Kritika klasszikus d:book

Mi mindenre jók a klasszikusok

barraban | 2010. július 25. |

A+
Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója

Móra Ferenc Könyvkiadó, 1960, 523 oldal, 450 Ft.

 

Március 20-án volt 158 éve, hogy megjelent a Tamás bátya kunyhója, a nyugati világ egyik legjelentősebb társadalmi tudatformáló regénye. A komoly szemléletváltást eredményező szenvedéstörténet mikroszinten, az individuum fejlődésében ma is alapvető változásokat generálhat. A gyermekolvasó befogadását még nem érintik a kritikák, önérték és hatásérték kérdése, propagandaíz, sztereotípiaképzés, szentimentalizmus és szervilizmusvád. Ezek mind később lesznek érdekesek, amikor a magyar szak az élményolvasás könyörtelen kigyomlálásával már megtette kötelességét, meg amúgy is árnyaltabbá válik a világ. Gyerekkorban „csak” merőben új rálátást biztosíthat azoknak, akiknek megadatott, hogy a társadalmi többség szerencsés pozíciójába szülessenek.

A csupaszív, jóságos rabszolga története volt az első találkozásom azzal a ténnyel, hogy embereket elpusztíthatnak azért, mert másképp néznek ki. Halála első katarzisélményem, patetikus bölcsességei mankóim lettek a hatodik osztály felé evickélés göröngyös útján. Jellemfejlődésem hasonlíthatott a tipikus déli rabszolgatartó (ideális) gondolkodási paradigmájához, aki olvasás közben lassan ráébred, hogy a svábbogarakkal azonos szintre helyezett néger is ember, neki is lehetnek vágyai, fájdalma, neadjisten: lelke és önérzete. Azóta nem csapom agyon a bogarakat, és a macskám is csak fekete lehet.

A széplelkűség interiorizálásán túl fontos pragmatikus tájékozottságot is szereztem azon a nyáron. Volt már némi biológiai infóm arról, hogyan működnek a dolgok férfi és nő között az ágyban, de valamiért (ó naiv gyermeki báj!) azt képzeltem, ez kizárólag a halálszerelmes állapot privilégiuma lehet. Nem kis mértékben traumatizált a felismerés, hogy az angyali Eva St. Clare szülei sose szerették egymást, valahogy mégis összehoztak egy lányt. Életreszóló lecke volt.
 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.