Egy kocsmában sokkal több a jóság, mint gondolnánk

.konyvesblog. | 2019. augusztus 22. |

Egy barátság és egy belvárosi kiskocsma története Szeifert Natália harmadik kötetének témája. A Mi van veletek, semmi? közelmúltban játszódó cselekményének időben és térben is szétfutó szálait egy közös tér, a Mexikó nevű kocsma szervezi egységbe, a regény hétköznapi hősei szinte kivétel nélkül ennek a helynek a törzsvendégei. „A kocsmát valamikor a kétezres évek elején nyitotta egy Barta Tibor nevű fickó, aki egyszer Mexikóban járt, s az élmény annyira magával ragadta, hogy arra gondolt, Budapestnek föltétlen szüksége van egy darabka Mexikóra. A hangulatot úgy kívánta megidézni, hogy a székeket és asztalkákat a kék, a szürke meg a zöld közötti, egzotikusnak szánt árnyalatúra mázolta, kaktuszos posztert és két eredeti, szuvenírsombrerót szögelt a falra, valamint nagy mennyiségben tartott tekilát.” Ebben a kissé szürreális környezetben találkoznak szinte minden nap a szöveg legfontosabb figurái: Éva, Leveles Laci, Jégermiszter, Soma, valamint a harmincas éveik elején járó Grafit és Pók. Nemcsak a hely lóg ki némiképp a környező valóságból, de a kocsmába rendszeresen visszatérő vendégek is magányos, elveszett, beilleszkedésre képtelen figurák. Személyes történeteik sorra tárulnak fel a cselekmény előrehaladtával, megtudjuk például, hogy Leveles Laci hogyan veszítette el fél lábát és a családját, illetve megismerkedünk a két legfontosabb szereplő, Grafit és Pók gyermekkorával, életének fontosabb állomásaival. 

Szeifert Natália: Mi van veletek, semmi?

Pesti Kalligram, 2019, 253 oldal, 3500 HUF

 

Az ő történetük egy véletlen találkozással indul, egyiküket éppen utcára teszik, másikukat összeverik. A vidéki képzőművész, a művészi ambícióit megvalósítani képtelen, és így általános iskolai rajztanárként dolgozó Grafit ebben a némileg groteszk helyzetben találkozik Pókkal, aki átmenetileg a lakásába fogadja. Ez az átmeneti állapot aztán évekre konzerválódik, a két férfi között pedig valamiféle szemérmes barátság alakul ki. A regény két főhőse az elmúlt években nagy karriert befutott kallódó, céltalan, helyét nem lelő hőstípusnak a képviselője, életükben nincs tervezettség, képtelenek döntéseket hozni, sorsuk inkább csak véletlenszerűen alakul. Az egyetlen biztos pont ebben a vákuumban a Mexikó, az ismétlődő szertartások, a közös ünnepek, a kis közösség erős összetartása. Szeifert nemcsak plasztikusan ragadja meg egy kiskocsma mindennapjait, atmoszféráját és viszonyait, a kisfröccsök, a sörök, a pult alól mért pálinkák összekeveredő illatát, de azt is megmutatja, hogy ezek a véletlenszerűen egymás mellé került emberek sokszor meglepő és megejtő összetartozást mutatnak, hihetetlen szeretettel és megértéssel fordulnak egymás felé. Érdekes, hogy míg a regényben előkerülő családok szinte mind terheltek, problematikusak, képtelenek valódi közösségként működni, addig egy ilyen kocsmai, közös múlt nélküli embercsoport mekkora együttműködésre képes. A kocsmaregény ez esetben (a hagyományokkal némiképp szakítva) egyúttal a jóság, az önzetlen segítség regénye is: megrendítő, ahogyan a Prágába utazó törzstagok magukkal viszik és ellátják a kerekesszékben ülő, születése óta mozgásképtelen Barnit, akinek ez az első nyaralása. Ugyanez a feltétel nélküli segítőkészség mutatkozik meg a kötet végén, ahol Pók és Grafit nagy összeggel segít Évának, hogy megtarthassa a Mexikót, valamint a legutolsó jelenetben, ahol a kocsma közössége Leveles Lacit búcsúztatja.

A zárójelenet távoli asszociációként ugyan, de emlékeztet Balzac Goriot apójának befejezésére, melyben szintén két fiatal temetett egy tragikus sorsú idősebb férfit, és ott is egyértelmű volt, hogy ez a temetés nem csak egy élet végét, de más életek újrakezdését is jelenti. A Mi van veletek, semmi?  befejezése nyitott marad, nem kapunk iránymutatást arra vonatkozóan, vajon sikerrel jár-e a két főhős az újrakezdésben. Egy barátság és egy kocsma életének néhány évébe (és ezen keresztül élettörténetekbe) pillanthatunk a regényben, de Szeifert elbeszélője sok mindent belezsúfol az alaptörténetbe: a szülő-gyerek kapcsolatok konfliktusai; a szerelem bonyolultsága és elvesztésének fájdalma; a művészet és az ihlet mibenléte; a város alvilágának működése is előkerülnek többek között Pók és Grafit beszélgetéseiben, vagy gondolataikban, visszaemlékezéseikben. Az ezekről való eszmefuttatások mellett ráadásul a 2010-es évek eseményei (a vörösiszap-katasztrófa, a West Balkánban történt tragikus tömegbaleset, vagy a hírhedt márciusi hosszú hétvége, mikor egy váratlan havazás miatt ezrek rekedtek az autópályákon) is beleíródnak a történetbe, így egyfajta korrajz irányába is elmozdul a szöveg. Végül aztán nem lesz belőle sem klasszikus fejlődésregény, sem generációs regény, sem szociográfia, de mindegyikből merít, és egy sokszálú, sokrétű regénnyé íródik, mely azt bizonyítja, hogy a címben feltett kérdés nem lehet érvényes, hiszen nem létezik olyan, hogy nincs az emberekkel semmi. 

Szerző: Kolozsi Orsolya

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!