Kritika ukrajna vince kiadó d:book

Egy jól nevelt galíciai úrilány visszaemlékezései

A szerelemről sokat tudunk, az eloroszosított Ukrajnáról keveset, de hogy mi köze van a kettőnek egymáshoz Natalka Sznyadankó majd elmondja a Szenvedélygyűjtemény című könyvében. Egy fiatal lány, Oleszja Pidobidkó visszamlékezését úgy olvassuk, mint egykor Simone de Beauvoir az Egy jó házból való úrilány emlékei című könyvét, csak ebben a történetben sokkal több a fiatalember, hiányzik a háttérből a francia arisztokrácia, és persze a 20. század legvégén járunk, a nagy kelet-európai rendszerváltó időkben. Egy fiatal nő keresi önmagát, a szerelem energiaforrását, miközben bemutatja, hogy szülőföldjén, a „varázsos keleten”, a nyugat-ukrajnai Galíciában milyen kulturálisan meghatározott értékeket, előítéleteket és kötöttségeket társulnak a szerelemhez és a párválasztáshoz.

"Az igazat megvallva cseppet sem szerettem volna valakinek a zsákmánya, áldozata vagy díja lenni. Elvégre nem játék baba vagy háziállat vagyok. Meg nem is nagyon értettem, miért kellene védekezni az ellen, amit te is akarsz. De hát mit csináljunk – egy jól nevelt galíciai úrilánynak így illik. (79.)"

Natalka Sznyadanko: Szenvedélygyűjtemény

Fordította:Körner Gábor,Vince Kiadó, 2018, 224 oldal, 2995 HUF

Amikor valaki elkezd mesélni, olyan, mint egy kaland, nagy a kísértés, hogy sosem fog a végére érni. Ez a veszély íróknál fokozottan jelen van, de még egy írót sem tántorított el, hogy idősebb és bölcsebb tudatát kölcsönadja egykori énjének, hogy az idővel együtt a gyerekkor és a fiatal felnőttkor érzelmi impulzusai ne tűnjenek el. Igy van ez Natalka Sznyadankóval is.

A szexualitás az egész emberi kultúrát átszővi, az emberi élet leginkább a nemiségről szól, mondták Freud hívei. Ha valaki kételkedik, nézze meg, melyik szóra kattintanak az emberek legtöbbet. Ha bármi új van a témában, az a női szempontok karakteres megjelenítése

Oleszja Pidobidkó roppant öntudatos és művelt leányzó, a nővé válás stációinak mentén úgy tud mesélni fiúkról, szerelemről, és a szülővárosáról, hogy észre sem vesszük, benyitottunk a Nyugat-Ukrajna, a mi Galíciánk nevű szemináriumra. Nemcsak a szerelmi történetek érdekesek, hanem ezek mentén a kevésbé ismert ukrán identitás, történelem és irodalom is.

„Az ukrán nemzet három komplex problémával küzd – olvastam egyszer, már nem emlékszem, hol. – Ezek: az ukrán nemzet újjászületése, az ukrán nyelv újjászületése, illetve az ukrán államiság újjászületése.” Mindhárom „komplex probléma” erősen jelen volt a Vitalikkal való kapcsolatunkban.(76.)

Ha a szenvedélyt elneveznénk szerelemnek, minden máshogy alakulhatna

„Ha annak idején a csomó szenvedély, rajongás vagy egyszerű rokonszenv helyett rögtön szembejön velem az igazi szerelem, már minden bizonnyal rég gyerekekkel játszanék, ahelyett hogy itt körmölök. Talán csak annyi kellett volna, hogy az egyik szenvedélyt elnevezzem szerelemnek, aztán meg elhiggyem,...

Oleszja Lvov külvárosában él, a régi Lembergben, és nekünk, közép-európaiaknak ugyan térkép e táj, azt azért tudjuk, valaha az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Nyugat-Ukrajna, legalább annyira témája a könyvnek, mint a szerelem. Arról az Ukrajnáról van szó, amely 1991-ben nyerte vissza önálló államiságát, és segítség nélkül még ma is nehéz elhelyezni Európa új politikai és kulturális térképén.

Natalka Sznyadankó Oleszja Pidobidkó alakjában nyolc szenvedély elmesélésére vállalkozik, hattól huszonötéves koriág. Ahogy szülei generációját nem érte el a hatvanas évek végén születő, és azóta alaposan megkritizált szexuális forradalom második hulláma, úgy Oleszja generációját sem különösebben érinti a nyugati feminizmus második hulláma, pedig ők ebbe már beleszülettek. És itt van a kutya elásva, mert Galícia patriarchális társadalmán minden hullám megtörik. Az ukrán fiataloknak be kellett érni a tinimagazinokba leszivárgó nyugatról érkező tanácsokkal anélkül, hogy azt a valóságot közelről ismernék volna. Amíg a nyugat-európai fiatalok valós problémákra kaptak gyakorlati válaszokat, az ukrajnaiak még azon vitatkoznak, meg kell-e őrizni a szüzességet a házasságig.

„Az első kérdés, amit okvetlenül tisztáznunk kellett: van-e létjogosultsága a házasság előtti szexnek, nekünk van-e jogunk szexelni a házasság előtt, és ha igen, miért különböznek annyira Dee Snider és a szüleink idevágó nézetei?” (41.)

Ukrajnai társadalmi klímája tehát nem kedvezett a modernitás nyomában kialakuló individualizmusnak, az ugyanis átrendezi a gondolkodást a családi és egyéni értékrendről. Kelet-Európa átvitt és valóságos értelemben is a sufniba száműzte a fiatalokat érintő szexuális kérdéseket. A sufni az a metafora, amely árulkodik, hova helyezi egy patriarchális társadalom a fiatal generációk igényeit.

„Így megúsztam a „szíjhasítást”, ellenben amikor visszajöttem a gyakorlatról, a szobám erkélyét hatalmas rács díszítette, csak a papámnak volt ereje kinyitni. Ezzel véget is ért a bandával való együttműködésem, Vityával nem találkoztunk többet”. (48.)

A könyv főszereplőjében Oleszjában azonban munkál a girlpower életérzés, amely a nőkben rejlő elnyomhatatlan öntudatra és erőre épít, ami sokszor segíti, néha hátráltatja a férfiakkal való kapcsolatát. Nagy az Isten állatkertje, szokták mondani, és van néhány ismerős férfikarakter, akiket Natalka Sznyadankó Oleszján keresztül leplezetlen és zavarba ejtő őszinteséggel mutat be. Mit gondoljunk például Zsenyáról, a mérnöktanárról, akinek aranyfogak lógnak ki a szájából, rózsaszín fésű a nadrágja zsebéből, és nem zavarja, hogy 35 éves korára elsőéves egyetemista lányok között keresgéli a jövendőbelijét, miközben még mindig az édesanyjával él. Vagy ott van a félénk és kedves programozó fiatalember Vitalik, akit egy idő után helyzetbe kell hozni, mert ha rajta múlna, szűzen halna meg.

A könyv további részében Oleszját szinte sokkolják azok a kulturális és mentalitásbeli különbségek, amelyek Németországban érik, ám ezek nem akadályozzák meg újabb szerelmi érzéseit, de megtapasztalja, hogy minden társadalomnak meg van a maga árnyoldala.

Sznyadankó tesz egy meglehetős elméleti fejtegetést. Oleszja nevében, amikor védelmébe veszi a patriarchális olasz családmodellt, de minimum megértően fordul felé, csak azért, hogy később ellenpontozza az emancipáció és a feminizmus felemlegetéséve, amit Oleszja utolsó szerelme, Hermann Hugo Siegfried von Drachenfeld forszíroz a lehető legjobb helyen. Natalka Sznyadankó elég ironikus teremtés.

„Mi a véleménye a feminizmusról? – kérdezte egyszer Hermann a nagymamámtól, miközben nézte, ahogy a derelyét tölti. Helyesebben tőlem kérdezte. Az én feladatom volt, hogy tolmácsoljam a kérdést. – Nagymama, Hermann azt kérdezi, mit gondolsz, nem lenne jobb, ha a férfiak tudnának főzni?” (182.)

Tényleg nehéz abbahagyni valamit, amiben már jó mélyen elmerült az író, talán ezért kapunk ironikus kultúrtörténeti fejtegetést a galíciai nőkről a legvégén, és az olvasónak olyan érzése támad, visszaküldték a lovagkorba, csak nem tudja, kivel azonosuljon, a lovaggal, vagy kitüntetett figyelme tárgyával.

Natalka Sznyadankó kortárs ukrán költő, író és kiváló műfordító. Szenvedélygyűjtemény című könyvében azt tolmácsolja, hogy a szerelem mindenhol működhet, de nem mindenkivel, és hogy a szerelemnek és a párkapcsolatoknak nem feltétlenül begyalogolnia a házaság mátrixába. Egy magyar olvasó pedig azt is beleértheti, amit Szerb Antal írt egyik regényében, miszerint a legjobb afrodiziákum nem más, mint a földrajz.

Szerző: Nagy Mari Anna

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!