Shakespeare csak egy összeesküvés fedőneve volt

Könyves Magazin | 2009. február 24. |

Szokásunknak megfelelően lehetőséget adtunk egy olvasónknak, Cuba Librének arra, hogy elmondja véleményét.

B+
J. L. Carrell: A Shakespeare-titok, Alexandra Kiadó, 2008. Ford: Babits Péter, 432 o., 3499Ft


Volt már Da Vinci, Mozart, sőt Márai műveire fölépített összeesküvésregény, egész műfaj született Dan Brown sikerein fölbuzdulva, mégis valahogy Shakespeare eddig kimaradt. Pedig a mester élete több titkot tartogat, mint a fentiek bármelyike, az irodalomtörténet is megoszlik Shakespeare létezését illetően. Jennifer Lee Carrell, a Harvard Egyetem angol irodalom tanszékének doktora meglátta ezt a műfaji hiányosságot és elhatározta, hogy a szerző nyomán sző érdekfeszítő kalandregényt.

A történet az 1600-as években indul, ahol a londoni Globe színházat felgyújtó Howardokról esik szó, ám hamar a jelenbe vált, ahol évszázadok elteltével szintén lángra kap a kultikus épület az eredeti tűz évfordulóján. A főszereplő Kate, aki a Hamletet rendezte a színházban elszörnyedve látja, hogy egykori mesterét, Rozt olyan módszerrel ölték meg az égő épületben, mint a drámában Hamlet apját, a dán királyt. Roz azonban érezve vesztét egy titokzatos dobozkát hagyott Katere, amiből egy borostyán bross és egy titokzatos levél kerül elő, ami azt üzeni, hogy hatalmas titok vár megfejtésre. Innen meg sem áll a kincsvadászat, Angliától kezdve, Amerikán át Spanyolországba vezet az út, mindenhol újabb nyomokra lelve. Az embernek már egy idő után olyan érzése lesz, mintha az egész könyv levéltárakban és könyvtárakban játszódna, mivel Kate és a mellé szegődött sármos ex-kommandós Ben, egyikből rohannak a másikba, mindenhol megtalálnak egy soha nem látott ritka könyvet, levelet vagy naplót, ami előrébb vezeti őket a Shakespeare-titok fölfedezésében. Autósüldözés, nyomkövetők, bérgyilkosok, kódolt festmények és iratok. Semmi különös.

Ez eddig nem túl nagy szám, csak egy izgalmas kalandfilm könyvváltozata, de a történetet izgalmas ötlettel fűszerezi a szerző. Az egyre-másra fölbukkanó kéziratok és Shakespeare-dokumentumok kapcsán nagy vita alakul ki a stratfordi színész valódi kilétét illetően. Szép számmal felvonulnak az oxfordisták és baconisták, ki-ki a maga érvei mellett kardoskodva, míg föl nem bukkan a Kiméra-pecsét. Izgalmas teória: Shakespeare csak egy összeesküvés fedőneve volt, amit Oxford, Bacon, Marlowe és Pambroke grófnéja használt, hogy drámáikat megjelentethessék rangjuk besározása nélkül. Persze végső soron a szerző is bevallja, hogy elmélete több sebből vérzik, mégis az ötlet nagyon valószerűen hat a regény lapjain. Ha valaki falta Dan Brown sikerkönyveit annak igazi ínyencfalat lesz a Shakespeare-titok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.