Olvassátok Plexus recenzióját!
B
Geert Kimpen: A kabbalista
Fordította: Balogh TamásNyitott Könyvműhely, 2009. 390 oldal, 2967 Ft.
Geert Kimpen nem ismeretlen a Könyvesblog olvasóinak: regénye magyarországi megjelenésekor Budapesten járt és interjút több interjút is adott. „Mit tennél, ha választanod kéne az igaz szerelem és az örök bölcsesség között?” – olvasható mottóként a könyv borítóján. Erre a kérdésre kell megtalálni a választ Chájim Vitalnak, a könyv főhősének, aki ifjúkori alkimista szenvedélyét sikeresen transzformálta át a kabbala iránti érdeklődéssé.
Mestere – akitől a kabbalát tanulja – meghal, és a tanulókörnek új tanár után kell néznie, ami vetélkedést szít a hierarchikus tanítványi láncolat és a tanulók között. A rangidős Zimra rabbi és a városba érkezett Jicchák Lurija az esélyes a tanítói címre, s a küzdelem Lurija rabbi javára dől el. Chájim folytathatja tehát a Kabbala tanulmányozását és tehetséges tanulónak bizonyul; komoly törekvése, hogy tudását könyvben hagyományozza az utókorra. Közbeszól azonban a szerelem, mert az ifjú Chájim Vital szerelemre lobban Mestere lánya, Francesca iránt. A tudós kabbalista szerint azonban Chájimnak más sorsot kell beteljesítenie, és lányának mást szántak az égiek: Cfát bírójának a fiához kell hozzámennie feleségül az apák kölcsönös megegyezése alapján. Chájim kénytelen-kelletlen veszi tudomásul a döntést, és így fokozatosan elmérgesedik a viszonya Lurija rabbival. Készül azonban élete fő műve: folyamatosan írja és javítja könyvét. A kézirat – kalandos úton – Lurijához kerül, aki több tucat példányban saját neve alatt másoltatja le és így is kívánja megjelentetni majd. Amikor Chájim kérdőre vonja, a rabbi nem is tagadja, mondván az az ő szellemi terméke, kedvenc tanítványa „csak” leírta mindazt, amit tőle tanult. Hiába ismert mindenki előtt Chájim szerzősége, Lurija rabbinak tekintélye van és pénze, senki nem akar, vagy nem mer szembeszállni vele.
Eközben mozgósítja magát a régi ellenfél, Zimra rabbi (aki időközben Chájim ellensége is lett); előbb arra a következtésre jut, hogy ő maga a messiás, majd a Frigyláda keresésére indul, és szövögeti a tervet, hogyan számoljon le Chájimmal és Lurijával.
Később Cfátban egy súlyos járvány tör ki, meghal Francesca férje, így semmi sem akadályozza meg, hogy Chájim felkeresse Francescát, és egymásra találjanak. A könyve is visszakerül hozzá, de fel kell áldoznia a művet (amely annyi bonyodalmat és bajt okozott) szerelméért, és hirtelen indulatból megsemmisíti a másolt példányokat. Meghal Francesca apja, Lurija rabbi, így már semmi nem köti őket Cfáthoz, ezért úgy döntenek, hogy közösen indulnak Jeruzsálembe, hogy felkutassák a Frigyládát.
A könyv fejlődés- kaland- és misztikus regény egyszerre; még egy rejtélyes baleseti/gyilkossági szál is végigvonul a történeten. De a kabbala inkább csak keretrendszer, ami ürügyként szolgál a cselekvések hol sodró, hol kevésbé lendületes, már-már kiszámítható ábrázolására. Emberi kapcsolatokról, viszonyokról olvashatunk; van minden, ami érdekessé és olvasmányossá teszi a történetet: gyilkosság, szerelem, testvérféltékenység, pletykák, járvány kitörése – így egy mozgalmas középkori város mindennapjai elevenednek meg előttünk. A szereplők – Chájim Vital, Jicchák Lurija, Josef Karo – mind valós történelmi személyiségek, a (misztikus) judaizmus fontos alakjai, és Cfát városában ma is működik kabbala iskola.
Geert Kimpen színészként, majd rendezőként írói karrierre vágyott, és összehozott egy tisztességes regényt, s ahogyan honlapján látható, további művek jelzik a – példányszámok tekintetében – sikeres írói pályát. Egy interjúban saját munkásságát Paulo Coelhohoz és Dan Brownhoz hasonlítja; döntse el az olvasó, hogy ez pozitívum inkább, avagy súlyos tévedés.
