Jonathan Ames neve elsősorban azoknak lehet ismerős, akik szeretik a kortárs sitcomokat. A Blunt Talk, valamint az Író és kamuhős (Bored to Death) sorozatok írójaként csípős, harsány humorát mutatta meg a nézőknek. A nemrég mozivászonra is adaptált Sosem voltál itt című könyvében viszont nem ismer tréfát. Kíméletlen, végtelenül mocskos történet ez, ami lélegzetvételnyi időt sem hagyva robog át olvasóján.
Jonathan Ames: Sosem voltál itt
Fordította: Gazdag Diána, 21. Század Kiadó, 2019, 159 oldal, 2990 HUF
Joe ex-tengerészgyalogos és FBI-ügynök, aki azután sem nyeri el lelki békéjét, hogy hivatalos karrierje véget ért. A fegyveres erőknél átélt megpróbáltatások nyomot hagytak elméjén, és vannak ügyek, amelyek nem hagyják nyugodni. Feketelistás szabadúszó verőlegényként (és bérgyilkosként) biztonsági cégek, ügyvédi irodák és befolyásos magánemberek veszik igénybe szolgáltatásait. Előképzettségéből kifolyólag az emberrablók által szexrabszolgának szánt lányok megmentésében jeleskedik. Egyik munkája során azonban olyan ügybe keveredik, amelynek a szálai mélyebben gyökereznek és magasabbra nyúlnak, mint azt bárki is sejthette volna. A mentőakciónak induló munka ezután Joe számára személyes kérdéssé válik, ami saját létezésének is képes célt szolgáltatni.
„Néha nem bosszúra vágyik az ember, hanem igazságszolgáltatásra.”
Első pillantásra a történet egyszerűnek tűnhet, de a Sosem voltál itt egyik legnagyobb fegyverténye, hogy méreteihez képest meglepően sok réteggel rendelkezik.
Joe személyében egy olyan, tipikusan hard boiled krimikből és háborús regényekből ismerős karakter köszön vissza, aki mégis sokkal több, mint egy szűkszavú, de keményöklű macsó. Pláne, hogy macsónak nevezni is erős túlzás, hiszen a nőkkel való viszonya leginkább semleges. Múltbéli sérelmei és egy erősen traumatizáló hatású bevetés következtében az emberkereskedők áldozatainak megmentésének szenteli kevéssé értékelt életét. Joe folyamatosan őrlődik, gyakran vannak szuicid gondolatai, de édesanyja iránt érzett szeretete és elköteleződése, valamint a megbízások a realitás és az élet talaján tartják a legsötétebb pillanatokban is.
Interjú az igazi Jonathan Amesszel
A magyar HBO kedd esténként vetíti az Író és kamuhős (Bored to Death) című sorozat második évadát. A történet főszereplője egy Jonathan Ames (Jason Schwartzmann) nevű brooklyni író, aki nehezen boldogul második regényével, és úgy dönt, magánnyomozónak adja ki magát....
Mivel Joe nem beszél túl sokat, a szerző visszaemlékezéseken, apró rezdüléseken keresztül tárja fel karakterjegyeinek legfőbb részleteit és az azokhoz vezető utat is. Nemcsak a volt foglalkozásai, de a családi háttere is jelentősen hozzájárult megtört lelki állapotához. Fizikuma viszont korát meghazudtoló, és „társalgások” alkalmával szívesebben használja öklét, vagy kedvelt szerszámát, a kalapácsot.
Az Egyesült Államokban folyamatosan problémát jelent a leszerelt veteránok szociális, mentálhigiénés és munkaerőpiaci helyzete, így Joe jelképezi a mű egyik központi témáját is. Kiemelten fontos kortárs problémakörként jelenik meg továbbá a szexuális célú emberkereskedelem. Ahogy Joe említi is, a rablók előszeretettel hálózzák be célpontjaikat az online felületek segítségével. Az áldozatok döntő többsége kiszolgáltatott helyzetben lévő, fiatalkorú lány, de fiúk is éppúgy válhatnak a deviáns szexuális ragadozók prédájává. Ezek mellett végighúzódik egy aljas hatalmi játszma is, amiben a politika erőteljesebben fonódik össze a bűnszervezetekkel, mint illene.
„Bámulatos (…) mi mindennel képes az ember együtt élni, mi mindent képes rejtegetni.”
Ames a mellékkaraktereket tekintve sem bocsátkozik hosszas leírásokba, mégis remekül felvázolt, árnyalt figurákká válnak. A felvetett témák súlya és komolysága ugyan nem enged teret a humorizálásnak, ám a narrátor önreflektív módon érzékeli az itt-ott előforduló kliséket, amiket aztán cinikus módon kommentál is. Hard boiled krimikre, thrillerekre jellemző módon a düh által fűtött agresszió megjelenítése nyers és naturalisztikus, de sosem válik öncélú, hatásvadász trancsírozássá. Így az erőszak-ábrázolás végig a sztori mocskos és kegyetlen világképének alátámasztására szolgáló eszköz marad.
A Sosem voltál itt feszes, sallangmentes stílusa remekül párhuzamba állítható a főszereplő jellemével és a pörgős, iszonyú tempót diktáló akciódús cselekménnyel, ami sorra viszi be a kíméletlen gyomrosokat. A számos felvetett téma ellenére a tömör sztori mégsem válik túlzsúfolttá, és gyorsasága ellenére sem kapkod. Ugyanúgy szól az apák bűneiről, elhanyagolt gyerekekről, mint a kezeletlen mentális zavarokról, a hataloméhségről és a visszaélésekről.
Szerző: Laki Péter
