Véres érettségi egy magyar középiskolában

Véres érettségi egy magyar középiskolában

Valuska László | 2017. augusztus 27. |

Egy középiskolai tanár, Gulyás Péter megírta első, thrillerszerű, sokszor meglepő, sodró erejű regényét, ami dramaturgiailag egy sűrű időszakra, az érettségi napjára koncentrálódik. Az életünknek vannak kitüntetett pillanatai, amelyek a felnőtté válás misztikus útján rendkívül fontosak, például az iskolás élet vége: a pillanat, amire úgy készítik fel a diákokat, mintha itt dőlne el minden, múlt és jövő. Ezért nem mindegy, hogyan zárjuk le az életünket meghatározó gimnáziumi éveket, mert nem mindegy, mit és hogyan viszünk tovább magunkkal. Izgalmas thriller hajlik horrorba, hogy megismerjük egy érettségi osztály valódi történetét, akik rendet akarnak tenni a világban, ami tönkretette őket. A végtelen térségek örök hallgatása 2016-ban jelent meg, de csak most olvastam a Margó-díjra jelölt könyvek között.

Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása

Könyvmolyképző Kiadó Kft., 248 oldal, 2016, 2549 Ft

 

A végtelen térségek örök hallgatása című ifjúsági regény igazi, letehetetlen zsánerkönyv, ami maximumra pörgeti a kétségbeesést és az őrületet, és ami mégis úgy tud beszélni az iskola bonyolult és kibeszéletlen történeteiről, ahogy a legjobb nemzetközi példák teszik (az ifjúsági regény megjelöléssel is lehet gond: a könyv témája, hangütése és stílusa is a fiatal középiskolásokat jelöli ki, bár főhőse egy középkorú tanár, alakítója még sem ő.)  Messze nem tökéletes könyv, de erős indulás, ami egyszerre morális és brutális, mintha csak egy skandináv krimi lenne, ami ügyesen felépített és elbeszélt történetként nemcsak végig képesek fenntartani az olvasó figyelmét, hanem megfelelő pillanatokban meglepetést is tudnak okozni. Ha filmes példa kell: a Hetedik és A pokoli lecke.

Egy szomorú gyászmunkába zuhanunk bele a kötet elején: a főszereplő, kiégett filozófiatanárnak meghalt a felesége, majd a történet elején megtudja, hogy egyik, tehetséges tanítványa agyvérzéssel kórházba került. Ezután skandináv krimibe illő fordulattal indul be a cselekmény, a filozófiatanárból az egyik pillanatról a másikra nyomozó válik. A végtelen térségek örök hallgatása bevezet a soha el nem mondott történetekbe zaklatásról és elnyomásról, miközben a rétegek felfedése közben egy sötétebb múlt rajzolódik ki.

Az egyik oldalon diáklányok, Betta, Terka és Dóri állnak, a másikon a kiugrott pap, Kutrovác, a kettő között pedig a filozófiatanár keresi az igazságot, amihez nemcsak a jelen konfliktusait kellene megértenie, hanem a múlt titkait is. Gulyás bonyolult kapcsolati viszonyokat vázol fel, hideg, cinikus és sérült ellenséget alkot Kutrovác karakterében. Az biztos, hogy olyan erősek, függetlenek, sértettek és tudatosak ezek a lányok, hogy bármelyik Tarantino-filmben szerepet kaphatnának, mert az igazságérzetüket csak felerősítette az iskola.

Ez a regény nem a magyar közoktatásról szól, bár sok-sok apró részletet elárul arról, hogyan viselkednek a diákok, milyen a hierarchikus iskolai vezetés, milyen tettre készek vagy megalkuvóak a tanárok. És hogy mennyire kiszolgáltatottak a diákok. Gulyás könyve abban a legerősebb, hogy láthatóvá teszi az iskolában rendszerszintűen és tradicionálisan megbúvó hatalmi harcokat, még akkor is, ha az eltúlzott műfaji eszközök miatt már-már horrorba hajlik. Az elbeszélői hang ráadásul komolyan épít a filozófia tanár oktatási anyagaira, többször utalnak Pascalra, Descartes-ra, bemutatja a tanár-diák beszélgetések, viták lényegét, ami helyenként túlírt, néha modoros, de zavaró soha nem lesz.

Eddig igyekeztem ködösíteni, hogy véletlenül se spoilerezzem el a sztorit, de pont annyit fogok elárulni, mint a fülszöveg: az egyik lány kórházban élet és halál között fekszik, egy másik pedig sms-t ír a tanárnak, hogy felvágja az ereit, ha nem kapja vissza Kutrováctól a pendrive-ját, amin lehet valami ránézve kellemetlen vagy terhelő, a harmadik pedig annyira közömbös és titokzatos, hogy ott is lennie kell valaminek. A filozófia tanár hiába cinikus, mégis diákpárti, aki lelkiismereti ügyet csinál a történésekből, mert egyszerűen nem akarja, hogy megint meghaljon mellette valaki.

A szerző tehát szuperül lerakja az alapokat, hogy utána a tanárt kieressze a városba és a múltba nyomozni. Ahogy a skandináv krimiknél lenni szokott, a nyomozó személyes életét és tragédiját is megismerjük, majd egy erős társadalmi kérdést is felgöngyölítünk olvasóként. Gulyás regényében sincsen ez máshogy, a terhelt filozófiatanár karakterét sok nézőpontból közelítjük meg, látjuk a gyászmunkájában, a diákokért felelős felnőttként, lecsúszott alkoholistaként, az álmait feladó csődtömegként. Ennek következtében a saját belső útja, az életére és gondolkodására történő folyamatos reflexiók miatt néha úgy tűnik, mintha az ijesztő cselekménysorozat, hogy egy lány öngyilkossággal fenyegetőzik, csak azért lenne fontos, hogy a tanárt szélsőséges helyzetben minél jobban megismerjük. De vannak részek, amikor igazi thrillerként működik a regény, vagyis kevésbé a főszereplő nézőpontja, sokkal inkább a nyomozás megoldása lesz a középpontban. Ráadásul azáltal, hogy az elbeszélés keretét egy napba sűríti, még feszesebbé válik a történet.

A végtelen térségek örök hallgatása a fentiek mellett több valós társadalmi problémát hoz be a képbe: a diákokat körülölelő stressz és nyomás, az iskolai egyenlőtlenségek vagy a szexuális abúzusok, tanár-diák viszonyok már sokkal dühítőbbek és bonyolultabbak. Ahogy Stieg Larsson szembesít A tetovált lányban a családtörténeten keresztül a náci múlt következményeivel, ebben az egyházi iskolák bonyolult hatalmi helyzetét vázolja fel a szerző.

Minispoiler következik: a kötet zárlata megdöbbentő, őszinte, nyers és embertelen, de valahogy nem ugrik le a regény lapjairól, működik a Gulyás által létrehozott világban. Csak annyit ehhez, hogy A végtelen térségek örök hallgatása előtt olvastam Cormac McCarthy Isten gyermeke című regényét, amiben a társadalmon kívüli antihős egy férfit és nőt talál egy autóban, majd utóbbit megerőszakolja és hazaviszi, de még ez sem volt annyira meglepő és sokkoló, mint ami Gulyás könyvében történik.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!