Popeye, a bedurrant alkarú matróz 1929. január 19-én bukkant fel először, a több napilapban is megjelenő Thimble Theatre című comic stripben (legalábbis az MTI szerint, mert a Wikipedia január 17-re, az internationalhero pedig január 7-re esküszik). Eredetileg csak egy mellékszereplőnek szánták, annyi volt a feladata, hogy a lerobbant hajójával elvigye a Dice-sziget kaszinójába a szerencsejáték-függő Castor Oylt, későbbi szerelme, Olive Oyl testvérét.
Popeye ezeken a 80 éves képkockákon még egy öreg, kopaszodó tengerész, aki megvakult az egyik szemére egy régi bunyóban. A horgonytetkója, a pipája, a hatalmas alkarja és a Jack Sparrow-t megszégyenítően zavaros akcentusa természetesen már itt is megvolt. Elzie Crisler Segar figurája annyira népszerűnek bizonyult, hogy később többször is visszatért bajt keverni az Oyl család napi történeteibe, és végzetesen beleszeretett (a mai szemmel csúnya és anorexiás) Olive-ba.
Az első Popeye comic strip (forrás: wikipedia)
Popeye a gazdasági válság (1929-32) utolsó éveiben lett igazán népszerű hős. Ő volt a jég hátán is megélő, keménytökű fickó, aki Olive öltönyös rokonaival ellentétben kaszinózás helyett kemény fizikai munkát végez, és nem fél használni az öklét, ha tudja, hogy neki van igaza. Ráadásul ezekben az ínséges időkben sikeresen rászoktatta fél Amerikát a konzervkajára: Popeye miatt a harmincas években 33 százalékkal emelkedett a spenótfogyasztás az USÁ-ban.
Popeye népszerűségéhez persze nagyban hozzájárult az is, hogy 1933-ban Dave Fleischer a Paramount stúdió megbízásából elkészítette az első Popeye-rajzfilmet, a Popeye, a tengerészt. Dave Fleischer és a testvére, Max Fleischer ekkor már befutott, veterán animátoroknak számítottak 50 Betty Boop-epizóddal a hátuk mögött. Kezdetben ugyan nem bíztak annyira a sikerben: az első Popeye-rajzfilmet még Betty Boop cérnavékony hangja vezeti fel, és a lány külön táncjelenete is kapott. (A Betty Boop-képregényeket egyébként Popeye-hez hasonlóan a King Features Syndicate adta ki, de náluk jelent meg a képregények aranykorának két másik ikonikus alakja, Flash Gordon és Fantom is.)
80 éve dúl a láv (forrás: popeye.com)
A kor nagy képregényhősei mind párkapcsolatban éltek: Supermannek ott volt Lois Lane, Flash Gordonnak meg a gyönyörű Dale Arden. Popeye évekkel megelőzte őket: már 1929-ben belezúgott Oliviába, a Pinokkió-orrú ropilányba. (Ez a női karakter amúgy a kezdetektől, 1919 óta benne volt a Thimble Theater képregényekben.) A régi képregényekben általában a főellenség is mindig ugyanabba a nőbe lesz szerelmes, mint a főhős. Popeye állandó ellenfele egy hamburgerzabáló, szakállas melák, Bluto lett, aki mindig csak az esküvőre, és a spenótevő laposra verésére tud gondolni. A tengerészcsalád életét egyes epizódokban egy gügyögő kisbaba, Cukorborsó is tovább színesíti, néha pedig Popeye unokaöccsei (Pipeye, Pupeye, Poopeye, és Peepeye) okoznak fejfájást a hősnek.
Majdnem teljes a Popeye-család (forrás: cartoons-comics.deepthi.com)
Elzie Segar 1938-ban bekövetkezett halála után Popeye-t a magyar származású, de már Amerikában született Bela Zaboly rajzolta tovább, aki korábban színezőként dolgozott a King Features-nél. Az ő idejében Popeye annyira népszerű lett, hogy önálló sorozatot kapott Popeye the Sailorman címmel, a Thimble Theatre comic stripek pedig Thimble Theatre Starring Popeye névvel folytatódtak tovább (érdekesség: Bill Zaboly mindig elrejtett egy méhecskét is az aláírásával ellátott képkockákon). 1959-től Bud Sagendorf örökölte meg Popeye-t, aki egészen 1994-es haláláig rajzolta a spenótfüggő tengerész kalandjait.
Bill Zaboly egyik Popeye-képkockája, a terítőn a méhecske-szignóval
(forrás: lambiek.net)
Popeye sikereit a 70-es években a Batmant és Supermant kiadó DC is megirigyelte. Olyannyira, hogy lenyúlták a karaktert: a bedurrant alkarú, horgonytetkós, kopasz matróz, Captain Strong az Action Comic 421. számában mutatkozott be, 1973-ban. Ő volt Popeye rosszabik énje, aki a sok spenótevéstől annyira meghülyült, hogy még Supermannek is nekitámadt. Robert Altman 1980-ban Popeye-mozifilmet forgatott, Robin Williams és Shelley Duvall (a Ragyogás sikoltozó anyukája) főszereplésével, de a rajongók szerint ez nem lett az igazi. A rajzfilmek viszont 1933 óta változatlanul népszerűek, bár a legutóbbi 2004-es epizód, szakítva a hagyományokkal már 3d-ben készült.
Az Action Comics #421 és a Popeye #48 borítói (forrás: coverbrowser.com)
A képregény-Popeye a nyugdíjkorhatár felé közeledve kicsit visszavett a tempóból: a mostani író-rajzoló, Hy Eisman 1994 óta a korábban megszokott napi comic stripek helyett már csak a vasárnapi újságok számára készít Popeye-képregényeket.
