Híres emberekről ritkán mesélünk kisgyerekeknek, pedig nincs kőbe vésve, hogy csak kitalált szuperhősök vagy királylányok lehetnek a mesék hősei. Hogy a valódi, hús-vér emberek élettörténete is lehet kalandos és tanulságos, azt a Naphegy Kiadó szuper életrajzi sorozata is jól bizonyítja. Idén jelent meg náluk a harmadik olyan képeskönyv, amely egy híres magyar életét meséli el gyereknyelven, 5-8 éveseknek. A legújabb kötetből Bartók Béla életét ismerhetjük meg Mészöly Ágnes elbeszélésében, Bertóthy Ágnes illusztrációival.
Mészöly Ágnes: A fiú, akit elvarázsolt a zene
Naphegy Kiadó, 2019, 46 oldal, 3200 HUF
A sorozat korábbi kötetei is olyan hírességekről szóltak, akik igazi példaképek lehetnek a gyerekek (és felnőttek) számára. Pár évvel ezelőtt jelent meg, Deborah Heilgman A fiú, aki imádta a matekot című könyve, amely Erdős Pál hihetetlen életét dolgozta fel. Tavaly pedig Kertész Edina meséje robbant nagyot, amely az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról szólt. A lány, aki orvos akart lenni kötetről mi is írtunk. Kertész Edina akkor elmondta, fontos volt számukra, hogy a második rész egy olyan nőről szóljon, akinek valamilyen szempontból jelentős az élettörténete. A sorozat legújabb darabja azért különleges, mert most a tudományos témájú könyvek után végre egy művész élete került középpontba. A fiú, akit elvarázsolt a zene Bartók Béla sorsáról mesél izgalmasan, a gyerekek számára is könnyen feldolgozható módon.
„Volt egyszer egy fiú, akit elvarázsolt a zene. A muzsika már csak ilyen, megszépíti a világot, megkönnyíti a szívünket, magával ragad, meghat és megnyugtat. Ám ezt a fiút úgy elbűvölte az anyukájától hallott első néhány dallam, hogy azután egész életét a népdaloknak és a zenénének szentelte. A fiút Bartók Bélának hívták.”
Bartók Béla kifejezetten jó választás volt ehhez a sorozathoz, nemcsak a tehetsége és zenetörténeti jelentősége miatt, hanem azért is, mert személyisége és világnézete is méltó arra, hogy gyerekeknek meséljünk róla. Az élete is kalandos és fordulatos volt, sok szeretet vette körül, de érték veszteségek is; nagy eredményeket ért el, de olyan korban élt, amelynek történései elszomorították. Emellett sokat látott, sokat utazott, nagyon kitartó és fegyelmezett volt, és mindig kiállt az elvei mellett.
Mészöly Ágnes a születésétől a haláláig mutatta be Bartók életének legfontosabb állomásait, a legnagyobb hangsúlyt a zenéhez kötődő élményei, valamint az emberi kapcsolatai kapták. Megjelennek például tehetséges és szerető szülei, zenetanára, Erkel László, későbbi mestere, Thomán István, de persze legjobb barátja, Kodály Zoltán is felbukkan a könyvben. Ahogy a nőkhöz fűződő viszonya sem lett elhallgatva, első feleségével, Ziegler Mártával való megismerkedése, és tehetséges második feleségével, Pásztory Dittával való találkozása is komoly szerepet kapott.
Kifejezetten izgalmas egyébként megismerni a gyerek Bartók Bélát és azt a folyamatot, ahogy a tehetsége kibontakozott, ahogy egyre egyértelműbbé vált, hogy a zene lesz az élete. Kiderül a könyvből például, hogy előbb tanult meg énekelni, mint beszélni, és hogy négyéves korára már bármit el tudott pötyögni a zongorán. A képeskönyvből emellett az is jól kirajzolódik, hogy a zene számára tényleg maga volt a varázslat, és hogy nagyon szorgalmasan dolgozott azért, hogy minél többet tudjon. Az is érdekes, hogy az életben nem, de a zenében bátran áthágta a kereteket és szabályokat.
„Egyszer az édesapja által vezetett Nagyszentmiklósi Zene- és Dalegylet zenés vacsorát szervezett. Ez volt az első alkalom, hogy Béla igazi nagyzenekart hallhatott, mégpedig Rossinitől a Semiramis-nyitányt. Annyira elbűvölte az előadás, hogy letette a kést-villát, és teljes odaadással hallgatta a zenét. Csupán egyetlen dolgot nem értett: hogy képesek a többiek tovább enni-inni, sőt beszélgetni, amikor ilyen csodálatos muzsika szól?”
A kötetet Bertóthy Ágnes illusztrálta, aki nagy figyelmet szánt annak, hogy a rajzok pontosak és korhűek legyenek. A rajzokon meglátszik, hogy nagy anyaggyűjtést végzett (kutakodott többek közt a Néprajzi Múzeum Történeti Fényképtárában is), és hogy igazán figyelt a részletekre is. Az illusztrációkban nemcsak az a különleges, hogy a kor viseletét tükrözik, hanem az is, hogy sok szereplő valóban olyan ruhát visel a rajzokon, amilyeneket a családi fényképek alapján az életben is hordott.
Bartók Béla életének meséjét az is teljesebbé teszi, hogy a könyv végén zenelistát találunk. A szerző minden oldalpárhoz ajánlott egy-egy kapcsolódó zenei részletet. Bartók Béla élettörténetét így akár úgy is elmesélhetjük a gyereknek, hogy közben együtt meghallgatjuk a zeneműveit is.
