JK Rowling kiadta varázslatos rémmeséit

RóbertKatalin | 2008. december 05. |

J. K. Rowling: Bogar Bard meséi

A

J. K. Rowling: Bogar Bard meséi – Rúnaírásból fordította: Hermione Granger, Animus Kiadó – Children’ High Level Group, Ford.: Tóth Tamás Boldizsár, 2008, 128 o., 1980 Ft

J. K. Rowling történeteinek kedvelői bizonyára nagy örömmel hallották már hónapokkal ezelőtt a hírt, hogy az írónő legújabb könyvének, a Harry Potter világába tartozó Bogar Bard meséinek világpremierje lesz, azaz egyszerre jelenik meg a könyv a világ több országában, s ami a legfontosabb, itthon sem kell várni, hanem az angol kiadással egy napon kaphatják kézhez az érdeklődők a kötetet. Korábban a magyar fordító, Tóth Tamás Boldizsár is csak a megjelenés napján kapta meg a legújabb Harry Potter könyveket, s ekkor láthatott neki a munkának – ennek volt köszönhető, hogy a magyar nyelvű könyvek jó fél év késéssel láttak napvilágot, bármennyire elégedetlenkedtek is az olvasók emiatt. Feltehetően most azért nem volt szükség a késleltetésre, mert a könyvben szereplő öt mese történetét mindenki ismerhette, hiszen az Amazon.com már egy éve közzétette és a Lumos nevű magyar honlap is le is fordította őket, így Rowlingnak nem kellett attól tartania, hogy a fordítók jó pénzért idejekorán kifecsegik a titkokat. Ráadásul az öt meséből egyet bárki elolvashatott a Harry Potter és a Halál ereklyéiben, ahol Hermione rögtönzött tolmácsolásában „hallgathatjuk meg”.

A szerencse színes szökőkútjaJogosan merülhet fel a kérdés, hogy mitől izgalmas akkor a most megjelent könyvecske. A kisalakú, másfeles sortávval írt, 128 oldalas könyv több dolgot is tartogat az öt mesén kívül. Egyfelől Rowling bevezetőjét a varázslók meséiről – amelyek elsősorban abban térnek el az olyan általunk ismert és kedvelt meséktől, mint mondjuk a Hamupipőke vagy a Csipkerózsika, hogy a hölgy szereplők is hajlandók tenni valamit boldogulásuk érdekében, „nem a durmolás világrekordját próbálják megdönteni” (Rowling). Hozzá kell még tennem, hogy e meséknek igen egyértelmű tanulsága is van – nem úgy, mint mondjuk a Hófehérkének –, s ezeknek megfejtéséhez külön segítséget nyújtanak Albus Dumbledore, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola egykori igazgatójának megjegyzései, melyeket minden mese után elolvashatunk. A másik érdekesség ugyanis ezek a mesékkel általában azonos hosszúságú jegyzetek, amelyeket az idős varázsló fűzött a történetekhez. Ezek helyenként a mese történelmi hátterét kutatják – mint a Nyiszi nyuszi és a locsifecsi fatönk vagy A három testvér meséje esetében –, máskor főként régi, Roxfortbeli anekdotákkal áll elő az igazgató – A szerencse színes szökőkútja esetében – vagy éppen a történet fogadtatásáról és tanulságáról mesél – A varázsló és a pattogó fazék illetve A mágus szőrös szíve esetében.
 
A varázsló és a pattogó fazék
 
És természetesen az sem mindegy, hogy a meséket végre Rowling tolmácsolásában – illetve az itthon már megszokott Tóth Tamás Boldizsár fordításával – olvashatjuk, nem pedig a történetek összefoglalójának szavaival. Az öt mese szórakoztató, habár helyenként az egyértelmű tanulság talán kissé didaktikusnak tűnhet. A legmeglepőbb a horrorisztikusan morbid A mágus szőrös szíve, amelyben egy varázsló, hogy sose lehessen szerelmes, különválasztja szívét a testétől, majd amikor évek múltán mégis visszahelyezi az aszott, szőrössé vált szervet, az végképp megőrjíti őt, s egy gyönyörű, fiatal boszorkány életére tör, kivágva testéből a szívét. Az ötödik mese, amely a hetedik Harry Potter könyvben is szerepet kapott, érezhetően eltér stílusában az őt megelőző négytől. Ez minden változtatás nélkül került át a Harry Potter és a Halál ereklyéiből – pedig biztos vagyok benne, hogy Hermione Granger javított volna rögtönzött fordításán a kiadás előtt –, s néhol kicsit mesterkéltnek tűnik. Ráadásul nincsenek benne párbeszédek, még azt is egybefüggő szövegként írja le a mesélő, hogy mit mondtak a szereplők, míg a korábbi meséket párbeszédes formában olvashatjuk. Végül helyenként mintha a szövegkohézió nem lenne az igazi: „A Halál megszólította őket. Bosszantotta, hogy hoppon maradt, mert megszokta már, hogy az arra tévedő utazók mind a folyóba vesznek. Hanem a Halál agyafúrt volt: megdicsérte a három testvér ügyes varázslatát, és azt mondta, jutalmat érdemelnek, amiért sikerült túljárniuk az eszén.
 
A három testvér meséjeTóth Tamás Boldizsár fordításai kellemesen szórakoztatóak, Dumbledore stílusa illik a Harry Potter könyvekben megismert idős mágushoz. Tudjuk, hogy Rowling legendás lényeinek nevét Tóth Tamás Boldizsár lefordította, ám mivel a Legendás állatok és megfigyelésük című kötetben az írónő nem engedélyezte a lények nevének fordítását, ez eddig hivatalosan nem láthatott napvilágot. Itt azonban Tóth Tamás Boldizsár, ha csak teheti, a saját maga gyártotta neveket alkalmazza a megjelenő lényekre. Kár, hogy a kevés szereplő nevével nem vesződött, így az angolul nem kicsit beszélőnévnek számító Luckless lovag neve nem változott, ahogy Ása, Altéda és Amáta nevei is csak helyesírásukban magyarosodtak. Végül a könyv különlegességének számítanak még az írónő illusztrációi. Bevallom, ezekből többet vártam, de a keveslésnek az lehet az oka, hogy Dumbledore megjegyzéseihez nem készült illusztráció, így a könyvnek legalább a fele képek nélkül maradt. Minden meséhez három rajz készült: egy kicsi a címnél, amely a történet esszenciáját hivatott kifejezni, és két illusztráció a szöveg mellett. Ezek egyike többnyire árnykép-szerű, a másik részletes, valamilyen tárgyat vagy pillanatot emel ki. Ezen felül minden lapon láthatók a borítóhoz hasonlóan kanyargó rózsaindák.
 
Nyiszi nyuszi és a locsifecsi fatönkA könyv értékesítéséből származó bevételt Rowling a Children’s High Level Groupnak adományozza majd. Ezt, a nevelőintézetekben élő gyerekeket megsegítő alapítványt az írónő 2005-ben hozta létre Nicholson of Winterbourne bárónővel, akinek utószava nagy vonalakban be is mutatja az olvasóknak az alapítvány tevékenységét. Bár ez az utószó a könyv legkevésbé izgalmas része, a tény, hogy az újabb hatalmas bevételt Rowling (ismét) jótékonykodásra fordítja, még egy érv amellett, hogy beszerezzük a könyvet.
 

A mágus szőrös szíve

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.