Weöres Sándor: Holdbeli csónakos, Berg Judit átdolgozásában, Keresztes Dóra rajzaival
Helikon, 2013, 88 oldal, 2990 HUF
B+
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy ember, úgy hívták, hogy Sanyika. Hát ennek az embernek az volt az érdekessége, hogy Sanyikának hívták egész életében. Nem változott neki a neve, hogy tízévesen ezt mondták volna, hogy Sanyi, tizennyolc évesen meg, hogy Sándor, harmincévesen pedig azt, hogy Sándor úr. Ez az ember mindig csak Sanyika volt. Tulajdonképpen nem is volt más kora neki, úgy értem, hogy egész élete során ugyanolyan idős volt. Ahogyan az angyalok is. (Háy János)
Weöres Sándor tavaly lett volna 100 éves. A centenáriumi év sokféle formában igyekezett népszerűsíteni azt a szerzőt, aki jóformán a kollektív tudatalattink részévé vált már gyerekkorunkban. Polgári értelmiségi családban nőtt fel, nevelődését irodalomtörténeti legendák övezik, írta róla Nyáry Krisztián is, nevezhetjük kanonikus költőnek, aki a köztudatban azonban sajnos inkább gyermekversek szerzőjeként él. Ennek, mint sok más XX. századi alkotónk esetében, politikai-ideológiai okai vannak. A korai műveiben nyugatos hatást mutató, de attól hamar eltávolodó Weöres hamar felfedezte magának a Magyarországon akkor még nem különösebben elterjedt távol-keleti művészetet és filozófiát, és ehhez, illetve az ősi irodalmi formákhoz való vonzódásának eredményeképp sajátos költői hangot alakított ki, mely leginkább a ritmussal, a játékkal, a közéleti aktualitásokon felülemelkedő szemlélődéssel, a stílusok sokféleségével és az archaikus világrend harmóniájával írható körül.
A Holdbeli csónakos, Weöres mesedrámája (kalandos játéka), 1941-ben készült el, de jelentős átdolgozásokkal könyv formában 1967-ben jelent meg először. A prózai szövegekből és versbetétekből összeálló, eredetileg bábjátéknak szánt darab 20 képből áll, és gyors szereplő- és helyszínváltásai miatt nagy kihívást jelent a színpadra állítóknak. A cselekmény az ősi időkben játszódik, a mesevilág szabályainak megfelelően földrajzilag meghatározhatatlan és amorf térben, témája pedig a földi és égi boldogság összeegyeztethetetlensége és általában a szerelmi boldogság keresése. A világszép Pávaszem királykisasszonyért négy egzotikus kérő vetekszik, míg ő csak holdbéli, elérhetetlen szerelme után sóhajtozik. A kalandokban neki és az udvarban szürke eminenciásként megbúvó, Medvefia királyfinak segítőtársai is akadnak, Vitéz László, Bolond Istók és Paprika Jancsi. E három szereplő a történet komikus jellegét erősíti a magyar bábjátékhagyománynak megfelelően, de ezen túlmenően is van szerepük. A történet több kultúra mitológia- és mondavilágának szereplőit hozza össze, és bekerül a képbe a finnugor kapcsolat kérdése is, amely más elemekkel egyetemben lehetőséget adott egy nacionalizmuskritikai olvasatra is.
A tárgyalt könyv azonban egy átdolgozás: Berg Judit formálta át az eredeti szöveget jó néhány versbetét megtartásával, a cél pedig egy mesekönyv létrehozása volt, melyet a 6-13 éves korosztálynak szánt a kiadó. A kötetet Keresztes Dóra rajzai illusztrálják, aki a Nemzeti Színházban előadott mesejáték díszletét is készítette. A mese szövege szép és gördülékeny, a rajzok színesek és keverednek bennük a klasszikusnak tekinthető mesekönyv-illusztrációk, gyerekrajzok, (báb)színházi díszletek és azon kultúrák ábrázoló művészetének hagyományai is, melyekről éppen szó van a történetben. Bár jól simulnak a történethez, szimbolikus többletjelentést is hozzáadva a figyelmesebb olvasónak, több is elfért volna a szöveg mellett. A könyv szép kiállítású mesekönyv, tökéletes ajándék, de a benne található szöveg sokrétű kulturális vonatkozásai miatt szerintem nehezen találkozhat a gyermekolvasók háttérismereteivel. A fiatal olvasóknak szóló átdolgozások problematikája, az eredeti szövegek gyakori „kiherélése” itt nem tűnik annyira erősnek, viszont az így létrejövő mese még így is sokkal inkább szól a felnőtt olvasóknak, mint gyerekeknek, szép rajzok ide vagy oda. Mivel a Weöres-életmű kevéssé jelentős darabjáról van szó, a kiadás oka valószínűleg az emlékév lehet. Ilyen módon a Helikon kiadványa inkább népszerűsítő, mint népszerűségre számot tartó kiadvány lesz.
Szerző: Kelenik Éva
