C+
Dean R. Koontz: Rettegés
Interjú lap és könyvkiadó Kft., 234 oldal, 1990. 1000-1990 Ft
A könyvet Koontz még 1977-ben írta álnéven, ami főleg azért meglepő, mert a rendkívül kevés valóban jónak mondható regénye közé tartozik. Az alapvetéstől bizonyosan feláll a realizmus szerelmeseinek a hátán a szőr: egy veterán hegymászó meg a barátnője éjnek idején csapdába esik, a szupermodern felhőkarcolóból nem tudnak kimenekülni, nyomukban pedig egy vérszomjas sorozatgyilkos kajtat. Na a hegymászó vajon hogyan keveredik ki egy felhőkarcolóból?
A gyilkos eddig csak nőket tett el láb alól, de ezúttal hajlandó kivételt tenni, hegymászónk ugyanis mellékállásban léleklátó-jövőlátó, és egy tévéműsor alkalmával már igen közel járt ahhoz, hogy rájöjjön őrültünk kilétére. Csávókámnak annyi, legalább is ezt tervezi a gyilkos. Megkezdődik a macska-egér játék, odakünn ordít a hóvihar, a vérszomjas emeletről emeletre üldözi a szerelmespárt, és a csajnak az utolsó pillanatban jut eszébe, hogy hoppá, ha már az uram alpinista, alpinistáljunk le a ház oldalán... Természetesen a tervezett testgyakorlás küllői közé ágat vet, hogy a hegymászónak ilyen traumája vagy milye van, egy korábbi kellemetlen balesetből kifolyólag, amit természetesen hol máshol, mint a Mount Eeveresten traumált össze.
Rendben, a szinopszis hülyén hangzik (és ahogy visszaadtam, az sem segít rajta túlságosan, elismerem), de ahogy Koontz az egészet összeszerkeszti, abból egy kimondottan izgalmas kis thriller kerekedik. Az első kétharmada Koontz szokásos színvonalához képest döbbenetesen jó, a finálé azonban kissé fárasztó a hegymászó-felszerelés használatának állandó leírása miatt, a fordulat pedig, amely a sztori blikkfangja akar lenni, már a legelejétől sejthető. Szóval olyan az egész, mint a Drágán add az életed, csak náci terroristák helyett egy őrült gyilkos szaladgál fel-alá.
