Check-in

m.anna | 2013. február 24. |

B-
Gerlóczy Márton: Check-in

Scolar Kiadó, 184 oldal, 2012, 2508 HUF

„A Ferihegyi reptér éttermében ültünk Móriccal.”

Olvass bele a könyvbe!

Adott egy fiatal, sokat utazó, kozmopolita író, aki minden novellájában a világ másik helyéről jelentkezik. Utazótársa több is van, de ez lényegtelen, hiszen ugyanazt a flegma karaktert hozzák, akárhogy hívják is őket. Ez a karakter megegyezik a narrátor, sőt, a kötetben szereplő minden magyar személyiségével: Lajos, a „csóró magyar író” úgy gondolja, magyarnak lenni szar, Magyarországon élni szar, innen elutazni is csak addig jó, amíg az embernek szembe nem kell néznie a visszatérés rémével.

A legszarabb nyilván az, amikor az utazás folyamán, ami, mintha a magyarlét alól kivett szabadságot jelentené, más magyarokkal találkozik az ember, vagy annyira magyarként viselkedik, hogy még ő is megretten magától. A Check-in novellái tépelődő, önostorozó, lázas önreflexiók a szerző magyarságára vonatkozóan, de őszintén szólva: az idegesítő fajtából. Már a feledik novella után viszolygunk a főhőstől, aki végigissza, kurvázza és kesergi a világot, nem aktív, nem produktív, nem potens, egyetlen valós képessége az, hogy a világ bármely pontján mélységesen és őszintén sajnálja magát amiatt, mert magyarnak született, és magyarnak lenni, ugye, szar.

Pedig Gerlóczy jó író, pontos és szigorú mondatokkal dolgozik, a csuklóból odakent jellemzései vagy leírásai időnként olyan találóak, hogy az olvasó el is felejti egy pillanatra, mennyire maga mögött hagyná az alteregó „Lajost”. Félreértés ne essék, nem az önreflexióval van a probléma, hanem az állandó, idegesítő és teljesen céltalan nyavalygással. Zavarba ejtő könyv a Check-in, és nem azért, mert ne tudnám megmondani, milyen minőségű: kifejezetten jól megírt, tiptop novellafüzér. De épp annyira (szívből) meg lehet utálni a végére érve a kötetet, mint amennyire a főhős utálja saját magát.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.