyan tulajdonságaira derül fény, melyeknek ő maga sem tudta, hogy a birtokában van. A kalandok sorozatának Remsey Dávid illusztrációi adják meg sajátos, semmivel össze nem hasonlítható atmoszférájukat.
Kiknek ajánljuk? Akik tudják, milyen rossz elveszíteni a barátunkat, és mennyire jó, megint megtalálni őt, akik szívesen fognának a kezükbe napállatkát, és szívesen veszik, ha csoffasztott gesztenyével, simickolt cipóval vagy keneces pirítóssal kínálják őket.
