Hányféleképpen veszíthetjük el a szüzességünket?

Kiss Orsi | 2017. február 22. |

A szüzesség elvesztése misztikum és fikció. Utóbbit mi magunk írjuk, először akkor, amikor fantáziálunk róla, majd később, amikor a barátnak és a barátnőnek, nyilván a legjobbnak, elmeséljük, milyen volt. Kiszínezve, felnagyítva, bizonyos részleteket elhallgatva. A szex nehéz műfaj az irodalomban, időnként még a legnagyobbak is belesülnek, pár éve díjat is létrehoztak, mellyel az angolul megjelent legrosszabb, legcikisebb szexjeleneteket tüntetik ki. Magyarul ráadásul maga a nyelv sem segít igazán, aki nevén akarja nevezni a dolgokat, a trágár és az egészségügyi kifejezések között nehezen talál olyat, ami nem szépeleg és nem is taszít. Mindezekhez jön még a fiatal felnőttek érzékenysége. Szándékosan nem írok kamaszt, még ha életkorilag az is, a szex ugyanis egyértelműen egy választóvonal, mely az életük fontos mozzanata, az elsőnek pedig mondani sem kell, mekkora jelentősége van. Ezért is jó, hogy végre született egy kimondottan a fiatal felnőtt korosztályt megcélzó kötet: ez Az első, melyben tizennégy író ad egyfajta keresztmetszetet arról, milyen sokféle lehet az első szex. És nem biztos, hogy mindegyik annyira örömteli lesz.

Az első – Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet (felelős szerk.: Csapody Kinga, szerk.: Nagy Boldizsár)

Menő Könyvek, 2017, 220 oldal, 2990 HUF

 

Az előszót Nyáry Krisztián író, a Magvető kreatív igazgatója jegyzi. Ő is azt írja, hogy a szüzesség elvesztése az az esemény, melyet hosszú-hosszú idő óta a felnőtté válás kapujának tekintünk: „Nem csoda, hogy az egyéni és a kollektív emlékezet egyaránt kiemelt jelentőséget tulajdonít neki”. Valamiért azonban a szüzesség elvesztésekor leginkább a lányok jutnak az eszünkbe, és ez pont ennek a kötetnek az elolvasásakor realizálódott bennem. Az írások között ugyanis több olyan is van, amely kimondottan a fiúk szemszögéből mutatja be azt a várakozásokkal, néha bénázásokkal, idegeskedésekkel teli időszakot, amely az első együttlétet előzi meg. Emlékezetes ezek közül Garaczi Lászlóé (Mit üzen a szél?), melynek hőse centinként halad a megismerésben, de a tudásig jó darabig nem jut el, vagy Tasnádi Istváné (elveszteni), ahol a kétségekkel teli fiú tipródásai, belső monológjai valószínűleg sokaknak ismerősek.

El tudok képzelni olyan kontextust, amelyikben egyedül vaginát írhatok

Kalapos Éva Veronika emelve a tétet kettős nézőpontot választott, így a Before – after című novellában a fiú és a lány narrációja is árnyalja a képet, Németh B. Eszter (A kiválasztott legendája) pedig egy egészen szokatlan mesélő mellett döntött (maradjunk annyiban, hogy miután kiderült, ki a mesélő, muszáj volt újraolvasnom a novellát, és nem azért, mert nem működött elsőre). Az írások egy részénél nagyon erősek a generációs élmények: Nagy Ildikó Noémi (Dallamtapadás) a kilencvenes évek eleji Budapestet idézi, Grecsó Krisztián Daru-novellájában a címben is szereplő esemény (Taxisblokád, rózsateknő, Suscsej) miatti vonatkésés okoz törést (vagy változást, attól függ, honnan nézzük) a fiú szerelmi életében, Gimesi Dóránál (Absolute Beginners) pedig a novellában alcímként használt Nirvana-, Guns N' Roses- és David Bowie-dalcímek adnak erős atmoszférát. Nem mintha ezek híján ne működnének a szövegek; Háy János (Csak azzal) se definiálja pontosan hol és mikor megy el hőse abba a bizonyos házibuliba, ahol aztán a fürdőszobába tévedve összegabalyodik egy lánnyal, de igazából nem is számít, ennél sokkal fontosabbak a belső tétovaságok és vívódások, melyek nemtől függetlenül az első szex előtti időszakot jellemzik.

Feltűnő, hogy a történetekben sokszor előjönnek olyan apróságok, részletek, melyek aztán teljesen beleégnek az ember emlékezetébe (hogy milyen volt a takaró vagy az ágy, amin hevertek – Garaczi novellájában például a sezlon könyvekkel volt tele kibélelve, hogy ne süppedjen be: „Szimonov: Élők és holtak, Egzisztencializmus antológia, Suskin: Csendes Don, Lenin, cikkek az űrhajózásról”). Jellemző az is, hogy milyen nagy súlyt kapnak azok a praktikus szempontok, amelyek átgondolása a sokadik együttlétnél már fel sem merül (hogyan csókoljak, hogyan vegyek óvszert, mit csináljak a kezemmel?), és persze iszonyú fontosak lesznek az első szex előtt és után a végtelenségig polírozott történetek és stratégiák.

Az első nemcsak a szerzőit tekintve rendkívül sokszínű kötet, hiszen Dragomán Györgytől Lakatos Leventéig, Fiala Borcsától Mészöly Ágnesig sokan sokféleképpen és sokféle hanggal mesélnek tulajdonképpen arról az egy és megismételhetetlen alkalomról. A történetek viszont épp azt mutatják, hogy a szüzesség elvesztése nagyon sokszor nem az a rózsaszín tiniálom, ahogy azt elképzeljük. Sokszor igenis traumatikus lehet, ennek okozója pedig lehet egy gondatlan nőgyógyász éppúgy (Fiala Borcsa: Az elsők), mint egy idegen (Mészöly Ágnes: Nem öl meg). A trauma lehetősége persze vastagon benne van az első együttlétben akkor is, ha papíron tökéletesen működik a dolog (Lakatos Levente: Minden, ami feledhetetlen), hát még akkor, ha egy kívülálló (Karafiáth Orsolya novellájában az anya) értelmez félre egy teljesen ártalmatlan szituációt (Gyakorló). Karafiáth novellájában jelenik meg talán a legplasztikusabban az a nagyotmondás, amely az első szex elmeséléséhez kapcsolódhat. Főszereplője két lány, akik tizenévesként és felnőtt nőként is feltűnnek, és bár szexuális kapcsolat nem létesül közöttük (ez nem is állt szándékukban), egy félreértés miatt eltiltják őket egymástól. Két lány a főhőse Molnár T. Eszter novellájának is (Az elefánt), melyben egy nyaraláson derül ki, hogy bizonyos jeleket mennyire könnyű félreértelmezni (vagy mennyire nehéz dekódolni, nézőpont kérdése), ha az ember szenzorai teljesen máshogy vannak beállítva.

Az első szexről mindenkinek van egy története, melynek elképzelése, átgondolása, fejben való újrapörgetése, esetleg elhallgatása sokszor legalább olyan fontos, mint maga az aktus. Tasnádi István novellahőse mondta, hogy a szüzesség az egyetlen, amit „az ember direkt el akar veszteni”. Így, ha másképp nem is, de lélekben, gondolatban biztosan készül rá. Talán ezért is van, hogy Az első történetei kevés kivétellel egyáltalán nem explicitek, emiatt pedig az odavezető út leírása gyakran sokkal részletgazdagabb és izgalmasabb, mint az első szex maga.

A kötet szerzői: Dragomán György, Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Grecsó Krisztián, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Lakatos Levente, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter, Tasnádi István, az előszót Nyáry Krisztián írta.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!