Anya csak egy van, még ha halott is

picidzé | 2010. június 24. |

A-
Neil Gaiman: A temető könyve

Fordította: Pék Zoltán, Agave kiadó, Budapest, 277 oldal, 2980 Ft.

 

Már vagy nyolc hónap eltelt azóta, hogy legutóbb Gaiman-könyvet adtak ki hazánkban, de hála az Agavénak, itt van végre magyarul is A temető könyve. Örüljünk, mert kivételesen jó darabot kaptunk a kezünkbe - nem, nem kell attól tartani, hogy kockás hasú vámpírok kornyadoznak benne. Gondolom a legtöbben már tudják, de illik leírni: a regény a Dzsungel könyvének újraértelmezése, melyben az árva kisgyereket, miután egy kegyetlen gyilkos lemészárolja egész családját, nem farkasok, hanem halottak nevelik fel.

A kissrác a véletlennek köszönhetően megmenekül, a temetőbe kerül, ahol a bár halott, de igen kedves lakók örökbe fogadják. A még nem is olyan régen halott Owens házaspárból lesznek a nevelőszülők, így kap nevet is - Senki Owens -, evilági szükségleteiről pedig Silas, a titokzatos, se nem élő, se nem holt férfi gondoskodik.

Folytatódik tehát az olyan Gaiman-mesék sora, melyek nem csak gyerekeknek valók. Ha egyáltalán. Nem vagyok sem pszichológus, sem pedagógus, de a kezdést esti mesének annak ellenére kissé erős felütésnek tartom, hogy az explicit erőszak teljességgel hiányzik. Ettől eltekintve a könyv teljesen kisgyerek-kompatibilis, de tényleg. Bár holtak közt játszódik, messze nem olyan ijesztő, mint a bőven 18+-os Coraline.

Az egyes fejezetek között több év telik el, így kísérjük végig Senki útját a totyogótól a kiskamaszig. Bár a történet természetesen összefüggő, a fejezeteket akár önálló novellaként is olvashatnánk, ha akarnánk - de minek, hiszen végre újra itt egy izgalmas, kerek, mindenki számára élvezhető és (ön)plágiumtól mentes Gaiman-regény.

Ha már élvezhetőség: nem bírom ki, hogy ne dörmögjek kicsit egy roppant zavaró félrefordításon. Pék Zoltán a ghoult szisztematikusan vámpírnak fordítja. Nem kell ahhoz fantasy-geeknek lenni, hogy ez zavaró legyen, hiszen a ghūl már az Ezeregyéjszaka Meséiben is felbukkan, aztán Poe-tól a Vámpír brooklynban c. örökbecsűig ezer helyen említik, még a Harry Potterben is, az ég szerelmére! A rothadó testű, falkában járó hullaevőt összekutyulni a hűvös, intelligens, viktoriánus eleganciával öltözködő vámpírral - hiba. Egy egész fejezet válik ettől a melléfogástól érthetetlenné és zavaróvá. Mintha a Dzsungel Könyve megfelelő fejezetében - Ká vadászata - nem majmok, hanem medvék rabolnák el Mauglit. Ejnye, no. Ettől eltekintve a fordítás egész jó, bár tisztességes kultúrsznob Gaimant eredetiben (is) olvas.

De vissza a toposzhoz! Gaiman zsenijének egyik fontos ismérve, hogy írásai a legtöbb korosztály számára élvezhetők, igaz ez A temető könyvére is. Egy gyerek is szívesen olvassa majd: van benne Jó, Rossz és Csúf, meg mindenféle izgalom, ugyanakkor mégsem annyira egyszerű és didaktikus, hogy a felnőtt olvasót untassa. Sőt. A bennünk lakó gyerek nagyon fogja szeretni a könyvet - írnám, ha bennem a gyerek mellett lakó macsó nem szégyellné.

Van benne farkas és szellem, meghökkentő környezet és egy igazán szerethető főhős. Senki Owens többé-kevésbé tipikus gaimani figura. Többé, mert egy egyszerű ember - gyerek -, aki olyan helyre és körülmények közé keveredik, amelyek a hétköznapi ember számára láthatatlanok és/vagy elérhetetlenek. Sok mindent nem tud, sokszor hibázik, de alapvetően egy rendes gyerek, aki próbál mindig jóra törekedni. Kevésbé pedig azért, mert nem olyan idegesítően béna, mint Richard (Sosehol), vagy Kövér Charlie (Anansi fiúk). Szerencsére.

A temető könyvével igazából csak egy bajom van: Neil Gaiman nem aknázza ki teljesen saját tehetségét. Ez a regény egy hihetetlenül jó ifjúsági regény, amit még többször el fogok olvasni, ugyanakkor Gaiman mítoszteremtő képessége nem bontakozik ki benne teljes nagyságában. Ez persze semmivel nem csökkenti a könyv értékét, csak biztos lesznek olyanok, akik számára nehéz lesz elfogadni: ez megint nem a következő nagyregény. Ez egy kicsit kár, hiszen hiába fujjognak sokan, többször bizonyította már , hogy nem csak novellákban erős, hanem nagyobb lélegzetű művekben is mesterien keveri a fantáziakoktélt. Hosszú ideje éheztet minket, én is nagyon várom már a következő nagy dobást tőle - addig viszont itt vannak a novellák és a mesekönyvek, itt van a rendkívül jól sikerült A temető könyve, legyünk türelmesek. Megérdemli.

 

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók