A 100 halálos technika - a túléléshez leginkább a Bear Grylls-féle túlélő módszereket bemutató művekhez hasonlít, azonban itt a vadont járó extrém túrázók kalandjai helyett a különleges ügynökök és kommandósok világába kapunk betekintést. A könyv szándéka, hogy a túlélést elősegítő praktikákat mutasson be terrortámadások, emberrablások, üldözések és egyéb vészhelyzetek esetére.
Clint Emerson: 100 halálos technika - a túléléshez
Fordította: Farkas Veronika, 21. század Kiadó, 2016, 308 oldal, 2990 HUF
Clint Emerson kétségtelenül olyan szerzőnek tűnik, aki jól ismerheti a magasan képzett ügynökök munkáját. A szerző korábban 20 évet töltött a Navy SEAL, illetve az NSA kötelékében, majd leszerelése után krízismenedzsment trénerként kezdett el oktatni. A 100 halálos technika című első könyvét idén októberben fogja követni második műve, amely szintúgy 100 fogást fog bemutatni, de ezúttal nem a titkosügynökök repertoárjából, hanem a vadonbeli túlélésre és katasztrófák esetére kapunk majd fogódzókat.
A 100 halálos technikában az író a kommandós technikákat az úgynevezett Erőszakos Nomád alakján keresztül mutatja be. Az Erőszakos Nomád egyszerre ötvözi egy titkosügynök ravaszságát és egy tengerészgyalogos szívósságát. Ő az, aki ha kell, könnyűszerrel rázza le üldözőit, vagy éppen képes beosonni a legvédettebb épületekbe is, és nem esik nehezére lehallgatni a legfelkészültebb célpontot sem. Emellett képes felvenni a harcot bármely terroristával, míg kezében fegyverré válnak a leghétköznapibb tárgyak is. A könyv az ő tevékenységén keresztül mutatja be a technikákat és lényegében az ő útmutatójának részleteit tárja az olvasó elé. Azonban a könyvben nem csak száraz leírásokban ismerjük meg az Erőszakos Nomád módszereit, hanem minden technika bemutatásához tartozik egy-egy oldalnyi illusztráció, amely egyszerre kiegészíti és össze is foglalja a technikákat. A könyv igyekszik visszaadni a tévéhíradókból ismert, rendőrségi szóvivők által használt szenvtelen és tárgyilagos szóhasználatot, amely jól illik a könyv útmutató jellegéhez.
A témaválasztásban és a módszerek kiválasztásában a szerző a titkosügynöki lét széles spektrumából szemezget. Van itt többek között célszemélyek megfigyelése és lehallgatása, járművek eltulajdonítása, közel- illetve fegyveres harc, álöltözet készítése, menekülés fogságból és mások üldözése. De olyan egészen specifikus ismeretekre is szert tehetünk, mint a zárak feltörése, golyóstoll fegyverré alakítása, anonim e-mailek küldése, járműből való tüzelés, gránáttámadás túlélése, csomagtartóból való szabadulás vagy akár egy emberi holttest eltüntetése.
A sokrétű technikák kellően kreatívak és informatívak ahhoz, hogy fenntartsák az olvasók érdeklődését, ráadásul olvasás közben többször rácsodálkozhatunk az Erőszakos Nomád találékonyságra. Ötletek terén pedig nagyon jól teljesít a könyv: teljesen hihető, hogy a könyvben leírtak szerint tüzelnek autóból az ügynökök is, vagy hogy az ismertetett praktikákkal magunk is készíthetünk sokkolót a régi fényképezőgépünkből. Ugyanakkor pont ezek a túlságosan kémfilmekbe illő szituációk váltak a koncepció hátrányára is, hisz azért sokunknak ezekre a praktikákra vajmi kevés szüksége van a hétköznapokban. Bár a könyv állítása szerint, „modern világunkban a fenyegetettség egyre gyakoribb élethelyzet – olyan világban élünk, ahol a veszélyes a norma részévé vált”. Sőt, „olyan jövő előtt állunk, amelyben bármely idegen ember veszélyes lehet”, mégis a könyvben ismertetett gyakorlatok nagy része távol áll a „civil” emberek mindennapjaitól. S mivel a kötetnek bevallott célja a szórakoztatás mellett az önvédelemre tanítás, ezért több life-hack jellegű ötlet és hétköznapi praktikum javára vált volna a kötetnek.
Ugyanakkor a könyv nem akar a bűnözők kiskátéjává válni, vagy olvasóiból elit kommandósokat faragni. Inkább olyasfajta gondolkodás átadására törekszik, amely a helyzetek felismerésére, a hidegvérre és a kellő tudatosságra támaszkodik. Mindezt pedig változatos szituációkon keresztül, érdekfeszítően és szórakoztatóan teszi.
Szerző: Sas Csaba
