Így érdemes foglalkozni az Aranycsapattal

Így érdemes foglalkozni az Aranycsapattal

.konyvesblog. | 2015. július 30. |

A hétéves gyerekem, aki éppen most gyűjtötte az első érmét egy futballtáborban, rávett, hogy nézzük meg a 6:3-at. A költözésnél került elő a DVD, különösebben nem izgatott, bár azon kevesek közé tartozom, akik látták az ősbemutatón, mi több, egy évfordulón – az ötvenediken - azt találtuk ki az Indexben, hogy a modern kornak megfelelően online közvetítést adunk róla 2003-ban. Nem volt kis siker.

Bodnár Zalán-Szöllősi György: Az Aranycsapat kincseskönyve

Twister Media, 2015, 64 oldal, 9990 HUF

 

Most újranéztem, és kezdtem megérteni, miért tagadták meg ezt a hazai futballedzők, hiszen lényegesen kevesebb technikai hiba volt a válogatottól, mint most, bár azért az is illúzió, hogy ők úgy kezelték a labdát, hogy soha nem pattant el. Volt hiba, de volt tempó is. Hogy még egy szempontot írjak.

Donát gyermekem belefeledkezett, egy kicsit talán újra is élte, hogy valaha mi jók voltunk, hiszen lelkesítő, nagy győzelmet focicsapattól ő még nemigen látott.

Pár nappal később kaptam meg az Aranycsapat kincseskönyvét.

Rögtön mutattam neki, és hívtam, lapozgassuk végig. Olvasni még nem tud, így én voltam az idegenvezetője, és lebilincselte a sok gondosan és precízen összeszedett emlék. Ahogy végigolvastam, nagyjából egy pluszinfó volt csak a lapokon, de az emlékek így is lényegesen nagyobb hatást váltottak ki nálam is.

Akkor gondoltam végig, ha ez a könyv 30 vagy 40 éve születik meg, ha akkor tudok kicsúsztatni a lapok közül egy meccsjegyet az olimpiai döntőről, vagy a Wembley-meccsről, micsoda relikvia lehetett volna. Hány gyerekszoba falán lett volna ott. Bár még most sem kis emlék, na, de akkor!

Így lehúzni egy újabb bőrt az Aranycsapatról, egészen más, mint ha csak betűk, unalomig ismert történetek lennének. Visszaemlékezések, új felfedezések, hogy a németek serkentőszert kaptak, jobb volt a stoplisuk, stb.

Jó ötlet, hogy az életrajzokban a játékosok az eredeti nevükkel szerepelnek. A mostani belpolitikában egész jól mutat, a sosem volt multikulturális országról, hogy Lipovics (Lóránt) oldalra tette, Lindenmayer (Lantos) előrevágta, Bednarik (Budai) futott el a szélen, Purczeld (Puskás) várta középen. És mindezt Friedländer (Szepesi) György közvetítette. Aki egyébként az egyik szerző is. Mi több, még dedikálni is szokta a könyvet.

Szerző: Ághassi Attila

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók