Závada Pál és a dráma

.konyvesblog. | 2012. december 17. |

Závada Pál: Janka estéi, három színdarab

Magvető, Budapest, 2012, 384 oldal.

Závada Pált eddig prózaíróként ismertük, a Janka estéi három regényének a drámaváltozatát, vagyis inkább a regények által ihletett drámákat tartalmaz. A fülszöveg is kijelöli, és a kötet szerkesztése is adja, hogy egységként tekintsünk rá. A Jadviga kicsit különáll, de ahogy a drámák maguk is keretes szerkezetűek, végül a kötet is keretes lesz, Janka és Jadviga tragédiája fogja közre a 20. század tragédiáját. Interjúztunk is vele.

Závada három regényét dolgozza fel. A Jadviga párnája azonos címmel került a drámakötetbe, ez a Pesti Színházban futó darab írott változata. A Magyar ünnep a Nemzeti Színház Biblia pályázatára készült mű, az Idegen testünkből lett átgyúrva, „Az Úr napját szenteld meg" alcímmel. A Janka estéi A fényképész utókora nyomán íródott és már olvasható volt nyomtatásban, a Színház folyóirat drámamellékleteként.
Kötetbe rendezve, ezáltal trilógiává fűzve azonban most lettek, és a hangsúlyeltolódások, címváltoztatások miatt önálló műként érdemes rájuk tekinteni, nem valamiféle önparafrázisra. Nemcsak a forma változott, a tartalom is, ennek egy részét megörökölték a regényektől a drámák, más részüket pedig a közeg, a szereplők írták, átírták, átbeszélték.

A drámák kifejezetten nőközpontúak, antik tragédiákból ismerős kórus kíséri a főbb szereplőket, néha szájukba adva, dalba rendezve a cselekvő szereplők gondolatait. A három dráma három tipikusan XX. századian elrontott, elromló, tönkretett sorsot ábrázol, hűtlenségről, erőszakról, diktatúráról, üldöztetésről, tiltott és meg nem élt szerelmekről szólnak.

A Jadvigát éreztem a kötet leggyengébb darabjának. A szövegi megoldások ebben voltak a legötletesebbek és egyszerre a legnyögvenyelősebbek is. Olvasható drámát nehéz csinálni, de a másik két darabnál nem voltak a szöveget folyamatosan megszakító, annak folyását lassító, tükörfordított külföldi félmondatok, azokban inkább sikerült valamiféle nyelvi egységet, ezáltal hangulatot teremtenie a beszélőknek. A szabad függő beszéd, a kar és a szereplők egymás szájába adott mondatai, illetve a soha meg nem ismert Winkler Franci különleges megoldás volt, de nem mentette meg a többi, nem túl árnyalt, szinte egydimenziós karaktert.

A Magyar ünnep eleinte egy hangulatosan modoros, negyvenes évekbeli kis jelenetre hasonlított, de ahogy megismerjük a szereplőket, úgy kezd a történet egyre sötétebb árnyékokat vetni. Viszonylag sok jelenetre van tagolva, ezek vagy „időben" vagy „időn kívül" játszódnak, és a detektívregényekre jellemző módon vannak a hurkok közzétéve, a néző mindig egy lépéssel előrébb vagy hátrébb jár, mint a beszélők. A kar dalai itt megidézik a magyar kultúra elemeit, a Himnusztól, Szózattól kezdve revíziós dalokig és azok átköltéséig. A szavakon keresztül magyarságtudat- és közhangulat-festést hajt végre a kar. Janka és Emma barátsága (szerelme?) pedig érdekes fordulatot visz a történetbe.

A Janka estéi, a kötet záró drámája az előző két darabhoz képest minimalista, kifejezetten érdekes lenne színpadon pont a redukáltsága miatt. Egy jó rendezővel nagyon erős előadás alapja lehetne a szöveg. Csupán három szereplőre és egy háromtagú karra íródott, a kar tagjai lépnek ki és játszanak el mindenki mást, aki nincs megszemélyesítve. A kar ismétel, összegez, és ütemmértékes versekben énekel. Az érzelmek ebben a drámában kerülnek a leginkább középpontba, szinte alig van története, és az sem „real time" játszódik, elbeszélt, megváltoztathatatlan. Három soha be nem teljesedő szerelemről, elvi és érzelmi háromszögekről szól, az egész kötetet a csúcson fejezi be (és nem vezeti le).

Bár nevük szerint egyek, a Janka estéi Jankáját nem azonosítanám a Magyar ünnep Jankájával, inkább a három nőt, őket és Jadvigát azonosítanám a XX. századdal, a XX. századi nőkkel. Anyák, mindannyian modern, szabad nők, akiket dobál a sorsuk és magyarságuk, nőiségük, érzelmeik és származásuk miatt örök boldogtalanságra vannak ítélve.

Szerző: Murányi Krisztina

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!