Az Esterházyak kastélyában egy krokodil őrzi az időt

Az Esterházyak kastélyában egy krokodil őrzi az időt

Ruff Orsolya | 2019. július 26. |

A magyar mesék ökölszabálya szerint mindennek az a kiindulópontja, a mesebeli alfa, hogy „egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy…”. A folytatást pedig mindenki tetszőlegesen alakíthatja. Ezzel szemben Molnár Krisztina Rita új mesekönyvében pontosabb lenne egy olyan kezdés, hogy „egyszer volt, hol nem volt, VAN…” A Borostyán, az időkapus ugyanis a fraknói vár történetét dolgozza fel, és a mesébe ágyazva felvillantja azokat az érdekességeket, amelyek a történelmi épülethez kötődnek, így a kötet egyszerre mesekönyv és útikalauz, kedvcsináló egy kiránduláshoz, és egy kicsit talán még több is, de erről majd később.

Molnár Krisztina Rita: Borostyán, az időkapus, ill.: Szalma Edit

Móra Könyvkiadó, 2019, 120 oldal, 2999 HUF

 

A történet hőse egy Dorka nevű lány, akinek az anyja a fraknói várban idegenvezetőként dolgozik, így a gyerek jól ismeri az épületet, elvileg már nem kellene különösebben meglepődnie semmin, viszont még ő is meghökken, amikor egyszer csak leszól hozzá valaki a magasból. Az ismeretlen hang a kapuátjáróból érkezik, ahol nincs más, mint egy felfüggesztett krokodil. Ez már önmagában egy bizarr mesei elem lehetne, de az az igazság, hogy ezt a részletet pont nem kellett kitalálni, hiszen a barokk vár boltívei alatt valóban láncon lóg egy kitömött nílusi krokodil.

(Kép forrása)

Ő a címszereplő időkapus, aki a lányt beavatja a vár titkaiba, és megismerteti egykori gazdája, a 17. században élt Esterházy Pál történetével. Az elbeszélésből kiderül, hogy a herceg megítélése korántsem volt egyértelmű, sokan árulónak tartották, mert hű maradt a Habsburgokhoz. Ez így leírva nem olyan bonyolult, de a történet elsősorban kisiskolásoknak íródott, akik nagy eséllyel még azt sem tudják, kik azok a Habsburgok vagy mi a különbség a császár és a király között, de a kötet ezt is elmagyarázza. Ezek a részek alapvetően a krokodil és a kislány párbeszédére épülnek, kérdések, visszakérdezések, és persze az arra adott válaszok formájában tisztulnak ki a nehezebb történelmi részletek – például Pál herceg megítéléséről, aki gyakran Fraknóba vonult vissza a világtól.

„Hiszen egészen fiatalságától kezdve annyi mindent tett az ország dolgaiért, csatákban harcolt a törökökkel, szót emelt a császárnál a várak támogatására. Hite szerint hűséges maradt a hazájához egész életében, bár sokan épp az ellenkezőjét híresztelték róla. Hosszú történet, Dorka, és bonyolult. Valahogy úgy próbáld elképzelni, mintha egy tornyot kellene őrizni. Akkor tudjuk megvédeni a tornyot, ha nemcsak a kapuját védjük, hanem az egész épületet. A legtetejét is. Akkor is, ha nem látszik, mert olyan magasan van. Pál herceg ezt próbálta, de voltak, akik csak a kapuig láttak…”

A kötetet Szalma Edit illusztrálta, aki láthatóan nagyon ügyelt a részletekre – elég csak a kötetbeli krokodilos képre nézni, melyen visszaköszönnek a fraknói kapualj mintázatai, de ugyanez az alaposság elmondható a könyvben megjelenített Esterházy-kincsekről, vagy akár magáról a várról is. Közben viszont érezni azt a finomságot és Szalma Edit vizuális világára jellemző gömbölyű puhaságot, amelybe gyerekként olyan jó elmerülni, belefeledkezni.

A kötet egészét áthatja amúgy egyfajta líraiság, amely a nyelvi finomságok mellett sajátos hangulatot is ad a történetnek. Utóbbi, amellett, hogy fel-felvillantja a vár jellegzetes pontjait és érdekességeit (megjelenik benne egy-egy pillanat vagy rövid jelenet erejéig a griffmadaras napóra, a lovas szobor, a kincstár, a fegyvertár stb.), olyan nehezen megfogható fogalmakba is igyekszik bevezetni a kislányt, mint amilyen az idő, az elmúlás (illetve az ezzel kapcsolatos szorongás és annak feloldása), a művészet és a műélvezet („Harmonia caelestis. Igen. Mennyei harmónia. A legfőbb vágy. Ezt a címet adta a művének. És biztosan állíthatom, hogy aki meghallgatja, annak legalább sejtése támad arról, hogy mi várhatja a mindennapok gondja és fájdalmai mögött.”), de közben megerősödhetünk abban a meggyőződésben is, hogy milyen jó, ha valaki jó titkoknak tudója, és ennél már csak az jobb, ha azt meg is oszthatja valakivel.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.