A
Robert E. Howard: Kull király és az ősök - Conan testvérei I.
Delta Vision, 424 oldal, 2011, 2037 HUF.
A Kull király és az ősök a legfontosabb, leginkább hiánypótló kiadvány az utóbbi évek fantasztikus irodalmának magyar piacán. A Delta Vision Klasszikusok sorozatának első kötete Conan alkotójának, Robert E. Howardnak a kevésbé ismert, korai "történelmi" időkben játszódó műveit fogja össze, közzéppontban a címadó Kullal, akinek összes novellája és verse megtalálható benne. Ráadásul ezeket az írásokat ebben a műfajban (itthon) szokatlan szerkesztői-kritikai megjegyzések vezetik fel, amik mindegyiket elhelyezik Howard életműve, illetve az irodalmi előképek és utódok kontextusában.
A 30 évesen öngyilkosságot elkövetett Howard, életéveinek tragikusan gyér száma ellenére hatalmas életművet hagyott hátra, rengeteg rendezetlen, befejezetlen alkotással is. A Kull király és az ősök fordító-szerkesztője, Kornya Zsolt ezeket a többnyire csak érdekességként értékelhető töredékeket is összegyűjtötte. Ez rögtön a könyv első szeletében nyilvánvaló, ami egy kőkorszaki hős, a művészetben (barlangfestés) Howard karaktereihez képest szokatlanul elmerült Ga-nor nőmentő kalandja, a Lándzsa és agyar (a szerző első profi, a Weird Talesben 1925-ben megjelent írása) után a valamivel szikárabb Am-ra félbe- harmadba- tizedbehagyott történeteit prezentálja.
Az igazi Howard Kullal kezdődött: az 1927-ben befejezett A kígyó jegyében a sword & sorcery műfaj alapköve, az író első mesterműve, ami máris magában foglalja a teljes életmű rengeteg visszatérő témáját, az elfeledett világok ködéből előmászó lovecrafti iszonyattól a barbarizmus és a civilizáció szembenállásán át az így vagy úgy, de belülről érkező fenyegetésig. És ekkorra érett be Howard prózája is: Kull dühvel, harci örömmel és rettenthetetlen kegyetlenséggel kaszabolja ellenségeit, a mészárlás meghökkentően energikus, magával ragadó ábrázolása már-már költészetté emelkedik. Ennél gyönyörűbb sort pl. keveset vetettek le a fantasy történetében: „Kardjának dala betöltötte a termet, s a feléje viharzó hullám vörös tajtékot szórva tört meg.” Ahogy Dashiell Hammett nagyjából ugyanabban az időben lerángatta a krimit az arisztokratikus körökből a nagyvárosi sikátorok sötétségébe, úgy ellenpontozta Howard a fantasyt a vérmocskos realizmussal.
A Kull-sztorik két másik ékessége A bárd jogán (amit, miután visszautasították, Howard átírt, és ebből lett az első Conan-novella, A főnix a kardon), ami elhagyja a természetfeletti elemeket, és egy „szimpla” királygyilkosság-összeesküvést akaszt az ellenségeit lelkesen szabdaló hős nyakába, illetve a drasztikusan más hangvételű Tuzun Thune tükrei, amiben egy már öreg, megfáradt Kull egy varázsló bűvkörébe esve mereng életen, halálon, világokon, végtelenségen. Ez a melankolikus-filozofikus vonás, bár általában másodlagos, meglepően jól egészíti ki Howard hőseinek jellemző tulajdonságait: a vad, barbár természetet, a roppant, hatalmas erőt, a végtelen bátorságot, a szikár lelki-fizikai keménységét, a páratlan ölési képességet.
A kötet harmadik részét James Allison, a texasi „emlékező” történeteinek egy része teszi ki, ezekben különösen szépen keverednek a fenti elemek. Allison egy haldokló nyomorék, aki képes visszatekinteni korábbi életeire – természetesen azokra, amiket barbárként élt a történelem előtti időkben. Mindkét itt közölt, befejezett novella hatalmas erejű, vérbő, vészterhes hangulatú eposzi kaland – az Út a Valhallába egy kisebb kataklizmával végződő mészárszék, az A Féreg völgye egy rettenetes rém elleni élethalálharc horrora.
A gyűjteményből fentebb kiemelt novellák mellett persze óhatatlanul vannak kevésbé színvonalas írások is, de már csak ez a néhány remekmű is megérné a könyv árát. Egyébként maga a kiadás példás, mind szerkesztői, mind fordítói szempontból, és még a borítója is gyönyörű. A Delta Vision azóta is szorgalmasan dolgozik a Howard-életmű prezentálásán (többek közt), és amíg rátérünk a többi kötetükre (mert rá fogunk), addig tessék ismerkedni ezzel.
