A-
Erskine Caldwell: Tobacco Road – A semmi közepén
Ford.: ifj. Kőrös László, Cartaphilus, 2007, 225. oldal, 2600 Ft
Jól ismerjük filmekből, sorozatokból az amerikai kisvárosi suttyót, a begyepesedett, kőkonzervatív, büszke őslakót. A közelmúltban például a True Blood nyújt hiteles és korántsem szeretetteljes képet az előítéletei által vezérelt, agresszióját bigott vallásossággal leplező, jellegzetesen déli, de mindenképpen kisvárosi lakókról. Nos, Caldwell 1932-ben kiadott regénye ugyanezt a típust analizálja. Végkövetkeztetése éppoly lehangoló, mint például Lars von Trier vagy David Lynch e tárgyú dolgozatai.
A Tobacco Road a nagy tőzsdekrach utáni években játszódik, délen egy olyan teljesen elszegényedett környezetben, ahol már a válság előtt is rég elmaradottnak számító eszközökkel és módszerekkel próbálták megművelni a földet. A történet a Lester-család teljes leépülését meséli el, amelyben a legnagyobb szerepet a családfő, Jeeter játssza. A férfi konokul hisz benne, hogy a nyomorból egyszer majd az isteni gondviselés fogja kirántani, a lopáson kívül azonban semmit nem hajlandó tenni azért, hogy családja előrébb jusson.
Caldwell részvétlen szemtelenséggel ábrázolja Lesterék éhezését és a félig-meddig degenerált család vergődését. Hősei a legembertelenebb élethelyzetben sem hajlandóak változtatni elveiken, amelyhez viszont csak szóban hűek, hiszen számukra a föld jelenti a legfőbb értéket, művelésébe azonban lustaságból soha nem kezdenek. Más, valamiféle megélhetést biztosító életformát nem hajlandók választani. Amikor mindezek ellenére is felcsillan a remény, hogy kilábaljanak a legmélyebb nyomorból, akkor pedig önzésük és mohóságuk miatt hoznak rossz döntéseket.
Az elbeszélő cseppet sem igyekszik szépíteni a lecsúszott déli család helyzetén, metsző gúnnyal regisztrálja a leépülés fázisait, a vallás tiltása és elemi szexuális ösztöneik között vergődő szereplő hol komikus-groteszk hatást keltenek, hol tragikusan lehangoló, rémisztő figurákként tűnnek fel. Az író állásfoglalása egyértelmű: ez ostoba és ostobaságára büszke, perverz, fajgyűlölő és vallásosan túlbuzgó réteg halálra van ítélve és erre alapozni a jövő Amerikáját több mint hiba.
Caldwell irodalmi tevékenységét nem véletlenül nézték ferde szemmel a kortársak, hiszen a Dél, a tradicionális amerikai eszmék árulójának tartották. Az biztos, hogy a szerző nem igyekezett hízelkedni ezzel a regényével (sem), de sajátos, cinikus humora és társadalmi éleslátása miatt a Tobacco Road máig érvényes és szórakoztató regény. Így köszönet mondhatunk a Cartaphilus Kiadónak az új fordításért és kiadásért, hiszen bár Caldwell az 50-es években egészen népszerű írónak számított Magyarországon (már ami a megjelenéseket illeti), sajnos, érdemtelenül elfeledett lett az utóbbi időben.
