JK Rowling kiadta varázslatos rémmeséit

RóbertKatalin | 2008. december 05. |

J. K. Rowling: Bogar Bard meséi

A

J. K. Rowling: Bogar Bard meséi – Rúnaírásból fordította: Hermione Granger, Animus Kiadó – Children’ High Level Group, Ford.: Tóth Tamás Boldizsár, 2008, 128 o., 1980 Ft

J. K. Rowling történeteinek kedvelői bizonyára nagy örömmel hallották már hónapokkal ezelőtt a hírt, hogy az írónő legújabb könyvének, a Harry Potter világába tartozó Bogar Bard meséinek világpremierje lesz, azaz egyszerre jelenik meg a könyv a világ több országában, s ami a legfontosabb, itthon sem kell várni, hanem az angol kiadással egy napon kaphatják kézhez az érdeklődők a kötetet. Korábban a magyar fordító, Tóth Tamás Boldizsár is csak a megjelenés napján kapta meg a legújabb Harry Potter könyveket, s ekkor láthatott neki a munkának – ennek volt köszönhető, hogy a magyar nyelvű könyvek jó fél év késéssel láttak napvilágot, bármennyire elégedetlenkedtek is az olvasók emiatt. Feltehetően most azért nem volt szükség a késleltetésre, mert a könyvben szereplő öt mese történetét mindenki ismerhette, hiszen az Amazon.com már egy éve közzétette és a Lumos nevű magyar honlap is le is fordította őket, így Rowlingnak nem kellett attól tartania, hogy a fordítók jó pénzért idejekorán kifecsegik a titkokat. Ráadásul az öt meséből egyet bárki elolvashatott a Harry Potter és a Halál ereklyéiben, ahol Hermione rögtönzött tolmácsolásában „hallgathatjuk meg”.

A szerencse színes szökőkútjaJogosan merülhet fel a kérdés, hogy mitől izgalmas akkor a most megjelent könyvecske. A kisalakú, másfeles sortávval írt, 128 oldalas könyv több dolgot is tartogat az öt mesén kívül. Egyfelől Rowling bevezetőjét a varázslók meséiről – amelyek elsősorban abban térnek el az olyan általunk ismert és kedvelt meséktől, mint mondjuk a Hamupipőke vagy a Csipkerózsika, hogy a hölgy szereplők is hajlandók tenni valamit boldogulásuk érdekében, „nem a durmolás világrekordját próbálják megdönteni” (Rowling). Hozzá kell még tennem, hogy e meséknek igen egyértelmű tanulsága is van – nem úgy, mint mondjuk a Hófehérkének –, s ezeknek megfejtéséhez külön segítséget nyújtanak Albus Dumbledore, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola egykori igazgatójának megjegyzései, melyeket minden mese után elolvashatunk. A másik érdekesség ugyanis ezek a mesékkel általában azonos hosszúságú jegyzetek, amelyeket az idős varázsló fűzött a történetekhez. Ezek helyenként a mese történelmi hátterét kutatják – mint a Nyiszi nyuszi és a locsifecsi fatönk vagy A három testvér meséje esetében –, máskor főként régi, Roxfortbeli anekdotákkal áll elő az igazgató – A szerencse színes szökőkútja esetében – vagy éppen a történet fogadtatásáról és tanulságáról mesél – A varázsló és a pattogó fazék illetve A mágus szőrös szíve esetében.
 
A varázsló és a pattogó fazék
 
És természetesen az sem mindegy, hogy a meséket végre Rowling tolmácsolásában – illetve az itthon már megszokott Tóth Tamás Boldizsár fordításával – olvashatjuk, nem pedig a történetek összefoglalójának szavaival. Az öt mese szórakoztató, habár helyenként az egyértelmű tanulság talán kissé didaktikusnak tűnhet. A legmeglepőbb a horrorisztikusan morbid A mágus szőrös szíve, amelyben egy varázsló, hogy sose lehessen szerelmes, különválasztja szívét a testétől, majd amikor évek múltán mégis visszahelyezi az aszott, szőrössé vált szervet, az végképp megőrjíti őt, s egy gyönyörű, fiatal boszorkány életére tör, kivágva testéből a szívét. Az ötödik mese, amely a hetedik Harry Potter könyvben is szerepet kapott, érezhetően eltér stílusában az őt megelőző négytől. Ez minden változtatás nélkül került át a Harry Potter és a Halál ereklyéiből – pedig biztos vagyok benne, hogy Hermione Granger javított volna rögtönzött fordításán a kiadás előtt –, s néhol kicsit mesterkéltnek tűnik. Ráadásul nincsenek benne párbeszédek, még azt is egybefüggő szövegként írja le a mesélő, hogy mit mondtak a szereplők, míg a korábbi meséket párbeszédes formában olvashatjuk. Végül helyenként mintha a szövegkohézió nem lenne az igazi: „A Halál megszólította őket. Bosszantotta, hogy hoppon maradt, mert megszokta már, hogy az arra tévedő utazók mind a folyóba vesznek. Hanem a Halál agyafúrt volt: megdicsérte a három testvér ügyes varázslatát, és azt mondta, jutalmat érdemelnek, amiért sikerült túljárniuk az eszén.
 
A három testvér meséjeTóth Tamás Boldizsár fordításai kellemesen szórakoztatóak, Dumbledore stílusa illik a Harry Potter könyvekben megismert idős mágushoz. Tudjuk, hogy Rowling legendás lényeinek nevét Tóth Tamás Boldizsár lefordította, ám mivel a Legendás állatok és megfigyelésük című kötetben az írónő nem engedélyezte a lények nevének fordítását, ez eddig hivatalosan nem láthatott napvilágot. Itt azonban Tóth Tamás Boldizsár, ha csak teheti, a saját maga gyártotta neveket alkalmazza a megjelenő lényekre. Kár, hogy a kevés szereplő nevével nem vesződött, így az angolul nem kicsit beszélőnévnek számító Luckless lovag neve nem változott, ahogy Ása, Altéda és Amáta nevei is csak helyesírásukban magyarosodtak. Végül a könyv különlegességének számítanak még az írónő illusztrációi. Bevallom, ezekből többet vártam, de a keveslésnek az lehet az oka, hogy Dumbledore megjegyzéseihez nem készült illusztráció, így a könyvnek legalább a fele képek nélkül maradt. Minden meséhez három rajz készült: egy kicsi a címnél, amely a történet esszenciáját hivatott kifejezni, és két illusztráció a szöveg mellett. Ezek egyike többnyire árnykép-szerű, a másik részletes, valamilyen tárgyat vagy pillanatot emel ki. Ezen felül minden lapon láthatók a borítóhoz hasonlóan kanyargó rózsaindák.
 
Nyiszi nyuszi és a locsifecsi fatönkA könyv értékesítéséből származó bevételt Rowling a Children’s High Level Groupnak adományozza majd. Ezt, a nevelőintézetekben élő gyerekeket megsegítő alapítványt az írónő 2005-ben hozta létre Nicholson of Winterbourne bárónővel, akinek utószava nagy vonalakban be is mutatja az olvasóknak az alapítvány tevékenységét. Bár ez az utószó a könyv legkevésbé izgalmas része, a tény, hogy az újabb hatalmas bevételt Rowling (ismét) jótékonykodásra fordítja, még egy érv amellett, hogy beszerezzük a könyvet.
 

A mágus szőrös szíve

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!