Az utóbbi évtizedekben a mentális jólét, az önkifejezés művészete, a kiteljesedés és boldogság elérése egyre inkább foglalkoztatja az embereket. Számos könyv születik ebben a témában, amelyek részben a kiégés, a depresszió, az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság okait és gyógymódjait kutatják, részben az embert motiváló erőt, és a már közhellyé vált önmegvalósítás lehetséges útjait.
Katja Pantar: Sisu és én - Hogyan találtam meg önmagam?
Fordította: Rusznyák Csaba, Jaffa Kiadó, 2018, 237 oldal, 3490 HUF
Katja Pantzer Sisu és én című könyvében is egy felfedező útról olvashatunk, ami a vancouveri és torontói nagyvárosokból a finn fővárosba vezetett. Bemutatja az északi nép gondolkodásmódját, természetközeli életstílusát, ami először idegen volt az amerikai fogyasztói társadalomban szocializálódott Katja számára. Ám hamar felfedezte gyökereit, és változtatott addigi kényelmes életmódján, hiszen az északi városban egy egészen új életstílussal találkozott, a Sisuval:
„Sötét november este van, nagy bolyhos hópelyhek hullnak alá a fekete égből. Három frottír fürdőköpenyes fiatalember rohan végig egy helsinki utcán.(…) A helyiek számára mindez korántsem szokatlan, egy magamfajta viszonylagos újoncnak azonban döbbenetes látvány.”
A fiatal szerkesztő, író és újságíró jelenleg a Blue Wings finn utazási és divatmagazin szerkesztője. Szívébe lopta magát új hazája, két útikönyvet jelentetett meg Helsinkiről, és az olvasó az Instagramon és a Twitteren követheti motiváló üzeneteit, fotóit.
Aki eddig keveset vagy egyáltalán nem hallott a Sisuról, azaz a finn kurázsiról, jó összefoglalót olvashat a Jaffa Kiadó gondozásában és Rusznyák Csaba fordításában megjelent könyvben. Katja egyszerű nyelvezettel ír, számos tudományos kutatási eredménnyel szolgál, és interjúalanyai közt találunk hidegszakértőt, természetkutatót, táplálkozás tanácsadót, oktatási szakembert, orvost, és a híres sisukutató Emilia Lahti is megosztja gondolatait, aki bántalmazás áldozatául esett, és ennek hatására kezdett foglalkozni a finn mentalitás mozgatójával.
A kötet nagy részét a kutatási beszámolók, interjúk és személyes tapasztalatok leírása tölti ki, bepillantást enged azonban az északi nép kultúrájába a finn mesehősök, a nyelv, a történelem és a földrajz bemutatásán keresztül.
„A régi időkben a szaunát olyan fontosnak tartották, hogy sokszor előbb építették meg, mint magát a családi házat.”
Az író olyan gyógymódot ad közre, ami segített neki a depresszió leküzdésében. Sokszor személyes hangvételű a könyv, és nem a betegségre koncentrál, hanem a gyógyulásra. A Sisu aktív élet, akaraterő és szívósság, a kényelem feladása az egészségesebb élet érdekében. Katja motiválni szeretné olvasóit, hogy ne csak olvassanak, hanem cselekedjenek is. Az elmélet mellett gyakorlati útmutatást is ad minden fejezet végén. Sokszor ezek túl nyilvánvalónak hangozhatnak. Például az erdei séta egészséges vagy a tudatos étkezés nagyon fontos. Az autó helyett jobb biciklivel utazni, lift helyett lépcsőzni, valami új vásárlása előtt megpróbálni megjavítani a régit, és gyógyszerszedés helyett mozogni. Az egyszerűségben rejlő erő a mozgatója a finn életstílusnak. Ezt az egyszerűséget mutatja be az olvasónak Katja, ami az élet számos területére kiterjed, az étkezésen át az öltözködésig, a Jégúszó Bajnokságtól a bolhapiacokig, a gyermekneveléstől a lucfenyős pizzáig. Választ kapunk többek közt arra, hogy miért olyan sikeresek a finn diákok a PISA-tesztekben, és hogyan kapcsolódik Frans Eemil Sillanpää finn Nobel-díjas író és Douglas, a görög irodalomtudós a szaunához. Ahogy arra is, hogy hol lehet ingyen szaunázni Helsinkiben, és mit jelent a „mindenki joga” elv, vagy a finn tányérmodell.
Inspiráló gondolatokból nincs hiány a könyvben, az olvasót visszavezeti a gyökereihez a kicsit meditatív jellegű szöveg. Segít kiszakadni a hétköznapokból, de közben cselekvésre is ösztönöz.
Szerző: uthyedi
