Sátánkurva anarchiakommandó

sonnyK | 2010. március 10. |

A+
Tore Renberg: Szerettem másképp is

Fordította: Ambrus Orsolya

JAK - L'Harmattan Kiadó 2009. 348 oldal, 3100 Ft.

 

 

Konzervatív pisi. Így jellemzi a középiskolai kötelező olvasmányokat Jarle Klepp, a Szerettem másképp is főszereplő-narrátora. Remélem, de tényleg és őszintén, hogy a mai középiskolások, akik hasonlóan vélekednek, előbb-utóbb rálelnek Renberg könyvére. Ez a mű ugyanis egyértelműen ennek a korosztálynak szól, bár mielőtt az idősebbek azonnal el is kattintanának, annyit azért hozzátennék, hogy valószínűleg senki nem fogja megbánni, ha elolvassa. Akik a 90-es évek elején, közepén voltak fiatalok és meghatározó élményük volt az Alternative Nation, tudják mi fán terem a Pixies, a Hüsker Dü és The Smith, szerettek iskola mellé járni, zenekart alapítottak és kacérkodtak a könnyűdrogokkal, azok pedig egyenesen imádni fogják ezt a könyvet.

Renberg könyve egy norvég nagyváros gimnazistáinak életét mutatja be, a sztori pontosan 20 évvel ezelőtt, 1990 késő telén játszódik. Európa szépen lassan átalakul, a Vasfüggönynek vége, a grunge hamarosan berobban, itthon péntek esténként mindenki a Dallast nézi, Jarle Klepp, a stravangeri másodikas gimnazista pedig szerelmes lesz. Mindez rendben is lenne, csakhogy Jarle egy fiúba, az újonnan érkező, visszahúzódó Yngvébe lesz szerelmes.

Ha csak arról szólna a regény, hogy egy tizenéves fiú megpróbálja feldolgozni, értelmezni vonzódását a saját neméhez, akkor is érdekes lenne a dolog, a Szerettem másképp is azonban sokkal összetettebb ennél. Jarle-nak ugyanis van egy barátnője, akit szeret, ráadásul a szex is remek vele, aztán ott van még Helge, a legjobb barátja, akivel zenekart alapítanak, ami éppen első koncertje előtt áll és az anyja, aki éppen akkor veszíti el állását és a fia támogatására vágyna, meg persze az erőszakos, alkoholista apa, aki évekkel a válás után is állandó fenyegetettséget jelent. Jarle feje felett összecsapnak a hullámok, időt kellene szánnia a barátnőjére, az anyjára, be kellene lökni a Mathias Rust Band motorját, szellemi csatákat kell vívnia Helgével, viszont csak egyetlen dolog érdekli igazán, Yngve. Miközben a fiú mindenkinek próbál megfelelni, szépen lassan teszi tönkre maga körül a dolgokat.

Renberg legnagyobb erénye, hogy a visszatekintő narrátor elemzi, analizálja ugyan fiatalkori önmagát, de az események sodró lendületét nem töri meg ez a nézőpont. Elevenen lüktet a regény, a szereplők úgy beszélnek, úgy viselkednek, ahogy a másodikas gimnazisták szoktak, nem szépít és nem is túloz, minden a helyén van. Az egész sztori annyira valószínű, sőt bizonyos szempontból kiszámítható, a kamaszkori barátság túlzásaitól, a fiatalok kocsmázási szokásainak leírásáig, a drogvásárlás jelenetén, a kezdő zenekarok polémiáin át, a nagymenő gimisnél tartott féktelen, ahogy a regényben mondanák: sátáni bulijáig minden tökéletesen hiteles.

Tökéletes tanulmány arról, milyen problémákkal találja magát szemben egy tizenéves, nem véletlenül említettem rögtön az elején a kötelező olvasmányokat, ez a regény nagyon is alkalmas lenne rá, hogy egy gimnáziumi magyar órán hosszasan megvitassák a diákok a felmerülő kérdéseket. Ezt a szöveget egy kamasz szerintem élvezettel falná fel, lehet izgulni Jarle miatt, szurkolni neki, helyeslően bólintani, vagy éppen ostorozni rossz döntéseit. A regény stílusa könnyed és emészthető, ugyanakkor hiába popos, ettől még nagyon átgondolt és okos nagybetűs irodalom.

Tore Renberg egyébként egy trilógiát írt Jarle Klepp életéről, a magam részéről nagyon bízom benne, hogy a kiadó nem áll meg ennyinél és a következő két kötet is elérhető lesz magyarul, a Szerettem másképp is után nagyon hiányozna a folytatás. Egyébként a könyvből film is készült, ha tehetik nézzék meg, addig pedig ajánlom figyelmükbe a Mathias Rust Band myspace-es oldalát, ott kiderül mi is az a Sátánkurva anarchiakommandó!
 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.