Három magyar Izraelben

wolferl | 2010. május 18. |

A-

Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben - három beszélgetés

Magvető Kiadó, Budapest, 2010, 2490 Ft, 160 oldal

 

 

Rövid időn belül ez már a második izraeli témájú, tárgyú, kötődésű könyv, amely a kezembe kerül. Ez sokaknak nyilván gyanús lehet. Ahogy a három szerző is gyanúba keveredhet, akik a kötetben szerepelnek. Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben – azt hiszem, ez a cím már önmagában visszatetszést okozhat azoknak, akik nemrégiben még e három szerző könyveinek megrongálására buzdítottak az egyik hazai lapban. Íme, mondják majd, a zsidó és zsidóbarát magyar értelmiség, akik azzal hivalkodnak, hogy Jeruzsálemben töltik drága magyar időnket. Azt hiszem, az a baj, hogy a borítónál tovább nem is jutnak, pedig tanulságos és kijózanító kis könyvecske lehetne azok számára, akik megteremtették és táplálják az „idegenszívű magyar író” elpusztíthatatlan mítoszát.

Arról van szó, hogy a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár vendége volt e három magyar szerző 2009-ben, és miután Marianna D. Birnbaum, Amerikában élő magyar származású irodalmár utólag értesült erről az eseményről, elhatározta, hogy riportot készít velük az izraeli útról. Arra volt kíváncsi, mit jelent számukra Izrael. A könyv azonban nem egyszerű interjúkötet lett, hanem remek keresztmetszete annak, hogyan viszonyulhat napjainkban egy magyar író Izraelhez.

Spiró György kezdi a beszélgetést, akiről rövidesen kiderül, hogy zsidó származású, de ő maga nagyon kevéssé kötődik a gyökereihez, szinte semmit sem jelent neki a származása, sőt határozottan idegenkedik attól, ha zsidónak tekintik, hiszen szellemi értelemben egyáltalán nem az, „faji” kategóriában pedig szerinte teljesen abszurd gondolkodni a kérdésről. Viszont Izrael és Jeruzsálem természetesen komoly nyersanyag volt műveihez. Azelőtt nem különösebben foglalkozott vele, de egy regényhez elengedhetetlenül szükséges a bőséges tárgyismeret. Így sok mindent tud Izraelről, olyannyira, hogy amikor először találkozott azokkal a helyszínekkel, amelyek a könyveiben is felbukkannak, meglepődött, milyen pontosan képes volt rekonstruálni őket a távolból és azok mennyire összevágnak a valósággal.

Esterházynak még zsidó kötődései sincsenek, ő abszolút kívülállóként érkezett Izraelbe, a „leíró” művész és a turista szemével figyelte meg az országot. Leginkább pedig a keresztény nézőpont érvényesült nála, hiszen számára Jeruzsálem a kereszténységet jelenti elsősorban. Ahogy Spiró, ő is kifejezetten tartózkodik a politikai ítélkezéstől. Mert persze Birnbaum az izraeli-palesztin konfliktusról is faggatja őket. A válasz mindhárom esetben hasonló: nincsen egyetlen igazság, csak mindkét oldalon tudatzavar és értelmetlen pusztítás. Abban egyébként egyetértenek, hogy önálló palesztin állam kellene.

Hármuk közül Konrád György az, akinek leginkább fontos Izrael és saját zsidó származását is lényegesnek tartja. Többször megfordult Izraelben és mielőtt Jeruzsálembe indul, tájékozódik az aktuális állapotokról, vannak kedvenc izraeli kávézói. Mégis, amikor megkérdik tőle, hogy ő most zsidó vagy magyar írónak tartja-e magát, akkor azt válaszolja, mindkettőnek vagy egyiknek sem. Ő Konrád György, író. Minden más csak árnyalás. Ugyanolyan fontos számára Budapest, mint Jeruzsálem.

Marianna D. Birnbaum három beszélgetése, mint könyv, talán nem számít megkerülhetetlen darabnak, hiszen a három szerző már sokszor, sokféle módon beszélt erről a témáról különféle interjúkban. De a felvetett kérdésekre adott válaszok, így egymás mellett, három különböző látószögű író szemével, kitűnő alkalmat adnak, hogy belássunk két dolgot: egyrészt, hogy ami Izrael és Palesztina között zajlik, az sokkal bonyolultabb történet, mint azt mi gondoljuk, és csak annyi biztos, hogy véget kell vetni az évtizedek óta tartó ellenségeskedésnek. Másrészt, ha egy író magyar nyelven alkotja műveit, akkor ő bizony magyar író. És ez ellen nem sokat tehetünk, vagy inkább semmit sem. Esterházy, Konrád és Spiró, magyar írók maradnak azután is, ha néhány idióta megrongálja a könyveiket. Nem árt, ha lassan beletörődünk ebbe és végre minden előítélet nélkül nekilátunk elolvasni őket. Szerintem érdemes.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók