Jung-Myung Lee neve itthon csak kevesek számára csenghet ismerősen, mert bár hazájában, Dél-Koreában százezres példányszámban fogynak a könyvei, a Szökés a Paradicsomból az első olyan kötete, ami magyarul is megjelent. Az 53 éves Lee történelmi fikcióival vált népszerűvé, egyik legismertebb művét, a The Investigationt még az Independent Foreign Fiction Prize-ra is jelölték. Lee-t a történelemben éppen az nyűgözi le, amit általában nem örökítenek meg könyvekben, amit csak a sorok között fedezhet fel az olvasó. A történelemnek ezt az „elmeséletlen” szeletét ábrázolja mesterien legújabb kötetében is.
J.M. Lee: Szökés a paradicsomból
Fordította: Pék Zoltán, Animus Kiadó, 2017, 256 oldal, 3390 HUF
A történet legelején akár azt is gondolhatnánk, hogy egy klasszikus krimivel lesz dolgunk: egy férfit holtan találtak, a helyszínen letartóztattak valakit, a gyanúsított kihallgatása pedig most kezdődik. De valóban az Észak-Koreából menekült Kil-mo a gyilkos? Mi volt az indíték? Mit jelentenek az áldozat vérébe rajzolt számok és szimbólumok? Még mielőtt elmerülnénk a találgatásban, fény derül arra, hogy a sztori ennél sokkal több mindent tartogat. Lassan kibontakozik előttünk Kil-mo szokványosnak korántsem nevezhető élettörténete, ami Phenjantól a Murjong fogolytáboron és Jencsi bordélyán keresztül a makaói kaszinókon át Mexikóig, sőt, New Yorkig vezet. Közben pedig apránként megismerhetjük a főszereplő jellemét, amire – talán nem túlzás kijelenteni – az egész regény épül.
Kil-móról már a történet legelején sejteni lehet, hogy nem átlagos fiú. Furcsa matekzseni, aki meg van győződve arról, hogy a világon mindent ki lehet számolni, viszont szociális képességei szerények, rettentő naiv és könnyen kihasználható, a pénz pedig teljesen hidegen hagyja. Nagyon érdekes, hogy a szerző utószavából kiderül, Kil-mo életútjához pont egy magyar matematikusról, Erdős Pálról szóló könyvből merített ihletet. Valóban felfedezhető a párhuzam. Erdős először a zsidóüldözés, majd a kommunizmus miatt hagyta el Magyarországot, idővel valóságos világutazó lett, és életében a legnagyobb szerepet persze a matematika játszotta.
Bár éppen kiemelkedő képességei miatt sodródik a legveszélyesebb élethelyzetekbe, kivételes látásmódja az, ami miatt abszolút elhisszük, Kil-mo mindent átvészel anélkül, hogy feladná vagy összeroppanna. Főszereplőnk ugyanis egyenleteken, sorozatokon, valószínűségszámításokon keresztül értelmezi a világot, és anélkül, hogy tudná, a számok kapaszkodót nyújtanak neki minden helyzetben, legyen szó Észak-Korea kemény, diktatórikus világáról, sivatagi vándorlásról vagy éppen arról az eltökélt szándékáról, hogy újra és újra megtalálja Jong-et, a lányt, akinek az aranymetszés aránya fedezhető fel az arcán, és akivel a kezdet kezdetén a munkatáborban ismerkedett meg. Közös történetük elválások és újra egyesülések sorozata, Jong-e ambivalens személyisége felett pedig nehéz szó nélkül elsiklani. Akarva akaratlanul is végiggondoljuk, vajon milyen esélyekkel indul neki az új életnek egy Észak-Koreából elszökött fiatal nő, van-e választása, miért hajszolja azt, amit szabadságnak hisz, és egyáltalán, mit jelent számára a szabadság?
J.M. Lee regényében nem fogunk elvont képekkel, költői leírásokkal vagy filozófiai fejtegetésekkel találkozni, kapunk viszont egy adagot a 21. századi kommunista diktatúrából, az éhezésből, a személyi kultuszból, a munkatábor kegyetlenségeiből, a disszidensek kilátástalanságából és harcaiból. A felsorolt borzalmak ellenére azonban a könyv egyáltalán nem sötét hangulatú, ami a főszereplő jól kigondolt karakterének, illetve az ő, inkább tárgyilagosnak nevezhető történetmesélésének köszönhető. A szöveg így gördülékeny, könnyen értelmezhető, egyszerűen befogadható, és elgondolkodtató. A maga egyszerűségében ábrázolja a világot, a cselekményt viszont hatalmas lendülettel szövi a szerző, képei pedig rendkívül erőteljesek, szinte úgy hihetjük, a mozivászon előtt ülünk, csak éppen a popcorn meg az agyonvizezett kóla hiányzik. Miközben pörögnek az események, anélkül, hogy észrevennénk, valóban betekintést kapunk a sorok mögé, olyan világokba, melyekről hallottunk már, tudjuk, hogy léteznek, de ilyen módon, emberi sorsokon keresztül még sohasem láthattuk őket. Lee-nek pedig sikerül elérnie azt, hogy el is higgyük: mindez akár a valóságban is megtörténhetne.
Szerző: Hidvégi Brigi
