Te hatékonyan dolgozol? Van időd megvalósítani az ötleteidet? Könnyen nekiveselkedsz a kreatív alkotómunkának? A Tartsuk kézben a hétköznapjainkat! című könyv abból indul ki, hogy a legtöbb ember nemmel válaszolna ezekre a kérdésekre, és nem azért, mert nem rendelkezik megfelelő kvalitásokkal, hanem pusztán abból kifolyólag, hogy az alkotó munka alapfeltételei a harmadik évezredben gyökeresen megváltoztak.
Ez egy tanácsadó, önsegítő gyűjteményes kötet, mely minden kreatív szakmában dolgozót arra buzdít, hogy tudatosan kezelje időbeosztását. Ehhez ad tanácsokat, ötleteket a Tartsuk kézben a hétköznapjainkat!, mely a témában jártas gondolkodóknak, kutatóknak, sikerkönyvek íróinak és kreatív szakembereknek az útmutatásait tartalmazza. A 99U. com szerzői négy nagy témát járnak körül, így a „sziklaszilárd napi rutin” kialakításáról, az elektromos eszközeink megzabolázásáról, a fókusz, a teljes figyelem megteremtéséről, és kreatív gondolkodásunk csiszolásáról olvashatunk.
Tartsuk kézben hétköznapjainkat! – Napi rutin, fókusz és ötleteink megvalósítása (szerk.: Jocelyn K. Glei)
Fordította: Dankó Zsolt, Hvg Könyvek, 2016, 267 oldal, 2900 Ft
A kötet célja, hogy – egyedülálló és hiánypótló módon – ne ötleteket adjon, hanem abban segítsen, hogy a már meglévő elképzeléseinket valóra válthassunk. A könyvben rengeteg szerző írása olvasható, így sokan sokféle tanáccsal, módszerrel ismertetik meg az olvasót, de vannak közös pontok, átfedések is. Úgy tűnik ezek azok, melyek egyértelműen mindenki számára segítséget nyújthatnak, hogy hatékonyabban és jobban dolgozhassunk. Csokorba szedtem a könyv legfőbb iránymutatásait, melyeknek elsajátításával és tudatosításával mi is közelebb kerülhetünk a nagyobb teljesítmény titkához:
Előbb a kreatív, aztán a reaktív munka: A Tartsuk kézben a hétköznapjainkat! szerzői egyöntetűen ezt tartják az egyik legfontosabb tényezőnek. A napi rutin kialakításának első lépése szerintük az, hogy ne adminisztratív teendőkkel, emailek megválaszolásával kezdjük a napot, hanem a nagy feladatokkal, a kreativitást igénylő munkával. Köztudott, hogy az ember a délelőtti órákban a legaktívabb, ilyenkor a legmagasabb az energiaszintje, ezért ebben az időszakban tud a leghatékonyabban dolgozni. Amióta viszont az internet bűvkörében élünk, rengeteg időt és energiát pazarolunk arra, hogy üzenetekre válaszolgassunk, amivel sokszor az egész délelőttünk elmegy, és ami a legnagyobb baj, hogy közben még azt is érezzük, hogy dolgozunk, pedig valójában semmit sem hoztunk létre. Érdemesebb tehát a napot kreatív munkával kezdeni.
Rendszeresség: Ha alkotó tevékenységet végzünk, az is sokat segíthet, ha minden nap foglalkozunk az adott projekttel, így nem esünk ki a rutinból. Az is egy jó stratégia lehet, ha meghatározott szokásokat alakítunk ki, vagy mindig ugyanolyan körülményeket teremtünk a kreatív munkához. A kötet egyik legfőbb állítása, hogy az alkotáshoz elsősorban munka kell és csak másodsorban ihlet vagy tehetség. A kulcs, hogy akkor is dolgozzunk, ha éppen nincs kedvünk, vagy nincsenek ötleteink, így nem esünk ki a lendületből és nem halogatjuk örökké a valódi munkát.
Megújulás, pihenés: Szintén kiemelt témája a szövegeknek, hogy milyen sokat tehet hozzá a pihenés, a szünet is a munkához. Számos kutatást hoznak példának, hogy bebizonyítsák: a munkamánia nem kifizetődő, ugyanis ha időt teremtünk a megújulásra, hatékonyabbak, gyorsabbak és termékenyebbek lehetünk. Ez vonatkozik az alvás óráinak megfelelő számaira és a munka közben tartandó szünetekre is. A szakemberek több módszert is kínálnak, melyek nyugtatólag hatnak és segítik a kikapcsolódást: van, aki a meditációra esküszik, mások a testmozgást, vagy az egyedüllét varázsát emelik ki. A legfontosabb, hogy legyünk tisztában teljesítőképességünk határaival, és legalább kilencven percenként álljunk meg, csináljunk valami mást.
„A figyelem a legfontosabb tőkénk”: A könyv másik hangsúlyos tézise, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos problémáink gyökere az információtól hemzsegő, vibráló közeg és az elektronikus póráz, melytől függünk. Természetesen az email zsarnoksága alóli kibújáshoz is kínálnak praktikákat, ám ezekhez nagyfokú tudatosságra, erőre és következetességre van szükség. Kifejezetten nagy változást jelenthet például, ha előre megtervezzük azt az időtartamot, melyet kreatív munkával fogunk tölteni, és ehhez, ha törik, ha szakad, ragaszkodunk. Ha pedig az időt már megteremtettük, figyelmünket is száz százalékban a feladatra kell fordítanunk. A legjobb, ha teljesen kiiktatjuk az internetet ezekre az órákra. Fontos még, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozzunk, a multitasking ugyanis bizonyítottan rosszabb teljesítményt eredményez.
Maximalizmus helyett kreatív pragmatizmus: A könyvből az is kiderül, hogy a perfekcionizmus nem visz előre, sőt, egyenesen hátráltat. Ahhoz, hogy tényleg hozzá tudjunk látni az alkotáshoz, jobb, ha leszámolunk előzetes elvárásainkkal. Ez segít abban, hogy akkor is belelendülhessünk a munkába, amikor még nem tudjuk pontosan, mi a célunk, vagy ha nincs kedvünk hozzá. A kreativitás számára nincs tökéletes pillanat, vagy jobban mondva, minden pillanat lehet tökéletes. Ezért fontos, hogy jelen legyünk, ne halogassunk, ne terheljük önmagunkat állandó bűntudattal és stresszel, hanem kezdjünk hozzá. Így jobban be tudjuk osztani az időnket is, és alaposabb munkát végezhetünk. A maximalistáknak általában kevesebb alkotása készül el, mint azoknak, akik engedik magukat hibázni.
A Tartsuk kézben a hétköznapjainkat! persze még ennél is több tanácsot és segítő ötletet tartalmaz, mindezt pedig rengeteg nagy művész példájával és hiteles kutatásokkal alátámasztva teszi. Segít ráébredni arra, hogy nem vagyunk egyedül: a leghíresebb írók, festők és zeneszerzők is számtalan alkalommal elakadnak az alkotómunka során. Ugyanakkor támaszt nyújt arra az esetre, ha ez velünk is megtörténne, ha ugyanis kellően tudatosak vagyunk, találunk gyógyírt a bajra.
