Nem irodalmi mérföldkő, de működik

Wostry Ferenc | 2010. július 29. |

B

R. N. Morris: A balta

Patvonal Kiadó, 2007, 344 oldal

Mivel egyszer már egy hasonló krimivel, olyannal, amelyben amerikai szerző kalandozik a ruszki régmúltba, megjártam rendesen (lásd a 44. gyermek-kritikát), a tajga hidege ellen gyolcsba tekert lábaimmal óvatosan közelítettem meg R. N. Morris regényét. Mielőtt nekikezdtem volna, a gázon még egy adag borscsot is rittyentettem magamnak, a gyorsabb akklimatizálódás végett. Hmmmmmm... vkúsznájá!

Morris a regényét olyan ötlettel alapozza meg, amelytől minden bizonnyal sikongtató lábrázást kap a klasszikus irodalmon kívül maximum a halálozási rovatot olvasgató konzervatív: főhősének Dosztojevszkij Porfirij Petrovicsát választja, a rendőrfelügyelőt, aki a Bűn és bűnhődésben addig járt szegény Vlagyimir Iljics... illetve Raszkolnyikov nyakára, amíg... de inkább olvassátok el a képregényváltozatot, hadd ne kelljen szpojlereznem.

Egyszóval Porfirij Petrovics most visszatér, egyfajta kucsmás Sherlock Holmesként, és a jókedvtől majd kicsattanó (irónia), a tömegnyomor és high society dekadenciájának extremitásai közt bugyorgó 1867-es Szentpéterváron indul mindenféle elvetemültek nyomába.

A hóval borított városi parkban egy szegény asszony két hullára akad, akiket, hogy az otthoni szájakat étellel tudja ellátni, azon nyomban ki is zsebel. A rendőrséget bolond lenne értesíteni, ám ők is hamarosan felfedezik a halottakat. A kórboncnok megállapítja, hogy a két férfi egymást ölte meg, ám Porfirijnek nem fűlik a foga ehhez az elmélethez. Sajnos a bürokrácia ellen semmit nem tehet és kénytelen lezárni az ügyet - amelyet azon nyomban újra megnyitnak, mikor eltűnik Szentpétervár egyik leghíresebb színésze, ő ugyanis szoros kapcsolatban állt a parkban fellelt egyik halottal (még életében.)

Amerikai megjelenésének idején agyonhájpolták a regényt, és természetesen majd az összes cikk a Dosztojevszkij-párhuzammal foglalkozott (Morris emiatt nem panaszkodott, reklám, az reklám.) Mindenesetre hiba lenne csak emiatt megvásárolni és elovasni a regényt, ugyanis Morris nem egy Dosztojevszkij, de nem is akar az lenni: A balta egy minden bizonnyal alapos történelmi kutatómunka után megírt, hangulatos krimi, se nem több, se nem kevesebb. Morris lendületesen, a helyszín és kor adta részletek segítségével hajtja előre a cselekményt, párbeszédei lényegtudatosak, letisztultak. Maga a történet, ahogy halad előre, átmegy kissé hihetetlenbe, de ez nem válik túlságosan zavaróvá: A balta nem egy irodalmi mérföldkő, de élvezetes történelmi krimiként megállja a helyét, és sikere nyomán Morris már a folytatását is megírta - utóbbi egyelőre nem jelent meg nálunk.

 

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

...

Emlékezés és AI – Németh Gábor korai művei új jegyzetekkel térnek vissza

Bemutatták a Tavaszi Margón Németh Gábor Elnézhető látkép című kötetét, amely az életmű első három kiadványát foglalja egybe. 

...

Böszörményi Márton: Az első gyerekem születésekor indult be ez a félelem

Hogyan lehet ábrázolni egy regényben a pedofíliát? Böszörményi Márton Fenevad című kötetének bemutatóján jártunk.

...

„Mi lenne, ha megölném ezt a nénit?” – bemutatták Fehér Gáspár első regényét

Mi a teendő, ha már-már elviselhetetlenül irigyeljük a szomszéd néni szép nagy lakását? Fehér Gáspár könyvéből kiderül.

...

„Ünnepeljünk, én azt mondom” – ilyen lesz április 11-én a költészet napja a Tavaszi Margón

Megkérdeztünk néhány fellépőt, hogy miért jó verset olvasni, és mit ajánlanának a „kezdőknek”.