"Azok az írók, akik a nők problémáit írják meg, mintha nem is léteznének" - Európa női szemmel

"Azok az írók, akik a nők problémáit írják meg, mintha nem is léteznének" - Európa női szemmel

.konyvesblog. | 2017. október 23. |

noiszemmel1.jpg

Fotó: Kis Norbert/Margó Irodalmi Fesztivál

A Margó Európa női szemmel című programján négy írónő – Dora Csehova (Nem akartam Lenin lenni, Csehország), Hatice Meryem (Törökország), Rosa Liksom (Ideglenes, Finnország) és Hidas Judit – beszélgetett többek között arról, hogy hazájukban milyen a nőirodalom, a női írók megítélése és helyzete, milyen nehézségekkel kell szembenézniük és megküzdeniük, illetve közösen gondolkodtak arról a kérdésről, melyet a beszélgetés moderátora, Artner Sisso szegezett nekik: mi az, amit egy női író másként lát, mint egy férfi író?

Az írónők bár más-más országból érkeztek, vagyis más-más kultúrát képviselnek, mégis egy problémára fókuszálnak, a periférián való létre. Természetesen a nézőpontjuk is más, Rosa Liksom az európai nagyvárosok peremén élő emberek életének problémáiról ír; azok életét meséli el, akik a globalizáció és a pénzügyi válság áldozataiként kénytelenek a periférián létezni, akik törvényen kívüliek, harmadik generációs alkoholisták, narkósok, és egyáltalán nincs lehetőségük arra, hogy elmeséljék életüket. Ezzel szemben Hidas Judit Seb című regényében a gazdag, külvárosi környezetben élő családban kialakított női szerep nehézségeiről, zártságáról és kiúttalanságáról beszél:

Rengeteg nő beleregad ebbe a szerepbe, nincs más lehetőségük, mint a gyereknevelés. Tíz év után, pedig rájönnek, hogy nagy szarban vannak.

– fogalmazott Hidas.

Hatice Meryem Kozluk című regényének hősnője, a nagyváros perifériájára szorult szegény család sarja, Elmas történetével egyfelől a szegénységről mint létproblémáról, másfelől a török nők életéről és helyzetéről akart mesélni. Törökországban ugyanis leküzdhetetlennek tűnő akadályokkal kell szembenéznie annak, aki nőnek születik: a társadalmi gondolkodás, berendezkedés egyik alappillére a hagyománytisztelet, ebből következően a nők a háttérbe kényszerülnek, és úgy kezelik őket, mintha az anyaság lenne az egyetlen, szent feladatuk. A szegénységről Meryem a következőket mondta:

Az emberiségnek arra lenne szüksége, hogy az alapvető szükségleteken túl elmondjuk, mik vagyunk.

Hősnője, Elmas, ahogy a török nők többsége abból a pozícióból, melybe bele van kényszerítve, képtelen megfogalmazni, elmondani önmagát.

Elmas nyelvtelensége szomorú.

noiszemmel2.jpg

Azzal pedig nagy rizikót vállalt, hogy Törökországban a nők problémáiról írt. Amire egyébként a kritika a fenti zárt hagyománykövetés miatt nem igazán fogékony. Bár Meryemet elfogadták hazájában, általában érvényes a megállapítás, mely szerint

azok az írók, akik a nők problémáit írják meg, mintha nem is léteznének.

Rosa Liksom ezzel szemben más tapasztalatokat fogalmazott meg:

Nem érzem bonyolultnak, hogy női író vagyok. Otthon bárkiből lehet bármi. A skandináv kultúrkörben 150-200 éve kitaposták az utamat – sokan harcoltak előttem a jogokért.

noiszemmel3.jpg

De hozzátette azt is, hogy bár az elmúlt ötven évben a nők helyzete jó volt, most, a 2010-es évek második felében, ahogy a politikai helyzet változik, mindez meginogni látszik.

Feladatunk, hogy tisztában legyünk a valós helyzettel a világban, amitől személy szerint félek. Harcolnunk kell nap mint nap a jogainkért, különben elvesznek.

A beszélgetés végén az Artner Sisso által feltett kérdésre, mi az, amit egy női író másként lát, mint egy férfi író, mindannyian más választ adtak: Csehova szerint a női lelket csak egy nő tudja igazán leírni, egy férfi legfeljebb csak elképzelni tudja, ezzel szemben Hidas úgy fogalmazott:

Nem vagyunk mások, mint a férfi írók, és nem vagyunk érzékenyebbek a társadalmi problémákra.

Hatice Meryem pedig tömören csak ennyit mondott:

Fogalmam sincs... Nem tudom, hogy mi az igazi különbség.

Szerző: Szmerka Dániel

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.