Tizenkét nő és egyetlen férfi

.konyvesblog. | 2014. január 06. |

Forgách András: 12 nő voltam

Libri Könyvkiadó, 2013, 232 oldal, 2967 HUF

Férfiként női hangon írni – nem számít újdonságnak a kortárs magyar prózában (a két név, amelyik azonnal beugorhat, rögtön a legnagyobbaké: Esterházy Csokonai Lilije és Parti Nagy Sárbogárdi Jolánja). Forgách András női álnéven megjelentett írásai, és az ezekből szerkesztett, már saját neve alatt futó novellafüzér/regény tehát jelentős hagyományba illeszkedik. A hasonló műveknél felvetődik a kérdés, hogy az adott mű mit tart a „női irodalom" esszenciájának: a nőiségről, a női mivoltról kíván mondani valamit, vagy női látószögből kíván megvilágítani egy-egy problémát, egy-egy léthelyzetet. Forgách András műve véleményem szerint a kettő szintézisére törekszik egyedi módon, ám a kísérlet mégsem mondható maradéktalanul sikeresnek.

Forgách András sokoldalú szerző, neve ismert mind irodalmi, mind színházi, mind filmes berkekben. Szépirodalmi munkái közül műfordításai (Shakespeare, Kleist, Tennessee Williams), esszékötetei (Valami Figaro-féle alak, Gonosz siker), és regényei is (Aki nincs, Zehuze) ismertek. A most megjelent novellafüzérhez leginkább legutóbbi regénye, a 2007-es Zehuze kapcsolódik tematikusan, ez tekinthető egyfajta előfutárának. A 12 nő voltam írásai közül néhány már megjelent különböző női álneveken (András Hanna, Orsós Viola, Házi Eszter), antológiákban és folyóiratokban egyaránt.

A kötet, ahogy az a címből is sejthető, tizenkét novellát foglal magába. Első ránézésre tehát egy novellafüzér, amelyet talán a tematika kapcsol össze, közelebbről szemügyre véve azonban ez is kérdésessé válik. Ha a tematika szintjén vizsgáljuk, nyilvánvalónak tűnik ez a kapocs: a kötet E/1. személy megszólalói az egyes novellák cselekményeire nagyon hasonlóan reagálnak. Mint ahogyan a szövegek stílusa is azonos eljárásokon alapszik, az egyes novellák beszédmódja között nincs számottevő különbség, és leginkább a monológ műfajához kapcsolhatóak. A legtöbb novella esetében adott egy női hang, amely látszólag összeszedett és racionális módon irányítja az életét, sokszor valamilyen elfojtott traumával vagy konfliktussal a háttérben, amikor találkozik valakivel, legtöbb esetben a Férfival, akinek hatására feladja az addigi életét, átengedve magát az addig nem tapasztalt szenvedélynek. Ám ezen önfeledtség következtében a „hősnő" vagy magára marad (például Giagia, Alekszej című fejezetekben), vagy nem teljesen világos, pozitív vagy negatív irányba fordul-e a sorsa (például A madárkülsejű kutya, aki szereti a hazáját, Habfürdő). Néhány esetben ez az alávetettség, engedelmeskedés valamilyen külső erőnek, a művészetben való kiteljesedést, sikert hozza el az említett hangnak (Tánctanárnő, A tizenkettedik). De olvashatunk az apa iránti szerelem következményeiről (Szakítás) vagy az anya szerep ambivalenciájáról (Sár). Ha tehát a cselekményt vesszük figyelembe, a szövegek tipikusan nőinek mondott témákat vesznek elő, amelyek, ha extrém körülmények között ábrázolnak is, mégis nagyon hasonló sémára épülnek. A kötet tehát szólhatna ezáltal a nőiségről, kivételes női nézőpontokról is, ám véleményem szerint a szöveg célja nem ez.

Ezek az egységes vonások az olvasás során egyre jobban azt erősítik, hogy ezek a szövegek ugyanannak az imitált hangnak a különböző megnyilvánulásai, nem pedig különböző éneké. A 12 nő voltam összefoglaló cím pedig ennek a megszólaló hangnak a kereteit jelöli ki: a tizenkét történet mind ugyanannak az énnek a tizenkét imitált megszólalása. Ezt az erőteljes fikció jelleget erősítik azok a szélsőséges vagy mágikus cselekményrészek is (a hirtelen hízás és fogyás a Habfürdőben, az előadás közbeni lebegés a Tizenkettedikben) amelyek el-elszórtan felbukkannak a szövegekben, ám ezek különös mivoltára szinte semmilyen reflexió nem történik. A szövegek tehát nem tizenkét nő hangján szólalnak meg, hanem egyetlen férfién (vagy íróén), amely eljátssza, imitálja ezeket a női szólamokat. A kötet technikája azon a gesztuson alapul, amely játéknak tekinti az egyes női ének történetbeli kibomlását, és ezek egymásra olvasásával éri el hatását. Nem véletlen, hogy egyes kritikákban, a szerzővel való beszélgetésekben megkérdőjeleződött a novellafüzér műfaji megjelölése, és inkább a regény fogalmával hozták kapcsolatba. A kötettel szembeni előzetes elvárás, amely valamiféle női nézőpontot és nőiségről való újat mondást remélt, a novellák tematikus olvasásában nem feltétlenül lelheti kedvét, hiszen a történetek vázlatossága egy idő után nem tud meglepetést okozni.

Pedig ezt a tematikus olvasást erősítik a könyvet kiegészítő egyéb szövegek. Ha átlapozzuk a könyvet, láthatjuk, hogy kiegészül egy rövidke elemzéssel, valamint nem feledkezhetünk meg a borítóról sem. A tizenkét novella egy-egy soros ismertetése a hátoldalon arra elég, hogy összefoglalja, mi is történik ezekben a novellákban. Az pedig kifejezetten zavaró, hogy körülbelül fél oldal után ki lehet sakkozni, hogy az egyes novellákra vajon melyik frappáns mondat utal. Ez pedig jelentősen tudja csökkenteni az olvasás élményét. Ugyanilyen felesleges a könyv végi három oldalas kvázi-elemzés, amely újfent összefoglalja a novellák tartalmát, és semmit nem tesz hozzá azokhoz. Ráadásul, véleményem szerint, nem is a kötet igazi érdemeit emeli ki.

Szerző: Takáts Dóri

A legjobb 2013-as könyvek listáján a kötet a 30. lett, borítóját pedig az olvasók a legszebbnek választották.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!