Kritika ingo_schulze

Paradicsom kontra NSZK – egy történet 1989-ből

.konyvesblog. | 2014. augusztus 22. |

adamundevelyn.jpgA német kiadás borítója

A vasfüggöny leomlásának huszonötödik évfordulójára cikkek jelennek meg, megemlékezések folynak, ám az időszak irodalmi feldolgozása érdekes kérdés. Sok olyan könyvet ismerünk, ami egy-egy család történetét mutatja be a háború utáni romos Magyarország poros hétköznapjaitól a rendszerváltásig. (Például Alice Zeniter Szomorú vasárnap, avagy a semmi ágán, Tóth Kriszta Akvárium) Kifejezetten a határátlépésről, a németek Magyarországra szökéséről azonban már nincsen annyi fikció. Ingo Schulze német prózaíró regénye az Adam és Evelyn éppen erről a rövid időszakról szól.

Útlevelet kérjük ellenőrzésre

A nők szeretik Adamot, mert olyan ruhákat szab nekik, amiktől szépek és kívánatosak lesznek. Adam pedig szereti a nőket, és persze meg is kívánja őket, ha egyszer már átestek a megszépülési fázison. Ettől teljesen függetlenül pedig szereti a barátnőjét, a szép és fiatal Evelynt. Egy alkalommal viszont Evi in flagranti nyit rá barátjára, és a szépülni vágyó nőre a közös lakásukban, és azonnal csomagolni kezd. Egy barátnőjével és annak nyugati unokatestvérével utaznak végre Magyarországra, és keresik a paradicsomot, ahová már olyan régen szeretnének eljutni. Adam azonban nem hagyja annyiban az utazást, így a piros Passatot egy Wartburg is követi, benne a  közös teknőssel, Elfivel. 1989-ben járunk, a magyarok megnyitották a határt és ezt az NDK-ban lassan már mindenki tudja. A határnál persze van némi izgalom, de hőseink megkönnyebbülve dőlnek hátra, mikor a magyar határőrök mindenféle fennakadás nélkül átengedik őket.

Magyarországon a Balaton partjára az Angyal családhoz igyekeznek, akik már régi barátnak számítanak. Nem marad el a kínálgatós-tukmálós kaja-menedzser karaktere sem az idős Angyalné személyében, a hallgatag Angyal apuka pedig csak annyira nyitja ki a száját, hogy elmondja, milyen is a csendes ellenállás egy kelet-európai szocialista országban.

Adam van, Evi van, de hol a paradicsom?

Adam és Evi útra kelnek, de nem azért mert kiüldöztettek a paradicsomból - éppen azt keresik. „El sem tudod képzelni milyen szép ott” - magyarázza egyszer barátjuk, a szintén bibliai nevű Michael. Evinek valóban a nyugat és a rendszerváltás hozza el a paradicsomi állapotokat -  végre megkezdheti egyetemi tanulmányait művészettörténet szakon és nem kell tovább pincérkednie. Adamnak éppen ez jelenti a kiűzetést: ő, aki művészi szintre emeli a kövér nők ügyes becsomagolását, szembesül vele, hogy nyugaton senki sem jár szabóhoz. Eddig rajongtak érte a nők, és azt is nagyon jól tudták, mi következik a megszépülés után - a művész úr magáévá teszi az általa kreált szépségeket. Az NDK-ban azonban jön a keserű felismerés: nem divat már szabóhoz járni, mindenki konfekcióüzletben vásárol, elavultak a szabásmintái és nem hogy rajongótábora nincsen, munkát sem kap.

Ingo Schulze a kiűzetést és a csábítást-elcsábulást, a paradicsom keresését és a teremtést foglalta össze regényében. De vajon hol van ez a paradicsom? Az oly sokat ígérő, már-már mitológiai hellyé vált nyugaton? Vagy az örökkévalóságig elnyújtható balatoni nyaraláson? Vagy inkább mégis vissza kellene menni oda, ahol egykor minden rendben volt - teremtés, Adam és a szabó úr kívánsága szerint a nők is?

Ingo Schulze olyan könnyedséggel meséli el ezt az 1989-es történetet, hogy hiába állítja, nem volt ott, szinte már meggyőződésem, hogy mégis üldögélt a Balaton partján.

 Szerző: Raffo Kamilla

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.