Nem az a kérdés, rajzoljunk-e Shakespeare-t

Tweek | 2010. október 17. |

A

William Shakespeare - Emma Vieceli: Hamlet - manga

Ford.: Nádasdy Ádám, Agave Könyvkiadó, 2010, 198 oldal, 2533 Ft

 

Shakespeare-ben az a jó, hogy egy nagy katyvasz, ami valahogy mégis működőképes - jegyezte meg évekkel ezelőtt nem túl szakszerűen, ám annál találóbban egy (színházi életben jártas) ismerősöm. Ezek után még nagyobb kavarodásra számíthatunk, ha Shakespeare világát komináljuk a távol-keleti képregényekével; nos, nem, az eredmény nagyon is működőképes, az ötlet meg nem teljesen előzmények nélküli.

Emlékezzünk csak vissza, hány irodalmi művet adaptáltak már kifejezetten gyerekeknek rajzfilmsorozat formájában (én például a Nyomorultak francia animációs sorozat-változatán csüggtem áhítattal gyerekkoromban, és valóban, a rajzfilm hatására elolvastam a regényt is), az sem újdonság, hogy irodalmi művet dolgoznak át képregénnyé. Nemcsak a műfajokkal való kísérletezést érdemes hangsúlyozni ez esetekben, hanem a pedagógiai szándékot is, hiszen ezeknek az adaptációknak többnyire olyan céljuk is van, hogy megszerettessék a fiatalabb korosztályokkal a klasszikus irodalmat, ehhez keresnek olyan kifejező-, stíluseszközöket, amelyek közel állnak a gyerekekhez, tizenévesekhez. Ezáltal egy kicsit mindig újraértelmeződik az adott irodalmi alkotás, hiszen jelen esetben is mi emelődik ki a Hamlet mangaváltozatából? Az, hogy ez a mű a szülő-gyerek konfliktusról (is) szól - arra még bőven ráérnek, hogy megtudják, mit gondolt róla T. S. Eliot vagy Jacques Lacan.

Ami pedig a modernizálást, aktualizálást illeti, Shakespeare, vagy bármely más klasszikus szerző esetében azért sem meglepő, mert régóta bevett gyakorlat akár színpadon, akár filmen, hogy modern korba helyezik a cselekményt, illetve farmerben játsszák, ahogy a sorozatszerkesztő/fordító, Nádasdy Ádám is mondja. Apropó, Nádasdy: telitalálat volt az ő fordítását választani a mangaváltozat magyar kiadásához, ugyanis ő a Shakespeare-darabok fordításakor egyértelműen a könnyebben mondhatóságra, a közérthetőségre törekedett, mert akármilyen gyönyörűek is Arany János sorai, bizony nehezebben emészhetők, főleg a zömmel tizenéves mangaolvasóknak. Már csak az a kérdés, mennyit veszít a jócskán meghúzott szöveg drámai erejéből, sérül-e a cselekmény íve, és hogyan sikerül a klasszikus angol tragédia világát a manga képi eszközeire adaptálni úgy, hogy se a szöveg, se manga műfaja mint olyan ne szenvedjen csorbát.

A cyber-környezetbe helyezés nem kap akkora hangsúlyt, kicsit bátrabbak lehettek volna - annyiban jó ötlet, hogy a steril, nyomasztó cyber-világ hangulati elemei megfelelnek egy rideg, északi királyi udvarnak. A karakterekkel semmi gond: Hamlet depressziós punk-fizimiskája, bishounen és férfiasabb mangakarakter között félúton elhelyezhető figurája érzékletesen fejezi ki borongó, tett és gondolkodás között hezitáló, vergődő lelki alkatát (telitalálat a Hamlet karakterének hófehér hajába keveredő egyetlen fekete tincs, amely érzékletes képi megjelenítése annak, hogy Hamlet egyszerre koravén és éretlen); Ophelia tökéletesen működik mint naiv Loli-karakter, Claudius inkább humanoid szörny, mint ember; Laertes simaképű szépfiú, Polonius és Gertrud figurái viszont kevésbé sikerültek: előbbi aranyos, ártatlan apóka (ami végül is nem rossz megközelítés, vagyis nem feltétlenül rovom fel hibának, Gertrudot - amellett, hogy el is sikkad a szerepe a képregényben - sehogy sem sikerült összehozni a brit mangakának, Emma Viecelinek: gyakorlatilag egy fiatal lányt vázolt fel, két-három ránccal az arcán. Ezeket leszámítva ügyesen kihasználták a manga stílusjegyeit, kifejezőeszközeit: jó példa erre, amikor Hamlet őrültet játszik, és ezekben a képkockákban bamba chibi-figuraként ábrázolták, vagy a nagymonológ, amikor az egész oldalas képkivágásban megkettőződik az arca, ezáltal egyszerűen, de érzékletesen kifejezve a belső konfliktust.

Ami a szöveget illeti, amennyit meghagytak és felhasználtak belőle, éppen annyi, amennyi egy jó képregényhez kell, és amennyi elég ahhoz, hogy megismerkedjünk Shakespeare Hamletjével - egy sajátos átdolgozásban. A kiadás is szép lett, hálistennek nem kapkodtak, nem hagytak benne ipari mennyiségű helyesírási hibát, de úgy veszem észre, az utóbbi egy-két évben egyre jobban figyelnek erre a magyar mangakiadók, szerencsére. Szóval csak így tovább, kíváncsian várom a sorozat többi darabját.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Zöld

3 új könyv az egészséges étrendről májusban, ha szakítanál az extrém diétákkal

Kipróbáltál már több diétát is, de belekerültél a jojóhatás ördögi körébe, vagy egyszerűen csak nem hozták a kívánt eredményeket? Olyan könyveket ajánlunk májusra, amik segítenek tudatosan felépíteni az egészséges értrendedet és életmódodat.