Leszáll az éj Tokióra. A sötétedés beálltával új törvények lépnek életbe az éjszaka is nyüzsgő, öntudatlan szervezetként működő nagyvárosban. Új dimenziók tárulnak föl, és nem csak átvitt értelemben: a tükrök még azután is mutatják a beléjük tekintők arcát és alakját, miután azok már régen továbbálltak. A televízió képernyője egymásra nyíló világok határmezsgyéje, mindkét oldalról a másikba tekinthetünk, sőt alkalomadtán az átjárás is létrejöhet. De jaj annak, akit az idegen világ foglyul ejt!
Murakami Haruki: Sötétedés után
Fordította: Nagy Anita, Geopen, 2014, 184 oldal, 3490 HUF
Ez történik a regénybeli testvérpárral, Aszai Erivel és Marival. Az idősebb, szépséges nővér képtelen felébredni Csipkerózsika-álmából, míg a húga retteg az elalvástól. Az éjszaka árnyai pedig egyre csak sokasodnak körülöttük, és a neonreklámok villódzásától, a cigarettafüsttől és kávéillattól terhes levegő torokszorító érzetétől kísérve, nyomasztó órák tapasztalataival lepik meg őket, mintha soha nem jönne virradat. Egy beszédes dzsesszzenész, egy szexhotel menedzsere, egy kínai prostituált, vagy egy éjszaka túlórázó rendszergazda lép elő a sötétből – részvételükkel a félig szendergő metropolisz szórakozónegyede misztikus bűnesetek terepévé válik. A regény legtitokzatosabb szereplője azonban maga a végtelenül absztrakttá átlényegülő elbeszélő.
Olvass bele a könyvbe:
Murakami_Sötétedés után_részlet by konyvesblog on Scribd
