Nem irodalmi mérföldkő, de működik

Wostry Ferenc | 2010. július 29. |

B

R. N. Morris: A balta

Patvonal Kiadó, 2007, 344 oldal

Mivel egyszer már egy hasonló krimivel, olyannal, amelyben amerikai szerző kalandozik a ruszki régmúltba, megjártam rendesen (lásd a 44. gyermek-kritikát), a tajga hidege ellen gyolcsba tekert lábaimmal óvatosan közelítettem meg R. N. Morris regényét. Mielőtt nekikezdtem volna, a gázon még egy adag borscsot is rittyentettem magamnak, a gyorsabb akklimatizálódás végett. Hmmmmmm... vkúsznájá!

Morris a regényét olyan ötlettel alapozza meg, amelytől minden bizonnyal sikongtató lábrázást kap a klasszikus irodalmon kívül maximum a halálozási rovatot olvasgató konzervatív: főhősének Dosztojevszkij Porfirij Petrovicsát választja, a rendőrfelügyelőt, aki a Bűn és bűnhődésben addig járt szegény Vlagyimir Iljics... illetve Raszkolnyikov nyakára, amíg... de inkább olvassátok el a képregényváltozatot, hadd ne kelljen szpojlereznem.

Egyszóval Porfirij Petrovics most visszatér, egyfajta kucsmás Sherlock Holmesként, és a jókedvtől majd kicsattanó (irónia), a tömegnyomor és high society dekadenciájának extremitásai közt bugyorgó 1867-es Szentpéterváron indul mindenféle elvetemültek nyomába.

A hóval borított városi parkban egy szegény asszony két hullára akad, akiket, hogy az otthoni szájakat étellel tudja ellátni, azon nyomban ki is zsebel. A rendőrséget bolond lenne értesíteni, ám ők is hamarosan felfedezik a halottakat. A kórboncnok megállapítja, hogy a két férfi egymást ölte meg, ám Porfirijnek nem fűlik a foga ehhez az elmélethez. Sajnos a bürokrácia ellen semmit nem tehet és kénytelen lezárni az ügyet - amelyet azon nyomban újra megnyitnak, mikor eltűnik Szentpétervár egyik leghíresebb színésze, ő ugyanis szoros kapcsolatban állt a parkban fellelt egyik halottal (még életében.)

Amerikai megjelenésének idején agyonhájpolták a regényt, és természetesen majd az összes cikk a Dosztojevszkij-párhuzammal foglalkozott (Morris emiatt nem panaszkodott, reklám, az reklám.) Mindenesetre hiba lenne csak emiatt megvásárolni és elovasni a regényt, ugyanis Morris nem egy Dosztojevszkij, de nem is akar az lenni: A balta egy minden bizonnyal alapos történelmi kutatómunka után megírt, hangulatos krimi, se nem több, se nem kevesebb. Morris lendületesen, a helyszín és kor adta részletek segítségével hajtja előre a cselekményt, párbeszédei lényegtudatosak, letisztultak. Maga a történet, ahogy halad előre, átmegy kissé hihetetlenbe, de ez nem válik túlságosan zavaróvá: A balta nem egy irodalmi mérföldkő, de élvezetes történelmi krimiként megállja a helyét, és sikere nyomán Morris már a folytatását is megírta - utóbbi egyelőre nem jelent meg nálunk.

 

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

...

„Bolaño szöveguniverzuma olyan, mint egy tükörszoba”

Bemutatták Roberto Bolaño A romantikus kutyák című verseskötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.