Sok fű, szex hármasban

baowah | 2010. december 08. |

A-
Don Winslow: Barbár állatok

Agave, 2010, 2448 Ft, 246 oldal

 

„Baszd meg” - áll középen a fehér lapon, ponttal a végén, kijelentően és tulajdonképpen szelíden. Felütéssel kezd, rostálja az olvasót – az első mondatnál letesszük vagy falni kezdjük. Hamar kiderül, miért nincs felkiáltójel, s hol marad az indulat. Aki Bukowski óta hiányolta a tudatmódosult írásmód döccenéseit, az most megkapja: Don Winslow legújabb könyve, a Barbár állatok megad mindent, ami a drogos történeteken és Tarantino-filmeken felnőtt olvasóknak kell.

Adott két férfi főszereplő, Chon és Ben. Az egyik növénytermesztő, másikuk valami deszantos. Együttes képességeik Kalifornia legjobb fűtermesztőivé teszik őket. Értik a dolgukat, van cuccuk szexhez, van cuccuk mozizáshoz; mindenhez és mindenkinek nemesítenek minőségi hidrós növényeket.

Hol van az ő technológiájuk a hazai módszerhez! Nem kiskamaszok, nem a kert végében palántáznak és nem is rejtőzködő vietnamiak, akik lopott árammal lámpázzák az elhagyott pesti csarnokokba telepített cserepeiket. Ezek vérprofik, csak tápoldattal dolgoznak, nem csoda, hogy mindenki az ő cuccukból teker. Terjesztőiket megbecsülik, akinek esze van, velük dolgozik vagy tőlük vásárol.

Közös üzlet, közös siker, közös nő: mindketten O-t, az unatkozó, plázafüggő lányt szeretik – amikor a drogos matinéból hirtelen akciófilmmé változik a történet, naná, hogy a csajt rabolják el a mexikóiak. A furcsán tört sorok, a külső narráció ellenére olvastatja magát a könyv, ez tényleg egyestés dózis.

Sokkal inkább fejünkben játszódó film ez, mint hagyományos értelemben vett szépirodalom. A párbeszédek forgatókönyvszerűen követik egymást, nagyon pontos jellemábrázolást adva az összes szereplőről. Latino bűnözők, stiklis könyvelő, korrupt hekus, feszes seggű és könnyen nedvesedő maca – ezek a karakterek olyan alapot adnak, amivel a történet sikerre ítéltetett. Don Wislow tizenharmadik regénye ez, és a szám szerencsét is hozott: az egész világon az égig nyalták őt a Barbár állatokért.

Persze akad benne csavar, még ha néha sejthető is az iránya – talán pont ez kell ahhoz, hogy az olvasó beavatottnak érezze magát, s a lapok fölött bólogathasson: „na ezt én is pont így csináltam volna.”

Érdekes módon az ellenfelek is szimpatikusak. Nem a klasszikus jó és a rossz harca ez, csupán a két érdekcsoport, két eltérő üzleti modell találkozása adja a konfliktus forrását. Amikor a könyv végéhez közeledve, már szinte sejtjük, hogy a golyózápor, a váltságdíj, a vér meg a halottak után hogyan gyújtanának rá egy orbitális rakétára, hogy megismételjék a történet közepén érzékletesen leírt hármas kamatyolást, minden átfordul. Komolyan, ez így van jól, utálnám, ha happy end lenne a vége.
 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.